Budapest, 1973. (11. évfolyam)

8. szám augusztus - Szabó Gabriella: Kertek, virágok városa

nyilvánították. Pest legrégibb parkja az Orczy-kert. A Város­liget mocsarait 1817-ben kezd­ték fásítani. A Margitszigetet 1796-tól József nádor parkosít­tatta, s 1908-ban vált a főváros legszebb díszkertjévé. (A haj­dani pihenőkertek, parkok szüle­téséről, történetéről érdekes cikket olvashattunk a Budapest ez évi márciusi számában dr. Szerbák Elektől „A séta és kirán­dulás kezdetei Pesten és Budán" címmel.) A természet, a táj elválaszt­hatatlanul egybefonódik, együtt él, lélegzik itt a várossal. Nagy kincse ez Budapestnek. Alig fél-, egy órányira a sűrű városmagtól csendes, árnyas erdők, napfényes szelíd rétek, szeszélyes dombok, haragoszöld hegyvonulatok vál­togatják egymást. A több mint száz esztendős kertkultúra mű­velői hálás talajra leltek itt ah­hoz, hogy — a gyakori meg nem értés, kicsinyesség, közöny vagy pénztelenség ellenére — meg­vethessék Budapest korszerű kertjeinek, parkjainak alapját. A ma kertészeinek sokrétű, bonyolult munkával kell ellen­súlyozniuk az urbanizáció nyo­mán növekvő zaj, a levegő- és vízszennyeződés ártalmait. Lás­suk hát, hogyan dolgozik a nagy­múltú vállalat. * A Fővárosi Kertészeti Vállalat Dob utcai központjában, e régi pesti bérházban mindenütt lát­ható mesterségük „címere": a sok-sok virág. Az irodák ablaká­ban, zöld faládákban piros mus­kátli virít, a titkárnők asztalán vázákban karcsú nárciszok, az igazgató, a főmérnök s a fő­könyvelő szobájában pompás zöldsarkok, dísznövényzuhatag. Kiácz György főmérnök tájé­koztat munkájuk rendjéről: — A vállalat feladata a zöld­területek létrehozása, fenntar­tása és felújítása úgy, hogy bioló­giailag, esztétikailag és műszaki­lag is megfeleljenek a legkorsze­rűbb követelményeknek. A vál­lalat gondoskodik a lakosság virággal, dísznövénnyel való el­látásáról is. E sokrétű tennivalót 2600 dolgozó látja el; körülbelül 70 kertészmérnök — kétharmad részük nő — másfélszáz kertész­technikus és több mint 2100 fizikai munkás tartozik az állo­mányba. A törzsgárdatagok lét­száma eléri a 800-at. Munkaerő­gondok azért itt is vannak; tekin­tettel az idényjellegű munkára, évente körülbelül 1000 ember cserélődik ki. A száz alkalmi munkás, meg a parképítésnél nélkülözhetetlen kubikosgárda biztosítása is egyre nehezebb. Pedig csak munkaruhára több A Margitsziget A várfal alatt

Next

/
Oldalképek
Tartalom