Budapest, 1974. (12. évfolyam)

5. szám május - H. Boros Vilma: Karinthy Frigyes iskolája I.

FÓRUM Sárdi György A környezetvédelem soronlevő feladata: a teendők összehangolása A környezetvédelem érdekében napjainkban egyre több a tennivaló. Ezúttal a környezetvédelemmel kapcsolatos néhány összefoglaló gondolatot igyekszünk megfogalmazni. Elöljáróban érdemes röviden tisztázni, hogy mit értünk környezetvédelem alatt. Az e témakörben megjelent cikkek és tanulmányok — bár alapjaikban ugyanazon fogalmat takarják — részleteikben olykor eltérő értelmezést adnak a környezetvédelemnek. A magam részéről a környezetvédelem témakörébe elsősorban — az ember egészsége megóvásának, — a természeti környezet megvédésének, és — az anyagi javak, állóeszközök a művi környezet megvédésének kérdéseit sorolom. Az ember egészségének védelme Nem célom most vitába szállni azon nézetekkel, melyek az urbanizációs ártalmakat is — mint például a nagyvárosi stresszhatásokat stb. — a környezetvédelem témakörébe sorolják (megítélésem szerint ui. ezek nem ide tartoznak). Ám fontos a célkitűzések egyértelmű meghatározása; bár természetesen ezek is változnak az idők folyamán, az ismeretek bővülése következtében. A termelésnek, az anyagi javak előállításának világszerte az a fő célja, hogy egyre jobban éljünk. Ugyanakkor a korábbi évtizedekben a folyamat melléktermékeként egyre több káros anyag jött létre, a természet és a művi környezet mind több kárt szenvedett. A cél tehát az, hogy a fokozatosan növekvő igények kielégítése közben a lehető legkevesebb károsodást okozzuk. A fentebb említett csoportosításban nézzük meg kicsit részletesebben a célkitűzéseket. A célkitűzés egyértelmű és világos. Szocialista társadalmi rendszerünk nagy gondot fordít az egészségvédelemre. Az egyes környezeti ártalmak — vízszennyeződ és, zajártalom, levegőszennyeződés stb. —, illetve az egyes szennyezőanyag-koncentrációk által okozott egészség-károsító hatásokat azonban még csak megközelítően ismerjük. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy az esetek többségében egyidejűleg többféle szennyeződés van jelen, és ezek együttes hatásainak vizsgálata különösen nehéz. A különböző ártalmas anyagok alapvető hatásai ismertek; ezek alapján állapították meg a megengedhető szennyeződési norma-értékeket. Az ún. egészségügyi norma-értékek alatti szennyeződés még tartós hatás esetén sem okoz egészségi ártalmat. Hazánkban is — hasonlóan más országokhoz— érvényben vannak a légszennyezettség!, vízszennyeződési norma-értékek. A zajártalom hatásainak vizsgálata — megítélésem szerint — előbbre tart, mint az előbb említett ártalmak hatásainak vizsgálata. A több évtizedes kutatási munkák eredményeként egész pontosan megállapították kezdetben a különböző frekvenciájú hangok küszöb-értékeit (hallásküszöb, ártalomküszöb stb.). Majd hasonló módszerrel a kevert zajok hatásait vizsgálták, figyelembe véve a hatás időtartamát; jelenleg tehát a különböző zajok értékelése már teljesen egyértelmű. A természeti környezet megvédése Az emberiség mindig dialektikus kapcsolatban volt a környezetével; nyersanyagainak, táplálékainak elsődleges beszerzési forrása a természet, ugyanakkor tevékenységével át is alakítja azt. Az átalakító tevékenységnek az utóbbi évtizedekben — kellő körültekintés hiánya miatt — káros hatásai is jelentkeztek. A legegyszerűbb példa erre az egyre növekvő népesség táplálkozásának kielégítése érdekében a mezőgazdaság kemizálása; a hibás előkészítés miatt ez számos esetben az élővizek elszennyeződéséhez és a halak tömeges kipusztulásához vezetett. A szennyeződések általában egyidejűleg többféle ártalmat is okozhatnak, mint pl. a levegőszennyeződés esetében is. Egyes légszennyező anyagok egyaránt okozhatnak növényi károsodást, és ugyanakkor károsak lehetnek az ember egészségére is. A megfigyelések azt mutatják, hogy a növényzet egy része fokozottan érzékeny a légszennyező anyagokra. Az egyik Pest környéki termelőszövetkezetben pl. a kora tavasszal kiültetett primőr saláták teljesen kipusztultak az egyik vegyi gyárból igen rövid időtartam (fél-egy óra) alatt kibocsátott légszennyezés miatt. Bár az okozott kár megtérítése nem volt vita tárgya, a termés elveszett. A természeti környezet megvédése azért is fontos, mivel számos lehetőséget ad a regenerálásra, pihenésre, felüdülésre. Nemcsak a vandál módon történő erdőirtás a megengedhetetlen; fel kell lépnünk termelési folyamatok vagy egyéb tevékenységek káros hatásainak megszüntetése érdekében is. Az anyagi javak — állóeszközök — megvédése Hasonlóan a természeti környezet megvédése során már említettekhez, ezúttal az anyagi javak, az ún. művi környezet olyan irányú megvédésére gondolunk, amely a termelési folyamatokból származó károsodást igyekszik megakadályozni. A légszennyeződés pl. jelentős anyagi károsodást okoz az épületekben, a hidakban, a villamos távvezetékekben stb. A szennyezett víz szintén korrodáló hatást fejthet ki és számos egyéb kárt is okozhat. Ismeretesek a káros rezgések által okozott meghibásodások, üzemzavarok is; ezek már sok esetben jártak tragikus következményekkel. Természetesen, a felsorolásban most nem törekszünk teljességre, inkább csak példákat említünk, támpontul a további gondolatokhoz. A környezetvédelem jelenlegi helyzete Véleményem szerint csupán nézőpont kérdése, hogyan ítéljük meg a jelenlegi helyzetet. Egyrészt megállapítható, hogy számos területen igen lényeges előrehaladás történt, akár területi vonatkozásban, akár egyes ártalomfajták szerint vizsgáljuk a kérdést. Hazánkban, így a fővárosban is a legrégibb múltra tekint vissza a vízszennyeződés megakadályozása elleni szervezett küzdelem. Ugyanakkor, ha a tennivalók szemszögéből nézzük a jelenlegi szennyezettségi helyzetet, megállapítható, hogy még több évtizedes, jelentős anyagi ráfordításokat igénylő tevékenységre van szükség ahhoz, hogy az ún. norma-értékek alá csökkentsük a szennyezettségi szintet. Tekintsük át részletesebben a környezetvédelem érdekében kifejtett tevékenységeket. Célszerű csoportosítás lehet például : — kifejezetten a környezetvédelem érdekében,vagy — az egyéb szempontból is szükséges intézkedések, beruházások vizsgálata. Jelenleg a kifejezetten környezetvédelem érdekében foganatosított anyagi ráfordítások — mint pl. zajvédelmi berendezések létesítése, vagy leválasztó berendezések beépítése — feltehetően sokkal kisebb nagyságrendűek, mint az egyéb szempontokból is szükséges ráfordításoké. Természetesen az esetek többségében itt i/