Budapest, 1973. (11. évfolyam)

8. szám augusztus - Puskás Béla: A középkori budai várpalota képének rekonstruálási kísérlete

Kapisztrán János Kapisztrán János (1385 — 1456) ferencrendi barát nemcsak az európai művelődés történetében hagyott emlékezetes nyomot, részese volt a magyarországi történelem formálásának is. 1455 júniusában mint pápai legátus, a török ellen indítandó keresztes hadak toborzása végett érkezett Magyarországra. Ismeretes dolog, hogy részt vett a győri országgyűlésen, s barátságba került Hunyadi János kormányzóval. 1455 nyarát a budavári ferencesek kolostorában töltötte. Majd országjáró útra indult s tüzes prédikációival sereget toborzott. Nagyrészt az ő gyújtó hatású beszédeinek köszönhető, hogy Hunyadi csekély seregéhez egy fegyverforgatásban gyakorlatlan, de fanatizált keresztes had csatlakozott. Ennek azután döntő része volt a nándorfehérvári diadal kivívásában. A magyar seregben parasztokon, polgárokor. kívül diákok is harcoltak. Kapisztrán budai munkássága nyomán a keresztes sereg hétszáz bécsi diákjához százötven budai diák csatlakozott. A hetvenegy esztendős Kapisztrán — aki maga is részt vett Nándorfehérvár védelmében, az onnan kirontó irreguláris sereg vezérletében — 1456. október 23-án Illokon, az Újlaki család akkor Újlaknak nevezett városában meghalt. Történelmünk e jeles alakjának emlékét Buda várában a Kapisztrán tér neve, s az utóbb szentté avatott prédikátor monumen ális szoboralakja őrzi. Szűkebb körben ismeretes csupán, hogy Kapisztrán Jánosnak egy egészen személyes, ereklyeként számontartott műtárgya is megmaradt. S még kevesebben tudják, hogy azt a budai ferencesek őrzik, immár közel kétszáz esztendeje. Krisztus a kereszttel Szent Lajos püspök alakja