Budapest, 1973. (11. évfolyam)
9. szám szeptember - A címlapon: Csigó László felvétele
fydapest XI. ÉVFOLYAM 9. SZAM 1973 SZEPTEMBER A FŰVÁROS FOLYÓIRATA Főszerkesztő: MESTERHÁZI LAJOS Szerkesztő: KATONA ÉVA Olvasószerkesztő: KÖVENDl JUDIT Képszerkesztő: SEBŐK MAGDA Megjelenik minden hónap elején Szerkesztőség: I., Országház u. 20. Telefon: 351-918 Postai irányítószám: 1014 Szerkesztőségi fogadóórák: Hétfő 10—13 óráig VII., Lenin körút 5. I. em. Telefon: 223-896 Kiadja: A HÍRLAPKIADÓ VÁLLALAT VIII., Blaha Lujza tér 3. Levélcím: 1959 Budapest Telefon: 343-100 Felelős kiadó: CSOLLÁNY FERENC Terjeszti: a Magyar Posta Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest V., József nádor tér 1.) Előfizetési díj: negyedévre 30,— Ft félévre . . . 60,— Ft egy évre 120,— Ft 73.2287 Athenaeum Nyomda, Budapest íves mélynyomás Felelős vezető: SOPRONI BÉLA vezérigazgató Index: 25 151 A TARTALOMBÓL: Károlyi András: A Fővárosi Vízművek fejlesztése 4 Az európai fővárosok vezetőinek találkozája, Budapest 1972 Dr. V. G. M. Marijnen, Hága polgármestere: Igazgatás és beleszólás 7 Ekrem Barlas, Ankara polgármestere : Fővárosunk területi tervezése 10 Fővárosi őrjárat XVII. Fekete Gábor: Üjpest éledése 13 Szabó Gabriella: A Csili 17 Vargha Balázs: Illyés Gyula pesti hajszálgyökerei IV 20 Dr. Halasi László és Hoch István: Margitsziget 22 FÓRUM A Fővárosi Pedagógiai Tanácskozás felszólalásaiból 26 H. Szűcs Margit: A pesti tőzsde a XIX. században 31 Fodor András: Kocsisok, csöngettyűsök ... 36 Dr. Szalai György: Budapesti kávéházak II. ... 38 Dr. Csiky Gábor Emlékezés Zsigmondy Vilmosra 42 A címlapon: Csigó László felvétele A hátsó borítón: Firenzei festő: Remeték élete (részlet) XV. sz. Schiller Alfréd reprodukciója Szerkesztő bizottság: BUZA BARNA szobrászművész; FARKASINSZKY LAJOS, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese; FEKETE GYULA író; GARAI GÁBOR költő; GRANASZTÓI PÁL építész; Dr. HORVÁTH MIKLÓS, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója; PATAKI JÁNOS, az MSZMP Budapesti Bizottság Agit.-prop, osztályának vezetője; RÉVÉSZ FERENC, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója; Dr. SÁGVÁRI ÁGNES, a Fővárosi Levéltár igazgatója; SZILÁGYI LAJOS építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes; Dr. TRAUTMANN REZSŐ ny. miniszter, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke Dr. Mezei Gyula Nagy jelentőségű intézkedések az új tanévben A tanév megkezdése mindig izgalommal jár, a gyerek, a pedagógusok, a szülők számára. Az idei tanév talán még több izgalmat, érdeklődést vált ki az előzőeknél. Az oktatás helyzetéről szóló párthatározat megvalósításának útján már nagy jelentőségű központi intézkedések születtek, melyek mindannyiunkat érintenek. Ha az új tanév feladatairól beszélünk, elsősorban ezeket kell számbavennünk. Az ifjúság terhelésének csökkentése Az ifjúság túlterhelésének csökkentése, mint a legsürgetőbb társadalmi igény fogalmazódik meg a párthatározatban. Ennek alapján a Művelődésügyi Minisztérium nagvon széles körű konzultációk után valamennyi iskolatípusban csökkentette a megtanítandó tananyagot. A gimnáziumokban és a szakközépiskolákban módosította az óraszámokat, maximálta a házi feladatok menynyiségét, a tanulók kötelező jellegű délutáni elfoglaltságát; egyidejűleg növelte az iskolai testnevelési óraszámot, valamint bővítette a gimnáziumokban az ének- és zenetanítás lehetőségét. Sokan megkérdezték: lehet-e ilyen rövid idő alatt ilyen nagy jelentőségű intézkedést előkészíteni és kiadni, másrészt érdemes-e a tananyagot csökkenteni, mielőtt kialakulna az új tanterv koncepciója ? Ha komolyan vesszük a párthatározatban megjelölt feladatokat, akkor ennek a munkának az elvégzése nemcsak lehetséges, hanem szükséges is volt. A gyors munka kétségtelenül magában hordozza a későbbi korrekciók lehetőségét; ezt azonban ellensúlyozza a pedagógusok ezreivel és a szakemberek százaival történt konzultáció. Joggal elmondhatjuk, hogy a most elkészült dokumentumokban pedagógus kollégáink nagy részének véleménye benne van. A megjelent intézkedéseket nagy jelentőségűeknek tartom, de aligha hihető, hogy ezek egymagukban csökkentik ifjúságunk terheit. Pedagógiai tevékenységünk korszerűsítése nélkül kevés reményünk lehet arra, hogy gyökeres változást érjünk el ifjúságunk életrendjében. A tudományos-technikai forradalom olykor fenyegetőnek tűnő árnya ott rémlik oktatásügyünk felett, s nem lehet figyelembe nem venni a tantervi anyagok meghatározásánál, iskolai munkánk megszervezésénél. Éppen ezért mindennél fontosabbnak tűnik: mennyire tudjuk intenzívebbé tenni a tanulóknak az iskolában eltöltött idejét? A tanórákon ugyanis idejük nagyon töredékes részét használják fel aktívan, zömmel passzív hallgatóként vesznek részt azokon. Ezen kell változtatnunk. Minden egyes tanuló önálló munkájának megszervezésére kell törekednünk. Kevesebb legyen a tanórák száma, de intenzívebb legyen azok kihasználása. A személyiség fejlesztésében nélkülözhetetlen szerepet tölt be a tevékenység. Tevékenykedtetés nélkül nevelni — ráolvasással vagy prédikációkkal — nem lehetséges. Sok pedagógus megijedt attól, hogy a tanulók házi feladatainak készítését, otthoni munkáját maximálták. Azt a hatást féltették ettől, amelyet a tanulók önálló munkája személyiségük fejlődésére gyakorol. E k rosodás be is következik, ha a tanórákon nc n követeljük meg és nem tesszük lehetőve az önálló tanulói munka kibontakozását. A pedagógusok elfoglaltsága A hagyományos osztálymunka egyeduralmát mindenképpen szükséges megtörni és felváltani a csoportfoglalkozásokkal, az egyes tanulókat individuálisan foglalkoztató formákkal, sokkal nagyobb teret engedve a tanulói feladat- és problémamegoldás keresésére, a tanulói kísérletek végzésére stb. Jól tudjuk, mindennek sok feltétele van. E feltételek között első helyen a pedagógus személyét kell említenünk. Nem vitatható, hogy a tanulók terheinek enyhítésére hozott intézkedések nem csökkentik, sőt növelik a 7