Budapest, 1974. (12. évfolyam)

1. szám január - A budapesti általános iskolák jövője I.

Városképi A Kálvin tér rendezési tervének alaprajza és makettje (Domonkos Endre felvételei) A Kálvin tér A Kálvin tér belátható időn belül a főváros tömegközlekedési hálózatának egyik legfontosabb csomópontjává válik. Itt keresztezik egymást az észak-déli és a Délbuda—Zugló metróvonalak. A metró átszálló állomásai mellett a délpesti HÉV-vonalak föld alatti végállomása is a Kálvin téren lesz. E nagyszabású építési terv megvalósítása több ütemben történik. 1976-ig rendezik a felszínt. Megépül az észak-déli metró mélyállomásához kapcsolódó gyalogos aluljáró rendszer. A következő ötéves tervben — előreláthalólag — a Csepeli HÉV bevezetésére kerül sor. A 80-as évek közepén pedig belép a forgalomba a délbudai metróvonal. A főváros mindennapi életét súlyosan zavaró munkákra az első ütemben — a következő években — kerül sor. Az aluljáró rendszer viszont majd lehetővé teszi, hogy a gyalogos a tér bármely pontjától a közút keresztezése nélkül érje el úticélját. A tér alatt kiképzett csarnokok és folyosók mentén üzletek sora színesíti és teszi hasznossá a belső teret. A felszínen ugyanakkor megszűnik a körforgalom. Ehelyett két, jelzőberendezéssel szabályozott csomópont biztosítja majd a Kiskörút és a térhez kapcsolódó egyirányúsított utcapárok megnövekedett közúti forgalmát. Az építési munkálatok kétségkívül kényelmetlenséget okoznak máris a budapestieknek. De a türelemért — amit az építők kérnek — bizonyosan kárpótol mindnyájunkat az elkészült műtárgy és az újjászületett tér.