Budapest, 1973. (11. évfolyam)

9. szám szeptember - Fekete Gábor: Újpest éledése

kítása autópályává, valamint Újpest belvárosi villamosközlekedésének felszámolása. Döntés még egyik kérdésben sincs. Az öreg újpesti villamoskocsik zörgésükkel betöltik a városközpontot, sok helyet foglalnak el a meglehetősen szűk centrumból. Súlyosbítja a közlekedés gondjait, hogy az elavult csatornahálózat miatt mind sűrűbben omlanak be az úttestek, márpedig a rendelkezések szerint a meglevő földutakat addig nem szabad burkolni, amíg a csatornázást el nem végzik. A kerületi helyiipar, a kereskedelem és a szolgáltatás nehéz évek elé néz. A kerületi kisipari szövetkezetek — húsz van belőlük — jellemzője a szétszórtság, a szociális és az egészségügyi létesítmények szinte teljes hiánya. Az egykori kisiparosok műhelyeinek elaprózottsága növeli a gyártmányok önköltségét, lehetetlenné teszi a fejlesztést. Ezért a tanács két irányban is erőfeszítéseket tesz: egyrészt igyekszik az azonos profilú szövetkezetek egyesítését elősegíteni, másrészt terület biztosításával próbálja megoldani az elhelyezési gondokat, orvosolni a lakosság panaszait a zaj miatt. A kisiparosok száma megközelíti a kilencszázat, magas életkoruk és a városközpont szanálása miatt azonban a magánkisipar erőteljes csökkenésével kell számolni. Újpest kereskedelmi hálózata túlterhelt, egyes külső területeken az ellátás nincs megoldva, annak ellenére, hogy a nagy ABC áruházak száma eléri az ötöt, s csaknem egy éve elkészült az István téri piac. Azóta a tanács a saját erőforrásaiból rendezte a volt piac területét, bazársort építtete:t, központi autóparkirozót alakíttatott ki, s nemfeledkezett meg a két külterületi, a Megyeri úti és a Szilágyi utcai piac fejlesztéséről sem. A kerület iparcikk-kereskedelmének fellegvára az Újpesti Áruház, mely egyike a legjobban vezetett budapesti áruházaknak. Kár, hogy további bővítését a területhiány ma még nem teszi lehetővé. Az iparcikk üzletek általában kicsinyek, nagyjából az Árpád út vonalában helyezkednek el. Bontásukra a rekonstrukció legvégén kerül sor, hogy legalább részben segíthessék az újonnan épülő lakóházak ellátását. A vendéglátóipari hálózat elhelyezkedése is koncentrált. Az italboltok kivételével szinte minden étterem, cukrászda a városrész központjában található. A már említett életforma magyarázza, hogy Újpesten nincs igény étterem iránt. Viszont kedveltek a bisztrók, ezekből három van a kerületben, forgalmuk gyorsan emelkedik. Ugyanígy nagy lenne a kereslet a színvonalas, zenés szórakozóhelyekben, azonban a kerületben működő cukrászdák, eszpresszók sem számban, sem minőségben nem felelnek meg a követelményeknek. Az állandó ellenőrzések ellenére a meglevő vendéglátóipari egységek színvonala csökken az üzletpolitikai és a vállalati érdekek középpontjában — sajnos — változatlanul az italbolt áll. A kerület szolgáltató hálózata sem tudott lépést tartani az igényekkel. Igaz, új RÁVISZ-fiók, két új Patyolat, fodrászat is nyílt a legutóbbi hónapokban, azonban egyes szolgáltatási ágak szinte teljesen hiányoznak. Például a fűtőolaj ellátást csak magánkereskedők útján sikerült biztosítani, így is csak részben. Hasonlóképp a gépkocsi-motorkerékpár javítás is csak a magánszektorokban létezik, eléggé csekély kapacitással. A Dózsa György útra tervezett szolgáltatóházat a számtalan egyeztető tárgyalás ellenére sem sikerült „összehoznia" a tanácsnak, elsősorban a szolgáltatást nyújtó vállalatok közönye miatt. Általános tapasztalat, hogy ezek a vállalatok mindent „tálcán" kérnek: az újpesti autómosó felépítését a Fővárosi Garázsipari Vállalat csak úgy volt hajlandó vállalni, ha a tanács a területen kívül világítást, vizet, utat is ingyen rendelkezésére bocsát, természetesen anélkül, hogy a bevételből valamennyire is részesülne. Sebezhető pontok További három sebezhető pontja Újpestnek: az iskolahelyzet, a közvilágítás és az egészségügyi ellátás. A kerület tíz általános iskolája közül öt a rekonstrukciós területen helyezkedik el, közülük csupán négy marad meg. A tanács anyagi eszközeinek igen nagy részét fordította a meglevő iskolák felújítására, s hozzá kell tenni, hogy e felújítás egyik lényeges eleme volt a vaskályhák felváltása központi fűtéssel. Külön gondot okoz a Megyeri úti általános iskola, ahol mielőbb nyolc tanteremnyi bővítésre lenne szükség. Itt, az Egyesült Izzó lakótelepe mentén két év múlva már körülbelül ezeregyszáz — javarészt fiatal házasok által lakott — lakás áll majd, tehát legkésőbb a jövő év elején meg kellene kezdeni