Budapest, 1974. (12. évfolyam)

4. szám április - A címlapon: A királyi Palota gótikus házikápolnájának altemploma (XV. sz. eleje)

A Kelenföldi lakótelep (Csigó László felvétele) rokráciamentes ügyintézés jegyében szolgálják milliós ügyféltáborukat. — Az ügyintézés javítására tett intézkedések közül a jelenlegi tapasztalatok alapján hasznosnak és követendőnek ítéljük az információs irodák szervezését. A másik jelentős eredmény a számítástechnikai és ügyvitelszervezési iroda létrehozása a fővárosi tanácsnál; segítségével lakásépítési, kommunális, szolgáltató és kereskedelmi tevékenység tekintetében rendkívül hatékony eszközhöz, mind pontosabb útmutatáshoz jutnak a tanácsi szervek annak meg- ítélésében, hogy melyek azok a szükséges vagy felesleges munkák, amelyeket a tervezés, ügyintézés stádiumában napirendre kell tűzni, illetve el lehet hagyni. A korszerű technika által nyújtott adatok célszerűbbé, rendezettebbé teszik a kerületi tanácsok fejlesztési és ügyintézési tevékenységét is. Említésre méltó még, hogy az ügyfelekkel történő személyes kapcsolat, a hangnem javítása után a budapesti tanácsok megtették az első lépéseket a határozatok, idézések, jegyzőkönyvek érthetőségéért, világos, egyszerű fogalmazásáért, emberi hangjáért. A továbbiakban csökkenteni kell a bizonylatok számát. Ez a feladat éppúgy magában foglalja a szakigazgatási előterjesztések terjengősségének megszüntetését, korlátozását, mint azt, hogy a szóban, személyi találkozással is elintézhető ügyeket ne papírok, értesítések, másolatok, fellebbezések halmaza uralja. Ezáltal lényegesen több idő, energia juthat az érdemi ügyintézésre. — Befejezésül szeretnék szólni a centenáriumi év tapasztalatairól. Általános volt a megállapítás, hogy az ünnepi időszak érdemi sikere felülmúlta a várakozást. A többi között ezt bizonyította, hogy Buda-' pest lakosai százmillió forint értékű fizikai társadalmi munkával járultak hozzá városuk gyarapításához. Patriotizmusuk méltó tartalommal töltötte meg a centenáriumi ünnepségek kereteit. Ugyanígy a szocialista metropolissá válás törekvéseit segítette az értékes, színvonalas kulturális rendezvények sorozata, vagy az a tény, hogy az ország megyéi jól érzékelhetően nyilvánították szeretetüket a főváros iránt. Elmondható, hogy a centenáriumi év anyagi és erkölcsi sikerét csak politikai jelentősége múlta felül. Ha csupán azt a mozzanatot emelem ki, hogy az egy esztendő folyamán az egyesítés évfordulójának tiszteletére megnyitott, újjáalakított, korszerűsített budapesti létesítmények — a metrószakasztól az óvodákig, a parkoktól az üzletekig, a filmszínházaktól a közvilágításig — puszta felsorolása harminckétoldalas címjegyzéket töltött meg, s hogy a többi között hétszázezer fát ültettek el ez idő alatt a fővárosban, már akkor is igen magasra értékelhetjük a centenáriumot ünneplő budapestiek szerepét a városfejlesztésben. Úgy véljük, hogy ezt a lendületet, az egészséges lokálpatriotizmusnak oly sok és becses megnyilvánulását a főváros soron következő nagy ünnepi időszakában, a felszabadulás harmincéves jubileumának esztendejében sem nélkülözhetjük — fejezte be nyilatkozatát Nagy Richárd. Fekete Gábor 3