Budapest, 1973. (11. évfolyam)

10. szám október - Szalay György: A budapesti kávéházak III.

A Baross kávéház (Bakos Ágnes reprodukciói) Az Ostende kávéház rajkózenekara sét, szánalmas veszekedéseket folytattak a jövendő munkatársakkal, majd kibékülve együtt ábrándoztak tovább a lapról. íme, a derűs-bús bizonyitékai annak, hogy a naivitás és a vállalkozószellem gyakran mennyire egy tőről fakadnak ... Amíg a Centrált nagy többségében írók keresték fel, a másik irodalmi kávéház, a Newyork közönsége vegyesebb. A reggeli órákban a korán kelő ügynökök, hivatalnokok és kereskedők lepték el asztalait. Az írók csak délfelé jöttek, nemkülönben a színészek is. Délután és estefelé a beérkezett színészek mellett itt gyűlt össze az egész filmszakma. Korda Sándor, a világhírű rendező is itt kezdte tüneményes karrierjét. Herczeg Géza írta a Newyorkról, egyik német nyelvű útikönyvében: „A galérián tartózkodnak az egészen ifjú titánok. A Newyork kávéház önmagában az egész mikrokozmosz. Itt kötik az üzleteket, és itt sztornírozzák őket, — szerelmek itt kezdődnek és itt érnek véget. Karrierek itt szárnyalnak merészen a magasba, és az egykor büszke remények is itt fulladnak a csendes rezignációba egy csésze kávé mellett. . ." A Newyork írótársasága nem kevésbé volt rangos, mint a Centrálé. Krúdy Gyula, Bródy Sándor, Molnár Ferenc itt írták legkitűnőbb műveiket. Egy időben ide járt Karinthy Frigyes is, mielőtt a Hazám kávéház mellett végleg kikötött volna. Gyakori vendége volt a Newyorknak Zilahy Lajos, Jób Dániel. Heltai Jenő meg is énekelte a kávéházat, míg Nagy Lajos erősen prózai oldaláról mutatta be a „Budapesti nagykávéház" cimű regényében. 39