Budapest, 1974. (12. évfolyam)
6. szám június - Gábor István: Egy régi épület új élete Kúria, Nemzeti Galéria, Párttörténeti Intézet
BUDAPEST Buda visszafoglalása (hátlap, ezüst, 50 mm) Christian H. Roth von Rothenfels munkája Az emlékérem rendeltetése: jelentős események, évfordulók, személyek emlékének megörökítése. így pl. nyomon kísérhetjük érmeken is a főváros építészeti emlékeinek történetét. Magyarország újkori történetének egyik legfontosabb állomása Buda visszafoglalása volt a töröktől, 1686-ban. A győzelemre 200-nál több típusú érmet bocsátottak ki. Ezek közül Budát a legimpozánsabbnak a kör-möci Christian Hermann Roth von Rothen-fels ábrázolta. A győzelem örömére Budát soktornyú, pompás várnak mutatja be, amelyen nyoma sincs az ostromnak. A török kiűzése után a lassú fejlődés lehetősége érkezett el. Csaknem ioo évnek kellett eltelnie, míg e fejlődés elismeréseként Mária Terézia Budára helyezte a nagyszombati egyetemet, 1780-ban. Az egyetem a Várban kapott otthont. Az alkalomra a Wirth által vésett érem a Várat ábrázolja, tárgyilagosan, pontosan. A Vár csaknem légüres térben van, kiszakítva környezetéből. 1837-ben épült fel a Pesti Magyar Színház. Felépítése nemcsak kulturális, hanem politikai tett is volt. A színház azóta elpusztult Múzeum körúti épületét ábrázolja a Jursák szignóval ellátott ezüst érem. Az akadémikussá váló klasszicista ábrázolásmód A nagyszombati egyetem Budára helyezése (hátlap, ezüst, 48,5 mm) Készítette: J. Wirth (Karáth József felvételei) az épület aprólékosan pontos visszaadására törekedett. Ez az erénye ennek az éremnek is, ám ugyanaz a hűvös ábrázolásmód jellemző rá, mint a már említett Wirth-féle éremre. A XIX. század eleje a polgári ideológiák kialakulásának kora Európában. Ennek egyik vezető eszméje a nemzeti összetartozás, a nemzeti múlt iránti érdeklődés, a nemzet értékeinek összegyűjtése és megismertetése az ország népével. Ez az eszme hívta életre Európa-szerte a múzeumokat. Magyarország ez idő tájt fokozottabban érzékeny volt a nemzeti kérdések iránt, hiszen a reformkor egyik alapproblémája éppen a nemzeti függetlenség helyreállítása volt. A Nemzeti Múzeum alapításának története ismert; az 1802-ben Széchényi által történt adományozás után azonban 1846-ig kellett várni, míg elkészült a múzeum otthona, a mai Nemzeti Múzeum. Felépülésével Európa egyik legharmonikusabb klasszicista épülete jött létre. Ezt a harmóniát sugározza a múzeum alapításának 100. évfordulójára alkotott plakett, mely Beck Ö. Fülöp munkája. Bár a plakett a hangsúlyt a múzeum lértejöttében oly pozitív szerepet játszó József nádor és Széchenyi Ferenc arcképére helyezi, s a múzeum képe alig emelkedik ki a síkból, mégis azáltal, hogy sarokból, s kissé alulnézetből ábrázolja a múzeumot, tökéletesen érzékeltetni tudja az épület nagyszabású és impozáns voltát. 1865-ben ismét jelentős kulturális és részben politikai esemény volt a Magyar Tudományos Akadémia megnyitása. Természetesen ez alkalomra is vertek érmet. Szemből a homlokzati részt láthatjuk rajta; azonban az érem rajznak tűnik, olyannyira elvesztette rajta az Akadémia térbeli jellegét. Az érem Carl Radnitzky munkája. A kiegyezés után megindult gazdasági fejlődés lehetővé, sőt szükségessé tette nagyszámú középület létrehozását. A gyárosok, iparosok a gazdasági kiállításokat jó módszernek tartották termékeik megismertetésére és propagálására. Ezért szorgalmazták a 80-as években egy iparcsarnok emelését, mely állandó otthont adhatna az iparkiállításoknak. Buda visszafoglalásának 200. évfordulóját nagyszabású ünnepségekkel, kiállításokkal akarták emlékezetessé tenni. Egyszersmind a kiegyezés utáni gazdasági és kulturális fejlődés eredményeit is dokumentálandó, megrendezték az 1885-ös általános kiállítást, s erre az alkalomra készült el az Iparcsarnok. Az azóta már elpusztult épület látható azon az emlékérmen, melyet Scharff bécsi éremművész rajza nyomán szintén bécsi mester, Neudeck vésett. Az érem szerencsésen adja vissza az Iparcsarnok látványát, A budapesti Nemzeti Színház 50. évfordulójára készítette Jursák (előlap a Pesti Magyar Színház képével, ezüst, 50 mm) A Nemzeti Múzeum alapításának centenáriumára (ezüst, egylapú, 75x35 mm) Beck ö. Fülöp műve K-'JiSr liví ßHBOH)'.J'VírA'ÍWTI PH TJÜ'-HEMA A' ', >jt"yOk K I.VO r; A'J / Vt' ^íjg A KI.','"/!.' j^Rjl