Budapest, 1974. (12. évfolyam)

3. szám március - Dr. Kamarás Ilona: Pesti orvosok 1848-ban

Deszkaszínház Budán a XVIII. század végén XVIII. századi színlapok l\ magyar színháztörténet számos fehér foltja ^^ közül több esik mai fővárosunk térképére. Ezek sorában régi kutatói adósságok fűződnek a Reischl-féle budai deszkaszínházhoz, amely a XVIII. század végén meginduló anyanyelvi színészetünk szegénységének mintegy jelképe lett Kármán József óta: „Maga szülötte földjében mint zsellér, egy deszka kunyhóban lelhete magának csak Menedékhelyet eddig ..." A színház — a korábbi kutatás szerint — a Várkert-kioszk helyén állott. Nyomtatásban egyetlen képe jelent meg: Lugosi Dömének az első pestbudai magyar színtársulatról írott könyvében. Rexa Vera ott közölt tollrajza azonban a fantázia leleménye csupán: földszintes házak közé szorult, hármas tagolású komplexumot ábrázol — holott forrásaink egyöntetűen magányos épületről tanúskodnak. A Fővárosi Levéltár XVIII. század végi térképei szerint a hajóhíd budai hídfőjénél tágas tér szolgált az őszi szétszerelés és a tavaszi egybeszerkesztés munkálatai számára („Auswindplatz"), s ennek sarkában állott Reischl Gáspár ácsmester és fakereskedő („Holzhändler") színe. Az épületben 1783 óta működött színház. Ekkor még német nyelven játszottak, de már a következő évben elhangzott az első magyar szó is színpadáról. A teátrumba Christoph Seipp színigazgatóval pillanthatunk be, aki 1785-ben a következőket tartja érdemesnek a följegyzésre: „A Dunánál áll egy kellemetes játékszín, amely, noha csak deszkából készült és nyári előadásokra alkalmas, mégis látványosságul szolgálhat. Van benne karzat, páholysor, földszinti ülőhely, zenekari árok; színpada tágas és szépen díszített. A házat magát belülről szürkére festették, a páholyokat aranyozott lécek választják el. Kívülről a páholysoron nyitott folyosó fut végig, amely zárható, levegőzésre szolgál és ahonnan kilátás nyílik a Dunára." A leírást teljességgel hitelesíti a Schafferfivérek rézkarca, amelyen a páholyfolyosó is jól kivehető. 1792-ben, amikor a rendszeres játszásra készülődő, Kelemen László vezette magyar társulat hajlékot keresett, az épület már hosszabb ideje üresen állott és állaga igen leromlott. A január 28-án megkötött szerződés alapján az évi 200 forint bérleti díj ellenében Reischl vállalta a nézőtér rendbetételét és a színpad tatarozásához szükséges faanyag biztosítását. Ezzel lázas munka kezdődött, amely felemésztette a gyéren csordogáló segélypénzeket Kelemenék pénzesládájából: a kárpitos 48 forintot kapott, a „képíró" egymaga 300-at a díszletek és függönyök festéséért. (Az összegek nagyságának érzékeltetésére: 27 forintért már 12 előadásos bérletre lehetett páholyt biztosítani, de egy estére a karzati belépő mindössze 10 krajcárba került.) A függöny 1792. május 5-én gördült fel először a deszkaszínház díszletei előtt. Az újjáalakított épület belsejéről és színpadáról összefüggő leírás nem maradt ránk, de a Pest megyei Levéltárban és a Ráday-archívumban őrzött társulati vagyonleltárak gondosan számozott tételeiből elénk tárul a csaknem kétszáz éves alkalmi játékszín látványa. A Reischl-ház 16 páholya négyszemélyes volt, üléseiket veres vászonhuzatú párna tette kényelmesebbé, párkányukat hasonló módon párnázták. Az első és második páholyok mennyezetét fehér vászonnal boltozták, az első páholyokban a ritkán belátogató legrangosabb vendégek (a nádor, az országbíró, a hercegprírtiás) számára posztószőnyeg mímelte a fényűzést. A földszint legjobb helyeit a Budán székelő kormányszervek nemesi tisztviselői foglalták el, részükre szolgált „18 Karos és egy hosszú Pad, bé vágynák párnázva, és veress vászonynyal borítva." Az olcsóbb helyeken szalmaszékek várták a nézőket. A páholyfolyosón 6 mécses pislákolt üvegfalú lámpásban, a nézőtérre belőlük 18 darab került. Mind a nézőtéri, mind a színpadi világítás kellékeit bádog burkolta, megóvandó a faépületet a tűzkártól. A nézőtéren 1793. május 6-án este, amikor a Szentendrei Theátrum műsoráról ismert „Pikkó herceg és Jutka-Perzsi" című énekesjáték bemutatóját tartották, 500-nál is többen A Schaffer-fivérek rézkarca A színpad rekonstrukciós rajza (Készítette Roskovenszky Hedvig) 38