Budapest, 1974. (12. évfolyam)

4. szám április - Román Kálmán: A Royal szálló

Szobarészlet (Csigó László felvételei) Bródy fia: Hunyadi Sándor. Egyik írásából tudjuk, hogy végül is lakást vásárolt a levegő­sebb, egészségesebb Budán. Né­hány nap múlva azonban azörök­lakást — ráfizetéssel — eladta, hogy visszaköltözhessen a szál­lóba. Nem bírta ki a Royal nél­kül, hiányzott neki a szobájával szemközti, Hársfa utcai ócska­vastelep mások számára elvisel­hetetlen zaja... Egy ideig, élete keserves kor­szakában, illegális lakója volt a Royalnak Nagy Lajos. Kellér Andor írja meg Titkos lakó című könyvében: Zsolt Béla és Kál­mán Jenő Royal-beli szobájában bújt meg az üldözött író, beje­lentés nélkül, jó időn keresztül. A Royal ötödik emeletén, az úgynevezett varjútanyán lakott az egykori híres leleplező ripor­ter, Fényes László, akinek ajtaja előtt reggelenként nem ritkán sorban álltak a cikkek adatait szolgáltató ügyfelek. Néhányszor a Royal díszter­mében rendezték meg a Nyugat folyóirat előadóestjeit, valamint a Vajda János Társaság felolvasó üléseit. Szomory Dezső egy kis írásremekének („Botrány az In­geborg-koncerten") a Royal hangversenyterem a színhelye. A külföldi művészek is kedvel­ték a szálló hangversenytermét, mert itt, felléptük után felhe­vülten, nyomban szobájukba vagy a szálló éttermébe me­hettek. A Royal lakója volt a néma­filmek első férfisztárja, a daliás termetű férfiszépség, Valdemar Psylander is, aki a Royal köze­lében nyílt Royal Orfeumban (ma: Madách Színház) egy film­szkecsben lépett fel. Valóságos ostrom alatt tartották az aut­ogramkérők; a Royal portáját el­árasztották az akkori idők illa­tozó, rózsaszínű levélkéi, köz­tük nem egyben a gyakorta dú­dolt, naiv szöveg: „Óh, Psylan­der Valdemar, Ugy-e, hogy sze­retsz, Valld be már ..." És ami­kor a némafilmek neves női sztárja, Asta Nielsen lakott a Royalban, a szálló kapuja előtt összegyűlt autogramkérők tö­megét nemegyszer rendőri se­gédlettel kellett szétoszlatni. 1915: a Royal Apolló mozi megnyitása A Royal szálló hangversenyei, báljai az első világháború kitö­résével véget érnek. Az óriási díszterem helyén 1915. október 31-én Royal Apolló néven meg­nyílik az ezerszemélyes, első fő­városi nagymozi (a mai Vörös Csillag). A megnyitó előadáson a Tetemrehívást, az Arany János balladájából Kolozsvárott Jano­vics Jenő dr. és Garas Márton rendezésében készült filmet mutatták be, Berky Lilivel a fő­szerepben. Az előadás előtt ő mondta el a prológust is. A Royal Apolló adott hajlékot 1922-ben a Thalia utódaként szereplő Új Színpadnak (mely 1912-től a Magyar Építőmunká­sok Országos Szövetsége Aréna út és Dembinszki utca sarkán volt székházában működött). Az Új Színpad a Royal helyiségében Nagy Adorján, később Németh Antal és Andai Ernő vezetésével tartott előadásokat. 1923 őszén a rövid életű Pesti Kabaré ka­pott otthont a Royalban: a mű­sorban a Vígszínház két neves színésze: Góth Sándor és Góth­né Kertész Ella, majd Med­gyaszay Vilma szerepelt. A Royal a két háború közti időszakban is megőrizte mű­vész-szálló jellegét. A vendég­látó helyiségek bérlője rövide­sen megnyitotta Budán a ma is népszerű Kis Royal éttermet. A szálló éttermi üzeme rend­szeresen részt vett a budapesti nemzetközi vásárokon. Az ét­terem 1938-ban a párizsi világ­kiállítás nagydíját nyerte el. 1944. március 19-én a Royal valamennyi helyiségét megszáll­ták a németek. A felszabadulás után a szálló évekig hivatalok­nak adott otthont. 