Budapest, 1973. (11. évfolyam)

9. szám szeptember - Ekrem Barlas, Ankara polgármestere: Fővárosunk területi tervezése

MTI Külföldi Képszolgálat E beszámoló elkészítése idején valamennyi, a földhasznosításra vonatkozó adat már olyan állapotban van, hogy átvihető lyukkártyákra és számítógép szalagokon rögzíthető. A számítógépből a különböző elemzésekhez és a részletes földhasznosítási térképek elkészítéséhez megszerezhető a szükséges információ. Szociális tanulmány Rögzítenünk kellett a város lakosainak bizonyos meghatározott szociális, gazdasági és fizikai jellemzőit s e jellemzők földrajzi megoszlását. E tanulmány háztartási kérdőívből indult ki. A kikérdezett háztartásokat egylépcsős módszeres mintavétel alapján választották ki, 1 : 25 arányban. Ily módon a minta kb. 7500 háztartást foglalt magába. A választott mintát használták fel a közlekedési tanulmány „kiindulópont — úticél" kérdőívéhez is, hogy elkerüljék a felesleges ismétléseket, s lehetővé váljék a fontos paraméterek oda-vissza való ellenőrzése, valamint együttes feldolgozásuk és értelmezésük. A szociális tanulmány információt nyújt az alábbiakról: — a házak mérete és komfortja, — a házakban használt energiafajták és mennyiségük, a családok energiára fordított kiadásai, és a birtokukban levő villamos készülékek, — tulajdon- és bérleti viszonyok, bérösszegek, — bevándorlási adatok, — utazás Ankara környékére, úticélok és gyakoriságuk, — a környékbeli és a városon belüli mozgás jellemzői, — emberi kapcsolatok, — tevékenységi modellek, — a városközpont megközelítése, — foglalkozások, munkahelyek és jövedelmek. A 7500 háztartásból szerzett információt kódoltuk, és kódívekre jegyeztük fel. Az adatok lyukkártyákra átvihetők, és számítógépszalagokon rögzíthetők. A programok elkészítése után a számítógépből megkapjuk a szükséges információt a következő elemzésekhez: — körzetek kijelölése, — építkezési és környezeti fogyatékosságok, — a lakók elégedettsége a közösséggel, — jövedelem, — lakóhely és munkahely, — lakóhelyi preferenciákra ható tényezők, — népmozgás, — a lakók költözésének modelljei, — a családok nagysága és az ezzel összefüggő kérdések, — a közlekedési tanulmányhoz pl. a gépkocsitulajdonra és használatra vonatkozó becslések, — a központok hierarchiája, — fővárosi üdülés, — a lakosság fűtőanyag-fogyasztása (légszennyeződés). A fenti elemzések mind nagyon hasznosak lesznek a döntések meghozásánál és a távlati fejlesztés célkitűzéseinek kidolgozásakor. Gazdasági tanulmány Mivel Ankarában 1969-ig semmiféle intézmény nem végzett részletes kikérdezést, tartományi szinten nem álltak rendelkezésre megfelelő adatok a kisiparról, a kereskedelemről, a szolgáltatásokról, a közlekedésről stb. Ezért az AFTTI felmérést végzett, hogy megszerezze a szükséges statisztikai adatokat a város jelenlegi gazdasági struktúrájának elemzéséhez, a jövőbeli előirányzatok kidolgozásához, valamint a város vonzási körzetének meghatározásához. A tanulmányt két lépcsőben végezték. Az első lépcsőben a város valamennyi — mintegy 21 ezer — munkahelyét megkérdezték a következőkről: — a tevékenység neme, — az alkalmazott személyek száma, — a személyzetnek kifizetett pénzösszeg, az évenkénti egyéb fizetések és kiadások, — az évi bevétel, — az év végi készletek stb. A 21 000 munkahely közül 16 435 (78%) megválaszolta és visszajuttatta a kérdőíveket. Részletesebb kikérdezést 1038 olyan munkahelyen végeztek, ahol több mint 10 dolgozót foglalkoztattak, és ahol az évi költségvetés meghaladta az 1 millió török fontot. Az 1038 közül 996 munkahelyről kaptak választ a következő kérdésekre: — a létesítés éve, — a városban vagy azon kívül művelt szakma, — a létesítmény alapítását befolyásoló tényezők (a múltban, a jelenben és a jövőben), — a felhasznált áram-, víz- és energiamennyiség, az energiahordozók megoszlása, a hulladékanyagok eltávolítási problémája, — a létesítmény kapacitása, — a szükséges alapanyag beszerzési helye, a szállítási útvonal, — a gyártott áruk neme és mennyisége, — az áruk rendeltetési helyei, — a foglalkoztatottak lakóhelye, — bővítés vagy új üzem létesítésének szándéka, és az erre a célra kiszemelt hely, — alétesítményépületénekemeletszáma és tulajdonviszonya, — a munkabeosztás, — az alkalmazott személyzet száma és képesítése. A kikérdezésekből kapott adatokat kódolták, kerületi szinten összesítették, és a szükséges információs táblázatot összeállították. Bizonyos elemzések már megkezdődtek, illetve folyamatban vannak. Közlekedési tanulmány Elhatároztuk, hogy a város közlekedéstervezése során matematikai modellt használunk. A jelenlegi helyzet elemzésére szükséges adatokat különböző számítások, vizsgálatok és kikérdezések útján gyűjtötték össze 11