Budapest, 1974. (12. évfolyam)
1. szám január - Gopcsa Ervin: Városi ártalmak
Budapest népsűrűsége kerületenként. (A KSH 1970. évi népszámlálási adatai alapján^ kat eredményezhet. Ezek a jelenségek városrészekre kiterjedő méreteket is ölthetnek. A városi ártalmak együtt és külön-külön is ott okozzák a legtöbb kárt, ahol a legnagyobb az emberek, a létesítmények zsúfoltsága. Az ártalmak nagysága, sokfélesége és a lakosságra gyakorolt együttes hatása tehát öszszefügg az emberi tevékenységhez szükséges és rendelkezésre álló területek, légterek nagyságával és minőségével. Magyarország átlagos népsűrűsége 111 fő/km2 , Budapesté 3703 fő/km2 . A főváros átlagos népsűrűsége további bontásban még nagyobb eltéréseket mutat: például a VII. kerületé 54 866 fő/ km2, a XVII. kerületé 913 fő/km2 . Ezek a számok jól mutatják az egyes területek terhelését; de a zsúfoltság mértékét csak akkor tudjuk igazán felfogni, ha ismerjük az említett VII. kerület leromlott, régi, zártsorú beépítettségét, 0,2 m2 /fő zöldterületi helyzetét, sötét lakásait és egyéb adottságait, a jelenkor társadalmi (szociális, erkölcsi, esztétikai) átlagszintjéhez, igényéhez mért minőségi és ellátottsági viszonyait. A régi, belső városrészek zártsorú beépítettsége (cca 40 km2 ) hozzávetőleg 700 000 ittlakót és többszázezer itt dolgozót érint. A zsúfoltságot növelik az ideáramló gyalogos és autós turisták, a szűk utcák, az üzletek, látványosságok, intézmények, munkahelyek sokasága. A területnek közel száz százalékos szilárd burkolattal és építőanyaggal való takarása állandóan magasabb hőmérsékletet, kisebb páratartalmat, kevés napfényt, rossz átszellőzést eredményez. A jóformán kizárólagos műszaki környezet mellől szinte teljesen hiányzik az épülettömegekkel arányban álló lombtömeg, a környezetvédelemnek ez az univerzális, komplex hatású eszköze, ami oxigéntermelő, párásító hatása mellett jó komfortérzetet, nyugalmat s természeti kapcsolatot nyújt. A közparkok hiánya a pihenő- és mozgásterületek hiányát is jelenti. Ma a Belvárosban a gyalogorületeken az egészségi állapot feltehetően gyorsabban romlik, mint a külső, családi házas övezetben, vagy az új lakótelepek körülményei között. Társadalmi és egyéni védekezés Az új lakótelepek szabadon álló beépítési módja a környezeti hatások tekintetében jelentős fejlődést hozott a régi, zártsorú építésmóddal szemben. A kertes zöld környezet, a több mozgáslehetőség, több napfény, a jobb átszellőzés, a parkolási adottságok számos előnyt jelentenek, a magas laksűrűség ellenére is. Fontos, hogy a telepítések a jövőben — különösen a levegőszenynyeződés, a zaj, a meglevő faállomány, a jól használható kert-és parkolóterületek vonatkozásában — még gondosabban történjenek. A családi házas területeken a zsúfoltság még nem jelentkezik, ám egyes közlekedési vonalakon, közintézményeknél, a kiránduló-és üdülőterületeken már jelentős problémát okoz. A pályaudvarokon, a városból kivezető utakon — különösen hétvégeken — kellemetlen tumultusok keletkeznek. Az üdülőterületek zsúfolt beépítései, a kis telekméretek önmagukban is sok kellemetlenséget, a pihenés, a csend, a nyugalom kizárását jelentik. Az uszodák, strandok, egyes játszókertek, sporttelepek időszakos zsúfoltsága — létesítményhiány miatt — az úszást, játékot lehetetlenné teszi. Nyomasztó gond a kórházi ágyak és helyenként az óvodai férőhelyek hiánya is. A kis lakások, a szűk városi területek káros környezete tovább növekszik azáltal, hogy egyre kevesebb a lehetőség a pihenésre, az aktív mozgásra, az annyira szükséges rekreációra naponta és hétvégeken. A környezeti ártalmak egy része tehát az életfunkciókhoz szükséges feltételek csökkenéséből, hiányából, vagy a nem megfelelő életrendből, esetleg mindezekből együtt adódik. Ezért mindenkinek a saját érdekében is védekeznie kell a környezeti ártalmak ellen, elsősorban ellenállóképességének növelésével. Bármilyen hatékony intézkedések történnek is, az igénytelenség, a kényelmesség,a rendetlenség tovább ronthatja házunk táját és a város egyre kellemetlenebb környezeti helyzetét. Az udvariasság, az önfegyelem és az emberek, a város valódi szeretete is hatalmas problémák megoldását segítheti elő. 28 1000 LAKOSNÁL KEVESEBB 1.000 5000 5.000 10000 10.000 20.000 20.000 30000 30.000 40000 50.000 LAKOSNÁL TÖBB sok, a gépjárművek, a zártsorú, többszintes épületek, az utak, kereszteződések együttes zsúfoltsága csúcsidőben egyre elviselhetetlenebb. A nagy benzinbűz, a magas zajszint, a főbb utcákon a nyüzsgés, tolongás idegfeszültséggel, az átlagosnál erősebb stressz hatással jár, s ezek egyszerre többféleképpen támadják az emberi szervezetet. Ezeknek a káros hatásoknak a növekedési mértéke lényegesen gyorsabb ütemű (csúcsidők állandósulása), mint az ember biológiai alkalmazkodó képessége. Különösen nagy megterhelést jelent a zsúfoltság az öregeknek, a betegeknek. A fejlődő gyermekeknél a zsúfoltsággal együttjáró mozgáskielégítetlenség, az állandó és különböző intenzitású gyengébb-erősebb hatások vegetatív labilitást okoznak, s csökken szervezetük ellenálló képessége is. A gépkocsiállomány növekedése a régi városközpontban tovább növeli a területi aránytalanságokat. Szűkülnek a gyalogjárdák, eltűnnek a fasorok, a parkocskák. Ezeken a te-NÉPSÜRŰSÉG 1 km1 - RE
