Budapest, 1973. (11. évfolyam)

11. szám november - Kallós Ödön: Budapest hírneve a világpiacon

ANKÉT A JÖVŐRŐL A „Budapest" kérdésére válaszol: TRAUTMANN REZSŐ, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke A kérdésről Az önök szerkesztősége abban a meggyőződésben tette föl a kérdést, hogy a megkérdezettek mélyen beavatott, de legalábbis eléggé tájékozott személyiségek, akik ennél fogva jól ismerik fővárosunk távlati fejlesztési terveit, mivelhogy arra kell válaszolniuk: miben látják a következő 15 — 20 éven belül Budapest életében a leglényegesebb várható változást ? A kérdés szerfölött izgalmas és lelkesítő, azonban a távoli időkre vonatkozóan valóban olyan alapos felkészültséget, ennek megszerzéséhez vagy felfrissitéséhez olyan sok időt feltételez, aminek én, az egyik megkérdezett, már híjával vagyok, s amit képzelőerővel, látnoki képességgel pótolni sem tudok. Úgyhogy mielőtt kísérletet tennék egy rövid válaszra (bízván abban, hogy ezeken az oldalakon nálam hivatottabbak tollából teljes pompájában feltárul fővárosunk jövője), a magam szempontjából kívánatosnak tartom tisztázni a következőket: ismerem-e, egyáltalán, ismerhetem-e fővárosunk távlati fejlesztési terveit — e körül vannak ugyanis bizonyos nehézségeim —; továbbá: miből meríthetnék hirtelenében legalább annyi ismeretet, amennyi a válasz, lehetőleg igényes válasz megadásához, ha ilyenre- vállalkoznám, szükséges és elegendő? Ehhez, fogódzóul, meg kell ragadnom és közelebbről szemügyre kell vennem néhány fogalmat. A városalakító tényezőkről Fővárosunk jövendő arculatának alakulásában — várospolitikánk érvényesülésében — számos tényezőnek van szerepe. Ezek között vannak, mégpedig nem is csekély számban, eleve meghatározó jellegűek Hlyének pl. a természet és gazdaságföldrajzi adottságok, a védett természeti, régészeti, építészeti értékek, a történelmileg kialakult városszerkezet, a város festői látványa, a közigazgatási és településhálózati szerepkör, a lakosság várható létszáma és korok szerinti megoszlása, a nemzeti jövedelemből való részesedés stb.); és vannak olyanok, amelyek csak különböző döntésektől vagy a döntések egész rendszerétől válnak meghatározóvá (mint pl. a városépítés üteme, a termelés, közlekedés, fogyasztás mennyiségi és minőségi színvonala, az egyes kommunális, szociális, kulturális szolgáltatások iránti igények kielégitése stb.). Nyilvánvaló, hogy az itt említett két, külön-külön is heterogén csoport között nincs éles határ, sőt, és ez a példákból bizonyára kitűnik, minthogy az említett tényezők egymásra térben és időben hol közvetlenül, hol közverve hatnak, közöttük a fölé-, a mellé- és az alárendeltségi viszony tekintetében is mindenféle helycsere lehetséges. Városunk külső képét, belső életét alakító tényezőkről és azok kölcsönhatásáról szólva, külön ki kell emelni az elérendő célok világos kitűzésének, a célokhoz vezető utak pontos kijelölésének fontosságát, egyszóval a tervszerűséget. A tervekről A városépítés tervszerűségéhez rövidebb időre — 5 évre és az egyes évekre —, valamint hoszszabb időre — 10—20 évre — szóló tervek szükségesek. Ezek, rendeltetésük-tartalmuk szerint (csak a leglényegesebb vonásokra utalva), egyrészt műszaki — városrendezési — tervek, másrészt gazdasági — városfejlesztési — tervek. Közöttük lényegbevágó a különbség, mégis igen szoros a kapcsolat. A rendezési tervek a mit ? és a hol ?; a fejlesztési tervek pedig a mikor? és a milyen pénzből? kérdésekre hivatottak választ adni. Előbbiekben így elsősorban a térképek, a területek felhasználását, nyomvonalak vezetését kijelölő ábrák, műszaki mutatók; utóbbiakban a számoszlopok, táblázatok, forintelőirányzatok, időpontok dominálnak. A tervek készítését óriási menynyiségű adat összegyűjtése és feldolgozása, rengeteg számítás, becslés elvégzése, továbbá nagyságrendek, arányok, kölcsönhatások vizsgálata, szóba jöhető variánsok mérlegelése és sok-sok egyéb művelet előzi meg. Valamennyi tervfajta és annak minden fejezete, része vagy eleme állandóan kisebb-nagyobb mérvű változásoknak van kitéve úgyszólván egészen a megvalósulás pillanatáig; változhat előre nem látott okok miatt, de változhat menet közben felmerült újabb meggondolásokból is, célravezetőbb ütemezések, átcsoportosítások, hozzáadások, elhagyások stb. révén. Az a jó terv, amelyik az ilyesfajta módosulásokat zökkenők nélkül el tudja viselni, ilyenekre fel is van készítve, alkalmas a megújításra. Az elmondottakból következik még egy megjegyzés : minden tervfajta saját későbbi, egy újabb tervidőszakra vonatkozó változatának egyszersmind kiindulási alapját is képezi. Fővárosunknak van általános városrendezési terve, melyet a kormány hagyott jóvá. Ennek a tervnek az érvénye az újabb (10—15 évenként sóira kerülő) felülvizsgálatig, az esetleges módosítások keresztülvezetéséig, vagyis a következő jóváhagyásig tart. Az általános rendezési tervekből kiindulva készülnek az éppen esedékessé váló részletes rendezési és beépítési tervek, hogy alapul szolgáljanak az egyes épületek, épületegyüttesek, üzemek, közlekedési létesítmények, közművek stb. megtervezéséhez és kivitelezéséhez. Ezeket a tervfajtákat és a bennük foglaltakat, minthogy számos alkalommal, sokféle fórumon és módon ismertették (gondoljunk akár csak a „Budapest" tizenegy évfolyamára), úgy kell tekinteni, mint amelyekről már minden érdeklődő tudomást szerzett, vagy csekély fáradsággal tudomást szerezhet. Fővárosunknak azonban ez idő szerint még nincs (ide akartam kilyukadni) hosszabb időre — 10—20 évre — szóló, részleteiben összehangolt városfejlesztési terve. Hogy városunk mégsem halad a távolabbi célok felé iránytű nélkül, vaktában, az nemcsak szerencséjének köszönhető. A városfejlesztést irányító és a városfejlesztésben résztvevő szerveknek ugyanis — hála a gazdasági tervezés műhelyeiben folyó elmélyült munkának — van már az 38