az építkezést. Az anyagi fedezetazonban mindeddig nem biztosított. Ami a közvilágítást illeti, a korábbi években folytatott korszerűsítés félbeszakadt, mert az új, nagyobb teljesítményű lámpatestek felszerelését sem az elosztó hálózat, sem a tartószerkezet nem bírja. Az Elektromos Művek csak úgy vállalja a korszerűsítést, ha a kerület a teljes költséget fedezi. (A korábbi években a tanácsot az összköltségnek csak az egyharmada — a világítótestek ára — terhelte.) Megoldatlan a karbantartás is, a lakosság sokat panaszkodik emiatt Az Újpesten levő lámpatestek negyedrésze nem világít. A kerületi egészségügyi intézmények — legalábbis ami a mennyiséget: a rendelők, a kórházi ágyak számát, az orvosi óraszámot illeti — pillanatnyilag megfelelőek. A kórházak működésikiadására biztosított keret azonban mélyen alatta marad az országos átlagnak. A karbantartásra, felújításra fordítható összeg még a legszükségesebb javításokra sem elegendő, mert az épületek átlagos életkora meghaladja a hatvan évet. Ráadásul a meglevő, csaknem ezeregyszáz kórházi ágyból négyszázötvenet „elvisz" a rekonstrukció. Ezek pótlása mellett figyelembe kell venni a káposztásmegyeri új városnegyed felépítését is. Egy dél-pestihezhasonló nagyságú kórházra lenne szükség: ám, hogy ez mennyire nem puszta elhatározás kérdése, azt az újpestiek jól tudják — a dél-pesti kórház sorsából. Néhány szót még a IV. kerület várva várt létesítményéről, a fürdőről. Tisztasági fürdőnek indult, mérlegelve, hogy Újpesten igen kevés a fürdőszoba. A rekonstrukció azonban e tekintetben is modernizál, ezért menet közben strandfürdővel, az ifjúság úszásoktatásának céljait elősegítő létesítményekkel bővültek a tervek. Egy esztendőn belül az újpestiek — illetőleg a budapestiek — birtokukba vehetik a strandfürdőkombinátot. Szeged nagyságú városrész épül Hogyan változik meg a 18 és fél négyzetkilométernyi városrész, amely ma — 55 százalékban a helybeliek számára — hatvanezer munkahelyet ad? 20—25 év alatt Szeged nagyságú új városrész épül fel a IV. kerületben! A lakosság száma a jelenlegi 83 ezerről 220 ezerre növekszik, de az ellátás tekintetében — figyelembe véve a vonzási körzeteket — 300—350 ezer emberrel kell számolni. Méreteiben és súlyában az újpestihez hasonló rekonstrukció az országban még nem zajlott le, és most sincs folyamatban. A kerület lakásállományának negyven százalékát bontják le. A szanálás a lakosság felét érinti. A szanálás területén ötezer munkahely van, ezek elhelyezéséről a kerület határain belül gondoskodnak majd. Ugyancsak a munkálatok helyszínén található Újpest szinte teljes kereskedelmi hálózata, az egészségügyi, a szolgáltatási intézmények jelentős része. A teljes rekonstrukciót három ütemben végzik el. Az első szakasz négymilliárd forintjába kerül a népgazdaságnak, s előreláthatólag egy évtizedet kell rászánni. Ennek az első ütemnek kilencezer új családi otthont kell megteremtenie, a járulékos létesítményekkel együtt. Helyszíne: a Lórántffy Zsuzsanna utca—Munkásotthon utca, Virág utca— Árpád út, Istvántelki út— Elem utca, Anonymus utca—Pozsonyi utca— Mártírok útja— Dugonics utca — Temesvári utca által határolt terület. A rekonstrukció során csaknem 82 hektárnyi területen indulnak meg amunkálatok;ebből hatvan hektárnyi magántulajdonban van. A bontandó lakások között ezertíz van magántulajdonban, csaknem négyezer pedig állami tulajdonban. Csupán a terület, az építmények és a növényzet értékéért, a lakók költöztetésért, s a kártalanításért több mintszázötven millió forintot kell kifizetnie a tanácsnak. A víz-, gáz- és csatornahálózat építése, illetve felújítása, a távfűtés kiépítése, az elektromos energia biztosítása, a távbeszélő hálózat, az új útrendszer, négy általános iskola, öt óvoda, négy bölcsőde, két orvosi rendelő, egy gyógyszertár és mintegy háromezer négyzetméternyi szolgálatóipari létesítmény építése érthetően megnöveli az egy lakásra jutó bruttó kiadást. A rekonstrukció első ütemének területén épülő lakások átlagos nagysága nem sokkal haladja meg az ötven négyzetmétert, bár a beruházási program megvitatásakor a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága szorgalmazta e normatívának az emelését az ötödik ötéves terv utolsó éveitől. Az épülő lakások tizenegy százaléka lesz egyszobás, több mint egyharmada másfélszobás, s egynegyede háromszobás. Újpest tehát ismét életre kel. Lakosai most már bizakodva szurkolhatnak az „új Pestért", amely az egész főváros egyik legnépesebb, legrendezettebb, legmodernebb, hatalmas városnegyede lesz.