Budapest, 1973. (11. évfolyam)

7. szám július - Szüts Dénes: Autó

— Megbütyköljük. Mikor, hol jutottunk volna húszezer forintért autóhoz? Csak az­tán alkatrészt lehessen hozzá venni — mondja sóhajtva a fiatalabb. 4. A személyautókat háromévenként mű­szaki vizsgára kell vinni, ahol a biztonságos közlekedés érdekében átvizsgálják kor­mány-és fékberendezéseit, világítását, a ke­rekek állapotát és még sok egyebet. Hasz­nos és okos dolog! A MERKÚR-tól meg­vásárolt kocsikat is műszaki vizsgára kell vinni, másképpen a rendőrség nem ad rend­számot. A műszaki vizsga szigorú. Az egyik vizsgáztató mérnök mondta: — Az emberek autózási vágya határtalan. Megveszik a rossz műszaki állapotú kocsit, nincs türelmük kivárni, amíg megjavítják, ide jönnek, engedjük át őket. Nem lehet. A minap egy középkorú férfi hozza az ütött­kopott autóját. Felemeljük, alávilágítunk, képzelje: két ötszáz forintost kötözött dróttal a motor aljára. Meglepődött, ami­kor a rendőrség beidézte. 5. Ha a KÖZERT-ben szalámivéget csoma­golnak a kedves vevőnek, ha goromba a zöldséges, ha udvariatlan a GELKA átve­vője, az emberek beírnak a panaszkönyvbe, levelet írnak a sajtónak és a Rádiónak. Az autós világban nem szokás nyilvánosan pa­naszkodni. Kockázatos! ... Az AFIT egyik csodálatosan berende­zett fővárosi szervize. Kényelmes fotelok, színes fényképek és prospektusok, üveg­ablakok, telefonok és mikrofonok. Ez az előtér, ahonnan a tiszta, autókkal teli csar­nokba lehet látni. Táblák: Átvizsgálás. Diagnosztika. Fődarabcsere ... Mint egy modern orvosi rendelőintézetben. Az első ablaknál huszonöt év körüli, sza­kállas, hosszú hajú fiatalember ül. Fáradt, unott arca kezében pihen. Legszívesebben megragadnám a kabátját, viselője le ne csússzon a székről, az asztal alá. Ő veszi fel a kocsikat, tőle függ, mikor adhatja be autó­ját szervizre a türelmetlen kocsitulajdonos. Most ügyfél lép eléje, köszön, vár. Á fiatal­ember megemeli szemhéját. — Mi van? — kérdezi. Közben cseng a telefon, hősünk felveszi a kagylót és rezig­náltán beleszól: „Nem foglalkozom most magával!" .. . Aztán az előtte álló ügyfél felé veti: — Egy hét! Akkor felveszem. —Később valaki az udvarra invitálja, s tanácsot kér; szeretné az autóját műszaki vizsgára itt elő­készíttetni. — Rádob, uram, húszezret és kész ... — Rögtön elér a szívbaj! A csarnokban vita támad, a művezető az egyik kocsitulajdonossal közli: nincs seb­váltókerék, ha pedig náluk nincs, akkor az egész országban nincs. Majd, ha lesz, meg­javítják az autóját. — Megszerezhetem esetleg? — kérdezi félénken az idős nő, s magyarázza, ő orvos, neki sürgősen kell a kocsi. A művezető úgy néz rá, mintha valami kivételesen jó viccet hallott volna. — Tóni! — kiáltja vidáman, — Tóni! A fél műhely már őket figyeli. — A hölgy rükverckere1 ket akar szerezni. Jaj, az oldalam!... Min­denki hangosan nevet, szórakoznak a „ma­zsolán". Kint a bebocsátásra várók hosszú sora. A várakozókkal beszélgetek. A kocsim bal oldalát kellett volna lefújni. Nekik ez semmi. Jön a karosszériás művezető, nézi undorral az autót s azt mondja: Uram, rohad ez a tragacs. Lefújjuk az egészet négyezerért! . . . Nem fújnak semmit, majd magam megcsinálom!" ,, . . . Kértem, készítsék elő műszakira a kocsit. Fizettem érte három és félezret. A rugótartó trapézt repedten hagyták, a mű­szaki vizsgán nem engedtek át. Rohanás, keresni egy maszekot, aki meghegeszti." ,, . . . Háromszor elfolyt a motorolajam, háromszor hoztam ide vissza, hol ezt, hol azt cserélgették ki rajta." ,, . . . Az egyik szombaton, csúcsforga­lomban, a Népköztársaság útján elillant a fékolajam. Nyomkodom a fékpedált, nem fog. Verejtékezve jutottam el az első sze­relőhöz, kiderült, a szervizben nem húzták meg rendesen a fékcső csavarját." Kérem, ma autót javíttatni?! Ugyan­azzal a hibával ötször is el kell néha hozni a kocsit, de nem ugrálhatunk, mert a szer­vizeket bizonyos márkájú kocsik javításara specializálták. Máshová aligha viheti az ember, be sem fogadják. Alkatrészért be kell járni egész Pestet." ,, . . . En azt mondom, még mindig az ál­lami szerviz a legolcsóbb. A maszekok? Tisztesség a kivételnek, kiszedik a kocsiból a jó alkatrészt és eladják másnak." A javíttatókból dől a panasz. Borítéko­kat kotornak elő a zsebükből, s belecsúsz­tatják az ötven-száz forintokat, a szerelők borravalóját, és várják, mikor nyílik a csar­nok kapuja. 6. Nagy „T" betű az új autón. Tanuló veze­tő. Úgy hajt az úton, mintha tojásokon jár­kálna. A volán mögül más a világ; Budapest forgalma óriásivá nő, az utca, a járda, a híd és a felüljáró tele van alattomos, fenyegető Csigó László felvételei Parkolás

Next

/
Oldalképek
Tartalom