Budapest, 1973. (11. évfolyam)

12. szám december - Román Kálmán: A fővárosi kéményseprés

Andreanszky, Bauer, Hauser, Lafrankó, Weiser az ismertebb kéményseprő dinasztiák tagjai voltak. A Bródy Sándor utca 15. szám alatti épületet kéményseprőháznak nevezték el. 115 évvel ezelőtt a Locarnóból idejött s letelepedett Devecis-dinasztia utolsó tagjának özvegye még él a házban, melynek első emeleti utcai frontján látható az egyméteres nagyságú kéményseprő vasszobor. A Fővárosi Kéményseprő Vállalat Budapest minden kerületében kirendeltséget létesített, s modern öltözőkkel, csempézett zuhanyozó helyiségekkel látta el valamennyit. A vállalat dolgozói munkájukat az 1922. XIII. t. c., az 1000/1935. KM. számú „Kéményseprő Kódex" és a 9289— 144/1949. BM. rendelet utasításai szerint látják el. Úgynevezett kötelező munkáik közé tartozik a főváros valamennyi épületének, füstcsatornáinak, aknáinak, kéménytoldalékainak és szikrafogóinak megtisztítása az égéstermékektől, a kémények és füstcsatornák kiégetése, a központi fűtésű és melegvizes kazánok füstjáratainak, az 5 lakásnál nagyobb lakóházak mosóüstjének tisztítása, az új vagy újjáépített kémények első átvizsgálása. Az úgynevezett nem kötelező munkák: a tüzelőberendezések, a vállalati, üzemi főző-és tűzhelyek tisztítása, péküzemek kemencéinek és vendéglők tűzhelyeinek, valamint a gyári kazánok tisztítása. Megrendelés esetén a vállalat végzi a kémények belső vakolását, kémények és kéményfejek javítását, a kéménydugulások, átszakadások megszüntetését: hatáskörébe tartozik a szűkületvésés, eternitcső-, kémény-és füstcsatorna-építés, toldok felszerelése, csőlyukvésés, kéménytisztító ajtók beépítése. Az elmúlt évtized elején a vállalat új rendszerű munkák végzésére kényszerült: olaj- és gázkályhák égéstermékeinek tisztításáról is gondoskodnia kellett. A Fővárosi Tanács 3/1961. számú rendelete nagymértékben elősegítette a vállalat korszerűsítését. A rendelet többek között előirja a nagy munkát és feladatot igénylő kötelező gáz-, illetve kéményvizsgálatot, új gázberendezések bekötése esetén. Egy újabb rendelet a kémények 5 évenkénti füstnyomás próbáját Írja elő. A Kéményseprő Vállalat azonban igyekszik ezt a fontos feladatot a jövőben gyakrabban elvégezni. Új technológia Az olaj- és a gáztüzelés mind erőteljesebb terjedése a fővárosban új rendszerű kéménytisztító szerszámok és egyben új technológia alkalmazására ösztönözte a vállalatot. így, aránylag alacsony munkáslétszám mellett is, bevezethették a főváros magasépítésű területein a kéthavonkénti seprést. 1968. január elején Budapest egész területén megkezdődött a rendszeres füstnyomáspróba; az első ötéves ciklust 1972 decemberében fejezték be. A szénhidrogén alapanyagú energiahordozók, az olaj- és gáztüzelés további fokozódása — jelentős anyagi erők felhasználásával —- újabb és újabb munkamódszerek meghonosítására kényszerítette a kéményseprő vállalatot. Ugyanakkor a régi rendszerrel a régebbi tüzeléstechnikával kapcsolatos munkát kellett ellátnia. Ez a munka nemcsak különböző bőr- és egyéb megbetegedéseket okozhat a dolgozók közt, hanem rövidebb-hosszabb ideig tartó égési sérüléseket, sőt azonnali halált is. Az 50 esztendős Kádai István 1955-ben munka közben az Óbudai Hajógyárfüstcsatornájánakizzó parazsába, a 33 éves Gerbicz Gyula 1957-ben a Royal Szálló kéményégetési termékei közé zuhant. 1960-ban a 45 éves Ankara Péternek a lába alatt tört szét a magasban a korhadt tetőpalló. A 36 esztendős Gránicz János kéményjavítás közben csúszott meg, s zuhant le a harmadik emeletről. Ők a kéményseprő szakma halálos áldozatai. Kéményseprő-konferenciák A Kéményseprő Vállalat olyan újításokat igyekszik bevezetni, amelyek a lehetőségek szerint megóvják dolgozóit a balesetektől. Kéményseprőiskolát is létesítettek, ahol a dolgozók rendszeres továbbképzésben részesülnek, a vidékről toborzott új dolgozók pedig mindjárt a legmodernebb technikát — többek között a huzatmérő eszközök használatát — sajátítják el. Elméleti és gyakorlati szakoktatás keretében ismerkednek a növendékek a különböző kéménytipusokkal, a válogatott falazó téglából, valamint az idomdarabokból épült úgynevezett termofor-kéményekkel. A Kruspér utcai „kéményblokkban" a műszeres huzatvizsgálatot és a füstnyomás különböző módszereit tanulják meg. A vállalat a vidékről felkerülő munkásokat a rövidesen elkészülő százszemélyes munkásszállójában helyezi el. A Kéményseprő Vállalat valamennyi dolgozóját megismertették a gázfűtéssel — elsősorban a gázfűtésű cserépkályha üzemeltetésével — kapcsolatos kéményszerkezeti károsodásokkal, s azokkal az újításokkal és gépesítési eljárásokkal, amelyekkel megbízhatóbban, hatékonyabban védekezhetnek a legfőbb hibák: a kémény szurkosodása, átszakadása ellen. Mindezekkel a problémákkal, a Fővárosi Tanács V.B. Közmű és Mélyépítési Főigazgatósága támogatásával, az 1970-ben megtartott I. országos kéményseprő-tanácskozás foglalkozott. A munkába a kéményseprőipar ágazati és szakmai vezetői, valamint a budapesti Műszaki Egyetem műanyagipari tanszéke kísérletekkel megbízott tanárai is bekapcsolódtak. Az ez év október végére kitűzött budapesti II. országos kéményseprőkonferencia már előrehaladottabb formábanfoglalkozott a korszerű kéménysepréssel, valamint a tüzeléstechnikai laboratóriumban kikísérletezett, leghatékonyabbnak bizonyult, bevált módszerekkel, a vegyszeres és műanyaggal történő kéménytisztító eljárásokkal. Ez utóbbi igen fontos újítást jelent a szakmában, nemcsak a munka hatékonysága és gyorsasága, hanem — ami ma a leglényegesebb — a levegő szennyezettsége elleni harc, a környezetvédelem szempontjából is. Díszünnepség 1937-ben 1804. évi kiváltságlevél Oktatás a mai kéményseprő-iskolában