Budapest, 1973. (11. évfolyam)

8. szám augusztus - Szabó Gabriella: Kertek, virágok városa

gyar—Szovjet Barátsági Parképítése. A fák, virágok hivatásos istápolói május 1-re megszépítették a Metró új felszíni állomásainak környékét is: ötmillió forint értékű virágot, pázsitot varázsoltak napok-hetek alatt a törmelékbuckák helyére. Újra parkosítják a Déli pályaudvar környékét is. Azután utcáról utcára haladva pótolják a fasorok foghíjait, főleg a belső városrészek főútvonalain. Gyógykezelik a beteg fákat, egészen a gyökerekig lefúrnak, hogy tápanyaghoz, vízhez juttassák az aszfalt alatt sorvadó gyökerű fákat. Ősszel újabb 9 ezer fát ültetnek ki. A Népligetben az év végére elkészül a Megyék Kertje, melyet az ország megyéiben található jellegzetes növényekkel telepítenek be. Évente 30—40 hektárnyi új parkrésszel gyarapodik Budapest. Főként az új negyedekben épülnek nagy, összefüggő parkok. Felnőtt fákat is ültetnek, hogy a beköltöző lakókat árnyékos pihenőhely fogadja. A következő években sokszáz új játszóteret ás tér építenek; lesz homokozó, mászóka, csúszda a kicsiknek, pingpong-asztal, tornaszerek, futballpálya a nagyobbaknak. Pihenőkert, nyugágy, sakkasztal készül az idősebbeknek. Évente több mint 50 millió forintba kerül csak a játszóterek fenntartása, gondozása Budapesten. * Nem lehet eléggé hangsúlyozni a fák szerepét! Egyetlen közepes levélzetű fa évente egy mázsa port köt le, egy fasor pedig 30 decibellel csökkenti a nagyváros zaját. Ezért oly nagy érték a több mint félmillió fa a budapesti utak, utcák mentén. És a számuk évente tízezerrel gyarapodik. Budán jelenleg 2600 hektár erdő, Pesten csupán 1600 hektárnyi erdő van. A terv: 2000 hektár új erdő telepítése, hogy az egy lakosra jutó, 22 négyzetméternyi erdő az ideális 30 négyzetméterre növekedjen. Az új erdők főleg a pesti oldalra kerülnek, hogy létrejöhessen az egyensúly a Duna két partján, s kialakulhasson az összefüggő zöldövezet. A szakemberek egy külső és egy belső zöldövezetet terveztek. Mostanában új fogalommal ismerkedünk: a jóléti erdővel. Ez azt jelenti, hogy lakályossá tesszük az erdőket is: parkerdőket rendeznek be kényelmes utakkal, pihenőhelyekkel, tisztásokkal, kilátókkal, játszóhelyekkel. A lapok állandó témája Budapest zöldterületének megóvása és növelése. Eközben konokul folyik a terek, parkok beépítése. Egy városlakóra jelenleg 5 négyzetméternyi zöldterület jut, a kívánatos 10 négyzetméter helyett; a zsúfolt VI., VII. és a VIII. kerületben még egy sem! Az utóbbi években körülbelül 500 négyzetméterrel csökkent Budapest zöldterülete. A FŐKERT 1971—75 között hét és félmillió különböző növényt ültet ki a budapesti parkokba: 86 ezer új fát, 50 ezer cserjét, 500 fenyőt, 100 ezer rózsát és 5 ezer örökzöldet. Az új parkok — illetve látogatóik — 2000 kertiszéket, 1500 padot, 700 napozószéket kapnak és sokféle játszóalkalmatosságot. Itt kell azonban megjegyeznünk, hogy a Margitszigeten ötletesen létrehozott felnőtt játszótér — Kecskés Tiborné munkája — parlagon hever. Akiknek készült, úgy látszik, röstelkednek a szabadban tornászni, mozogni. Az ott dolgozó kertészek mesélik, hogy reggelenként egy középkorú férfi autójával megáll a felnőtt-játszótér mellett, körülnéz, s ha senki sem látja, „lopva" fut egy-két kört. A Városligetben tavaly épült Vakok Kertje viszont — Csorba Vera tervezése — nagyon jó szolgálatot tesz a világtalanoknak. Közel van a Vakok Intézetéhez, így könnyen elérik a csendes, félhektárnyi kertet, a vízcsobogás, a virágok illata pedig biztonságosan elvezeti a látogatókat a padokhoz, a sakk asztalokhoz, vagy a zenélő kúthoz. 100 év alatt sokat változott a kertek, parkok divatja is. A modern kert — tágas, a szabad ég alatti otthon, mintegy barátságos előszoba az új városnegyedek lakásaihoz. Már csak az hiányzik, hogy az emberek is több figyelemmel, tapintattal élvezzék a természet áldásait: a csendet, a jó levegőt, s a szemet-lelket nyugtató növények pompáját. 25 A Felszabadulás tér