Budapest, 1973. (11. évfolyam)

8. szám augusztus - Kőhalmi Gyula: Négy budapesti hídról

Az Északi Összekötő vasúti híd Azokról a hidakról lesz szó, amelyekről sem e lap hasábjain, sem másutt (szakkönyvet, szakfolyóiratot kivéve) nemigen olvashattunk idáig. Ezek talán szerényebb külsővel bírnak, mint a többi négy, de az elmúlt száz év történetéhez épp úgy hozzátartoznak. Az Északi (Újpesti) Összekötő vasúti híd Az 1893 — 96. években épült, 3,5 millió koronás költséggel. Nemcsak a fővárosnak, Magyarországnak is a leghosszabb Dunahídja. Kettős áthidalást hajt végre. Óbudát (Aquincum környékét) a Duna felett a Népszigettel (Hajógyári-sziget), ezt pedig Újpesttel (a régi villamos végállomással) köti össze. A pesti rész a téli kikötő felett halad át. Az újpesti vasúti híd alapozási munkálatait egy turini olasz vállalkozó, Saviglianio végezte, vasszerkezetét azonban Magyarországon gyártották. A Duna-híd 670 méter, a sziget felett áthaladó töltésrész 300 méter, a téli kikötő áthidalása 220 méter hosszú. A dunai híd áthidalásában hét, egyenként 93 méter hosszú nyílás van. A hídpálya szélessége 4,25 méter. Déli oldalán 2 méter széles gyalogjárda van. (Nyári kirán-Részlet a szerző „Budapesti hidak" című könyv-kéziratából. A könyv teljes kéziratát a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1973-ban megvásárolta. dulásként érdemes rajta végigsétálni ...) A hidat 1944. december 27-én a fasiszta barbárok felrobbantották. Hét nyílásából hatot robbantottak fel, vagyis teljesen elpusztították. Ezt a legnagyobb hosszúságú vasúti hidunkat csak „félállandó" jelleggel építették újjá. Az újpesti hajógyári ívet és a Váci út feletti szerkezetet azonban véglegesen megépítették. A folyómeder feletti részek helyreállítását ún. szabadszereléssel és segédjármok segítségével végezték. A híd déli szélén 2,5 méteres gyalogjárót, északi szélén ugyancsak 2,5 méteres kerékpárutat létesítettek. A híd közepén levő márvány emléktábla szerint 3 évig tartott a helyreállítás, amely 70 millió forintba került és 4 halálos áldozatot is követelt: Mudraninecz János lakatos, Csintalan Emil lakatos, Kernmüller István segédmunkás és Tuka Gyula cölöpverő az építkezés során életüket vesztették. Az Északi Összekötő vasúti hidat 1955. május 21-én adták át ismét a forgalomnak. Az óbudai Árpád-híd Ha a Margitsziget északi csúcsán átvezető hídon átsétálunk, egész közelről láthatjuk az óbudai hajógyárat, a Nagyszállót és környékét, a sziget északi csúcsánál az agyaggalamblövőket és versenypályájukat, a Szabadságstrandfürdőt, a pesti hídfőnél levő XIII. kerületi hatalmas lakótelepet; távolabb tekintve az Északi Összekötő vasúti hidat, sőt még az újpesti téli kikötőt, hajógyárat is. (Erre a közel 1 kilométeres sétára érdemes látcsövet vinni. ..) Már a század elején is felmerült, hogy ezen a helyen szükség van egy hídra. 1903-ban „Memorandum"-ban kérte a két városrész lakossága a hidat. Nem nehéz elképzelni, mekkora U-betűt kellett megtennie annak a dolgozónak, aki Óbudáról akart eljutni Újpestre, vagy fordítva. Tavasztól őszig átkelő hajójáratokkal oldották meg ezt a súlyos közlekedési problémát. 1908-ban a XLVIII. városfejlesztési törvénycikk elrendelte az óbudai híd megépítését. Sok víz folyt le azonban addig a Dunán, amíg 1938 telén először a Margitsziget meghosszabbítási munkálata, illetve a következő év nyarán a tényleges hídépítés megkezdődhetett. A hídpályázatot 1929 decemberében hirdették meg. Az I —II. díjat összevontan adták ki akkori négy mérnökkiválóságunknak: dr. Mihailich Győzőnek, dr. Kotsis Istvánnak, dr. Kossalka Jánosnak és Wälder Gyulának. 1932-ben dr. Kossalka János műegyetemi tanár kapott megbízást a híd megtervezésére. Munkatársa dr. Széchy Károly, a Közúti Hídosztály vezetője volt. Mint minden nagyszabású munkánál, itt is sok nehézséggel kellett megbirkózni. A Dunának ezen a helyen 4 ága van és az ágak mindegyike különböző szöget zár be az „egyenes" híd-tengellyel. A megoldás: ferde szerkezeteket voltak kénytelenek építeni. A híd-tengely kérdésében is óriási, évekig tartó viták voltak. Dr. Széchy Károly harcos szellemének volt köszönhető a mai szerencsés megoldás, hogy ti. a híd-tengely a Vörösvári út és a Hungária krt. tengelyébe esik. Ez a híd nem olyan esztétikai látványosság, mint a Szabadság-, az Erzsébet-, vagy a Lánchíd. Nem is olyannak tervezték. Erre nem is volt szükség a város peremén. Ennél a hídnál — épp úgy, mint a Boráros téri hídnál — a célszerűséget, az egyszerű, szolid esztétikumot keresték és valósították meg a tervezők. A híd ún. felsőpályás, azaz a tartószerkezet felett van a pályatest. Négy főtartója tömör, folytatólagos többtámaszú tartó. A híd az előbb említett négy Dunaszakasz miatt négy vasszerkezetből áll. Az Óbudai Hajógyárnál 45 méteres, a Margitszigetnél 90 méteres vasbeton áthidalást kellett építeni (ennek kétségtelenül komplikált tervezésében az új Erzsébet-híd tervezőjének, Sávoly Pálnak voltak nagy érdemei). A nyílásbeosztások Óbudáról Pest felé haladva: 65+65; 82+103 + 35