Budapest, 1974. (12. évfolyam)

1. szám január - Zolnay László: Bolyongás Esztergom körül

Férfifej XII. századi kőmozsáron. Esztergom, középkori vár Zolnay László Bolyongás Esztergom körül Felfedező sétáink során látogassunk el először Esztergomba, Budapest sugárzásának, a Pilis lábának legnyugatibb pontjára. A város tárt karokkal invitál. Ezeréves születésnapját tartotta 1973-ban. Invitálja Budapestet úgy is, mint rokont. Mielőtt Buda lett volna az ország fővárosa, Esztergom volt — kétszázötven évig — a magyar metropolisz. A mesés pilisi táj peremén ülő város — akárhonnan közelíted is — mindenütt történetének gazdag emlékeivel fogad. Ha vonattal érkezel, megálló mozdonyod pontosan ott pöfékel, ahol valaha egy román kori templom — esküre emelt ujjaként — két tornyát lökte az ég felé. (A régi Kovácsinak, a Szent István kori magyar pénzverők falujának Kozma—Dámján temploma romját az 1890-es években az esztergomi vasútállomás töltésének feldombolásakor találták meg. Altalajában utóbb, 1954/56-ban gazdag Árpád-kori sírokat tártunk fel.) Ha viszont a Duna menti országúton közelítjük a várost, mint messzire előretolt előőrsök fogadnak Dömösnek, Pilismarótnak, Basaharcnak s a festői Búbánatvölgynek beszédes történeti emlékei. Kevés tudója akad annak, hogy a felső-dunai jobbparton a török után a 23 Dél-esztergom megyei faluból mindössze háromnak magyar lakossága maradt meg. (Húsz falut a török után bevándorlókkal népesítettek be.) Dömös és Pilismarót magyar őslakossága átélte a török kort. Ennek hírmondója a két falu temetőjének az a néhány megmaradt kopjafája, amelyet a pesti „műgyűjtők" még el nem raboltak. (Kopjafás temetője van Kisoroszinak is. Ez a falucska hajdan a visegrádi királyi vár ,,orosz"-nak mondott ajtónállóit, testőrzőit szolgáltatta.) Amikor őszi apadások idején megzátonyosodik a Duna és vize áttetszővé válik, a szigeteken a kavicstengerből csodálatos alakú eldobált fadarabok, természet-alkotta emberszabású szob-Budapest, Magyarország, fővárosunk környéke minden nemzedéknek újabb és újabb felfedezésére szorul. Nem más ez a ,,felfedezés", mint szellemi tulajdonba vétele az anyagilag már birtokba vett országnak. Fővárosunk környékének táji, történeti értékei ingyen valóak: látogatásuk, felkeresésük bőven belefér egy-egy hétvégi kirándulás keretébe. Fehérmárványból faragott férfifej. Római kori lelet. Esztergom, középkori vár Ezeréves szomszédunk Román kori corpus az esztergomi várásatások anyagából. Kincstár