1953-ban kezdik visszaalakítani szállodává. 1956-ban az épület csaknem tel­jesen kiég. 1961. augusztus 21-én a nagymértékben újjáépült, kor­szerűsített Royal — akkor az ország legnagyobb befogadóké­pességű, gazdag felszerelésű, nemzetközi jellegű szállókom­binátja— ismét megnyílik. 1963: az emlékezetes egészségügyi vesztegzár. 27 ország turistái, számos szállodai dolgozó: 800 ember huzamosabb ideig volt foglya a Royalnak. A szolgáltatá­sok ez idő alatt sem csökkenő magas színvonala a kényszerű fogságot szenvedett vendégeket a szállókombinátnak és szolgál­tatásainak legjobb propagandis­táivá tette. A vendéglátóipari szakma mesterei A Royal sok nemzetközi ren­dezvény színhelye volt. Hogy csak néhányat említsünk: nem­zetközi zenei versenyek, kong­resszusok, különböző szintű KGST-tanácskozások, az Egész­ségügyi Világszövetség buda­pesti kongresszusa és a Béke­világtanács budapesti közgyű­lése tartotta összejövetelét a szálló helyiségeiben. 1968. december hó 14-én fo­gadta a Royal szálló egymillio­modik vendégét; ma már 1 800 000 vendég fogadásánál tart. 1972-ben összbevétele 67 477 000 forint volt. 532 dol­gozójának abban az évben 13 768 000 Ft munkabért, 357 000 Ft étkeztetési térítést fizetett és munkaruhát adott. 1966-ban a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlójával tüntették ki a Royalt, melynek száz, 10 évnél hosszabb idő óta ott dolgozó törzsgárdatagja van. A Royal dolgozóinak több mint fele versenyez a Szocialista Bri­gád és a Kiváló Brigád cím el­nyeréséért. Az eln.uit 12 év során több mint 250 dolgozó nyerte el a Kiváló Dolgozó, szá­mosan a Belkereskedelem Ki­váló Dolgozója címet, s többen kormánykitüntetést kaptak. A szálló és minden üzeme a szakmai utánpótlás érdekében több mint 200 tanulót iskolázott be. Rendszeres szakmai gyakor­laton fogadja a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola, a Ven­déglátóipari Szakközépiskola ta­nulóit; üzemei egyes vidéki szállók, éttermek növendékeit is kiképzik. A Royal az elmúlt években megnyílt testvérüze­meknek számos vezetőt és szak­munkást adott át. A Royal szak­munkásai közül kettő a Mester­szakács, egy a Mestercukrász, tizennégy pedig a Szakma Ifjú Mestere címet nyerte el. Töb­ben közülük sikerrel szerepel­tek különböző külföldi rendez­vényeken, nemzetközi bemuta­tókon és versenyeken. A szálló mestercukrásza Miamiban szer­zett Oscar-díjat és elnyerte a Hungarhotels Service Kupadí­jat. Noha olyan napszakban láto­gattunk el a Royal megtekinté­sére, amikor a legtöbb vendég házon kívül van, a szállóépület mégis teljes üzemben volt. Az emeleti folyosókat — hosszúsá­guk akkora, mint a Rákóczi út — jól gondozott, neszfogó szőnyeg borítja. Iparművészek tervezték a bútorzatot. 500 művészi ér­tékű kép, értékes szőnyegek, kerámiák díszítik a szobákat. A telexhasználattól kezdve a nemzetközi nagyszállók minden­nemű szolgáltatása a vendégek rendelkezésére áll. A személy-és a teherforgalmat 16 felvonó bonyolítja le. Telefonközpontja elégséges lenne egy közepes vidéki város részére. A két­szintű pincéből kiágazó csőhá­lózat hossza eléri a Budapest— Esztergom, elektromos veze­tékeié a főváros és Bécs közötti távolságot. Az épületnek össze­sen 650 ablaka van. 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom