Budapest, 1973. (11. évfolyam)

12. szám december - Román Kálmán: A fővárosi kéményseprés

Andreanszky, Bauer, Hauser, Laf­rankó, Weiser az ismertebb kémény­seprő dinasztiák tagjai voltak. A Bródy Sándor utca 15. szám alatti épületet kéményseprőháznak nevezték el. 115 évvel ezelőtt a Locarnóból idejött s letelepedett Devecis-dinasztia utolsó tagjának özvegye még él a házban, melynek első emeleti utcai frontján látható az egyméteres nagyságú kéményseprő vasszobor. A Fővárosi Kéményseprő Vállalat Budapest minden kerületében ki­rendeltséget létesített, s modern öltö­zőkkel, csempézett zuhanyozó helyi­ségekkel látta el valamennyit. A válla­lat dolgozói munkájukat az 1922. XIII. t. c., az 1000/1935. KM. számú „Kéményseprő Kódex" és a 9289— 144/1949. BM. rendelet utasításai sze­rint látják el. Úgynevezett kötelező munkáik közé tartozik a főváros valamennyi épületé­nek, füstcsatornáinak, aknáinak, ké­ménytoldalékainak és szikrafogóinak megtisztítása az égéstermékektől, a kémények és füstcsatornák kiégetése, a központi fűtésű és melegvizes kazá­nok füstjáratainak, az 5 lakásnál na­gyobb lakóházak mosóüstjének tisz­títása, az új vagy újjáépített kémé­nyek első átvizsgálása. Az úgynevezett nem kötelező munkák: a tüzelő­berendezések, a vállalati, üzemi főző-és tűzhelyek tisztítása, péküzemek kemencéinek és vendéglők tűzhelyei­nek, valamint a gyári kazánok tisztí­tása. Megrendelés esetén a vállalat vég­zi a kémények belső vakolását, kémé­nyek és kéményfejek javítását, a ké­ménydugulások, átszakadások meg­szüntetését: hatáskörébe tartozik a szűkületvésés, eternitcső-, kémény-és füstcsatorna-építés, toldok fel­szerelése, csőlyukvésés, kéménytisz­tító ajtók beépítése. Az elmúlt évtized elején a vállalat új rendszerű munkák végzésére kény­szerült: olaj- és gázkályhák égéstermé­keinek tisztításáról is gondoskodnia kellett. A Fővárosi Tanács 3/1961. számú rendelete nagymértékben elő­segítette a vállalat korszerűsítését. A rendelet többek között előirja a nagy munkát és feladatot igénylő kö­telező gáz-, illetve kéményvizsgálatot, új gázberendezések bekötése esetén. Egy újabb rendelet a kémények 5 évenkénti füstnyomás próbáját Írja elő. A Kéményseprő Vállalat azonban igyekszik ezt a fontos feladatot a jövő­ben gyakrabban elvégezni. Új technológia Az olaj- és a gáztüzelés mind erő­teljesebb terjedése a fővárosban új rendszerű kéménytisztító szerszámok és egyben új technológia alkalmazá­sára ösztönözte a vállalatot. így, aránylag alacsony munkáslétszám mel­lett is, bevezethették a főváros magas­építésű területein a kéthavonkénti seprést. 1968. január elején Budapest egész területén megkezdődött a rend­szeres füstnyomáspróba; az első öt­éves ciklust 1972 decemberében fe­jezték be. A szénhidrogén alapanyagú energia­hordozók, az olaj- és gáztüzelés to­vábbi fokozódása — jelentős anyagi erők felhasználásával —- újabb és újabb munkamódszerek meghonosítására kényszerítette a kéményseprő válla­latot. Ugyanakkor a régi rendszerrel a régebbi tüzeléstechnikával kapcsolatos munkát kellett ellátnia. Ez a munka nemcsak különböző bőr- és egyéb megbetegedéseket okozhat a dolgo­zók közt, hanem rövidebb-hosszabb ideig tartó égési sérüléseket, sőt azon­nali halált is. Az 50 esztendős Kádai István 1955-ben munka közben az Óbudai Hajógyárfüstcsatornájánakizzó parazsába, a 33 éves Gerbicz Gyula 1957-ben a Royal Szálló kéményége­tési termékei közé zuhant. 1960-ban a 45 éves Ankara Péternek a lába alatt tört szét a magasban a korhadt tető­palló. A 36 esztendős Gránicz János kéményjavítás közben csúszott meg, s zuhant le a harmadik emeletről. Ők a kéményseprő szakma halálos áldo­zatai. Kéményseprő-konferenciák A Kéményseprő Vállalat olyan újí­tásokat igyekszik bevezetni, amelyek a lehetőségek szerint megóvják dol­gozóit a balesetektől. Kéményseprő­iskolát is létesítettek, ahol a dolgo­zók rendszeres továbbképzésben része­sülnek, a vidékről toborzott új dolgo­zók pedig mindjárt a legmodernebb technikát — többek között a huzat­mérő eszközök használatát — sajátít­ják el. Elméleti és gyakorlati szakokta­tás keretében ismerkednek a növendé­kek a különböző kéménytipusokkal, a válogatott falazó téglából, valamint az idomdarabokból épült úgynevezett termofor-kéményekkel. A Kruspér utcai „kéményblokkban" a műszeres huzatvizsgálatot és a füstnyomás kü­lönböző módszereit tanulják meg. A vállalat a vidékről felkerülő munká­sokat a rövidesen elkészülő száz­személyes munkásszállójában helyezi el. A Kéményseprő Vállalat valamennyi dolgozóját megismertették a gáz­fűtéssel — elsősorban a gázfűtésű cserépkályha üzemeltetésével — kap­csolatos kéményszerkezeti károsodá­sokkal, s azokkal az újításokkal és gépesítési eljárásokkal, amelyekkel megbízhatóbban, hatékonyabban vé­dekezhetnek a legfőbb hibák: a ké­mény szurkosodása, átszakadása ellen. Mindezekkel a problémákkal, a Fő­városi Tanács V.B. Közmű és Mélyépí­tési Főigazgatósága támogatásával, az 1970-ben megtartott I. országos ké­ményseprő-tanácskozás foglalkozott. A munkába a kéményseprőipar ága­zati és szakmai vezetői, valamint a budapesti Műszaki Egyetem műanyag­ipari tanszéke kísérletekkel megbí­zott tanárai is bekapcsolódtak. Az ez év október végére kitűzött budapesti II. országos kéményseprő­konferencia már előrehaladottabb for­mábanfoglalkozott a korszerű kémény­sepréssel, valamint a tüzeléstechnikai laboratóriumban kikísérletezett, leg­hatékonyabbnak bizonyult, bevált módszerekkel, a vegyszeres és mű­anyaggal történő kéménytisztító el­járásokkal. Ez utóbbi igen fontos újítást jelent a szakmában, nemcsak a munka hatékonysága és gyorsasága, hanem — ami ma a leglényegesebb — a levegő szennyezettsége elleni harc, a környezetvédelem szempontjából is. Díszünnepség 1937-ben 1804. évi kiváltságlevél Oktatás a mai kéményseprő-iskolában

Next

/
Oldalképek
Tartalom