Budapest, 1973. (11. évfolyam)
11. szám november - Kallós Ödön: Budapest hírneve a világpiacon
Színes-tévéképcsöveket gyártó gépsor az Egyesült Izzóban gépipari és Finommechanikai Vállalatot alkalmasnak tartották arra, hogy bekapcsolják egy többpólusos, nemzetközi pénztárgépgyártási kooperációba. — A Magyar Hajó-és Darugyár hajói és darui hét tenger kikötőiben működnek közmegelégedésre. A gyár konténerekkel zárkózott fel a nemzetközi szállítmányozási kívánalmakhoz. — A Ganz Villamossági Művek az olasz Fiat Grandi Motorival együttesen szállított törökországi telepítésre gázturbinás csúcserőműveket. Nagydíjak Sorolhatnám még hosszan. Ami minden fennálló probléma ellenére és mellett közös: a budapesti üzemek és kereskedelmi vállalatok igyekeznek követni az igények változását, ennek megfelelő termékeket bocsátanak a bel- és külföldi piacra. Műszaki újdonsággal vagy modern működési elv alkalmazásával törekszenek az élvonalban maradni, nem feledkezve meg arról, hogy korszerűség, ár, propaganda, vevőszolgálat feltételezik és kiegészítik egymást. Természetesen a budapesti vállalatokra is érvényes, hogy ajánlatos a forint-, a rubel- és dollárpiacokon egyformán kelendő gépipari export arányát növelni, a túlságosan széles gyártmányspektrumot szűkíteni, a gazdaságos sorozatnagyságokat kijelölni. A megoldás első számú tényezője a kollektívák vállalkozókészsége, haladó gazdasági szemlélete, aminek igen gyakran adták és adják tanújelét; napjainkban pl. több budapesti üzem alapvető, a világpiacot figyelembe vevő átszervezésével. Az előbb elmondott meggondolások is közrejátszhattak Budapest Főváros Tanácsának V.B.-je döntésében, hogy az 1973. évi Budapesti Nemzetközi Vásár Nagydíját a budapesti Mechanikai Laboratórium sztereófelvételre is alkalmas STM 410-es stúdiómagnójának, a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár FZB zöldbabbetakarító gépének, a Ganz Villamossági Művek csúcserőművi turbógenerátorának, a MEDICOR izomakciós potenciálok mérésére szerkesztett négycsatornás miograph-jának és a Pamutnyomóipari Vállalat import-megtakarító „Réka" ruhaanyagának ítélje oda. Száztonnás Ganz úszódaru Szíriában Világmárkák Nem véletlenül esett a választásom az előzőkben a szó szerint „márkás" budapesti világcégekre. Vagyis olyanokra, amelyek márkával fémjelzik önmagukat, Budapestet, országunkat a világon. Mert a márka a beruházónál és a fogyasztóközönségnél egyaránt valósággal kultikus erővel bír: maga felé fordítja a beszerzési, a vásárlási hajlandóságot. A márkanév vivőerővé, anyagi erővé válik. Presztízst biztosít, garantálja az egyenletes, standard minőséget, asszociációt ébreszt a termékre, a gyárra, telephelyére — tehát Budapestre — és innen kisugározva Magyarországra. Szerencsésnek bizonyult nagy múltú gyógyszergyárunk készítményein a Gedeon Richter megjelölés meghagyása export esetén. S milyen jól illeszkedik a Magyar Optikai Művek jól hangzó MOM-emblémája a gyár legújabb gyártmánycsaládjához, a számítástechnikai műszerekhez is! A már részben említett nagy, régi márkanevek nagyrészt fennmaradtak, de a felszabadulás utáni szocialista Magyarország vezette be például az Ikarus nevet; a gumiipari termékek régről megmaradt Pálma védjegye mellett nemrégiben kezdte meg pályafutását a Taurus (bár jelentése, a bika mint ábra, már hosszabb ideje jelzi az Országos Gumiipari Vállalat termékeit). Csepelen a Weiss Manfréd-idők óta volt már szerszámgépgyártás; nemzetközileg jól ismert gépeket a mai Csepel állít elő; a minden-piacon-keresettség követelményének jól megfelelnek az ER 250 és EV 630 jelzésű NC (numerikus vezérlésű) „nagyon mai" esztergapadok, a budapesti köszörűgépgyár R 250-es optikai profilköszörűje és a világ sok nagy üzemében megtalálható, ma már híres SZIM radiálfúrógépek. Ha Székesfehérvárott gyártják is, de részben budapesti a VIDEOTON, mely szellemesen használja fel a Vadásztölténygyár kezdőbetűit egy minden országban jó hangzó márkanévben. Nagy nemzetközi becsülete van a viszonylag fiatal budapesti hanglemez márkának. Itt érdekes osztódás következett be. Eleinte minden hanglemez a Qualiton nevet viselte; ma ez a tánczenei, beat-felvételeknek van fenntartva, a klasszikus zenei felvételek pedig a Hungaroton elnevezést viselik. Hatvanból származik, de pesti lett a Budapesti Konzervgyár Arany Fácán védjegye; nem csökken az értéke a Globus Konzerv nevének; de példaként érdemes ide sorolni még a Május 1. Ruhagyár Elegant, a Férfifehérneműgyár Fékonpress és Juniform elnevezéseit. De mit szóljunk a BUBIV-hoz, a FOKGYEM-hez, a KGYV-hez, a VOR-hoz és társaikhoz? Nem tetszenek sem a magyar, sem a külföldi szemnek és fülnek. Mert ne feledjük: a márka, a védjegy ott van a terméken, s az ezt propagáló, megvásárlására, importálására biztató hirdetésen, plakáton, megannyi reklámeszközön. S egy sor üzemünknek, arra jogosult termékének még márkája sincs! Szegény névtelenek . . . Nagy erőtől, akvizitőrtől fosztják meg magukat! Hiszen ha közismert, megbecsült neve van egy terméknek, kiemelkedik az öldöklő verseny köréből a kapitalista országok piacain, és az egyenletes minőségnek kijáró bizalom fogadja a szocialista országok felhasználóinál, fogyasztóinál. A jövő illetékes szakembereire, a nagy látogatottságnak örvendő propaganda-reklám szaktanfolyamainkhallgatóira tiszteletreméltó feladatok hárulnak itt. Minden bizonnyal előrelépést jelentett a most megrendezett budapesti márka-és védjegy-szemle is. Viszonylag új és tisztességgel helytálló budapesti név a MIRKÖZ is: iparszövetkezet amely garázsszerviz- és vendéglátóipari berendezéseket készít. Engedtessék meg ennek kapcsán egy gondolat: a szövetkezeti és a tanácsi ipar, a kis- és középüzemek nagyobb figyelmet érdemelnek a nemzetközi gazdasági vérkeringésbe való aktívabb bekapcsolódásuk miatt is. A gyorsuló koncentrálódás egyúttal szükségessé teszi a piachoz, illetve a nagyvállalati igényekhez igazodó kis- és középüzemek létét, ezek szervezeti, döntési és termelési rugalmasságát, legyen ügykörük akár kiegészítő gyártó tevékenység, akár szolgáltatás. Rotációs filmnyomó gép a BUDAPRINT-ben 34