Budapest, 1973. (11. évfolyam)

6. szám június - A címlapon: Az Angelika eszpresszó a Batthyány téren Csigó László felvétele

intézkedések kapcsolódtak, kedvező feltételeket teremtenek a felnőttoktatás továbbfejlesztéséhez. Arról van szó, hogy — a népgazdaság intenzív fejlesztési szakaszába jutva — múlhatatlanul szükségessé válik a dolgozó emberek felkészítése a műszaki, technológiai, szervezési, gazdálkodási változásokra. Ha azt is tekintetbe vesszük, hogy a népgazdaság különböző ágazataiban: az igazgatás, az ügyvitel, a tervezés, a termelés-előkészítés, az üzemfenntartás, értékesítés, vendéglátás stb. területén mintegy 700-féle olyan munkakört találunk, amelyet a munkamegosztás mai rendjében középfokúnak vagy középszintűnek tekinthető szakemberek töltenek be, akkor a munkások továbbképzési rendszerének megszervezésén túl előttünk áll a középfokú szakemberek továbbképzése megszervezésének nagy jelentőségű feladata is. Ma még nem tudunk átfogó képet adni arról, mennyire készültek fel a budapesti vállalatok ennek az óriási feladatnak a megoldására. Az egyes üzemekben végzett tájékozódás azonban arra utal, hogy a szakmunkaerőgondokkal leginkább küzdő üzemekben a központilag elrendelt feladatok egybeesnek eddigi törekvéseikkel. Az Egyesült Izzó például évek óta tervszerűen végzi a szakmunkások továbbképzését, amely évente a szakmunkások mintegy 15%-át érinti. A vezetés közvetlen kölcsönhatást lát a technológiai folyamat fejlődése és a szakmunkások felkészültsége között. A Pamutnyomóipari Vállalatnál megtervezték a szélesebb általános közismereti anyagot is tartalmazó munkás továbbképző tanfolyamokat, sőt, elkezdték a szakmunkások egy részének második szakmára képzését is a konvertálható ismeretekkel rendelkező szakemberek arányának növelése céljából. A Csepel Vas- és Fémmüvek 1972 őszén azzal számolt, hogy a következő 3—4 esztendőben mintegy 9—10 000 munkást érint a szakmunkás továbbképzés, ill. a felnőtt forrásból származó szakmunkásképzés. Tervezik, hogy kb. 13—14000 betanított és segédmunkás továbbképzését is megoldják. Az 1972—73-as oktatási év beindítása előtt az üzem különböző szintű gazdasági vezetői több mint 2000, 40 éven aluli dolgozóval beszélgettek az általános iskola elvégzésének fontosságáról. A Ganz-MÁVAG januárban indította meg az 1014-es kormányhatározat szerinti szakmunkás továbbképző tanfolyamát. A Vasas Szakszervezet Elnöksége március elején tárgyalt a felnőttoktatás vállalati tapasztalatairól, a fiatalok továbbtanulásáról és a dolgozók általános iskolázottságáról. A szakszervezet széles körű akciót kíván kezdeményezni, hogy a továbbképzési rendszert, ahol lehetséges, kapcsolják össze az általános iskolával nem rendelkezők alapképzettségi hiányait pótló, iskolarendszerű vagy tanfolyami képzéssel, és hogy a fiatal szakmunkások miné' nagyobb arányban végezzenek középiskolát. A szakmunkások és középfokú szakemberek továbbképzési rendszerének kiépítése nem csupán anyagi áldozatokat és szervező munkát kíván az üzemektől, hanem pedagógiai, módszertani problémák megoldását is igényli. Az iskolarendszerű felnőttoktatás szakfelügyelete azt tapasztalja, hogy túlzsúfoltak a tematikák; előfordul, hogy az előadók az eredményes oktatás alapvető módszertani kérdéseiben is járatlanok; az alkalmazott eljárások fárasztóak, a résztvevőket inkább a passzív befogadásra késztetik; az előadásmód nincs tekintettel a résztvevők felkészültségének különbségeire; a tematikához nem kapcsolódik, vagy csak ritkán, olyan általános jellegű ismeretanyag (matematikai, természettudományos), amely megkönnyítené a szakmai problémák megértését. Mindez arra hívja fel a figyelmet, hogy elkerülhetetlen a pedagógusok, népművelési szakemberek és az üzemi, műszaki szakemberek szoros együttműködése a továbbképzési tanfolyamok tematikájának kidolgozásában és módszereinek kialakításában. Elősegítheti ezt a dolgozók általános iskoláinak, gimnáziumainak, szakközépiskoláinak az üzemekkel kialakított jó kapcsolata, a szakmunkásképző intézetek és üzemek tradicionális együttműködése, de az olyan jelentős akció is, mint ami a főváros centenáriuma kapcsán bontakozott ki, és „egy üzem — egy iskola" néven vált ismertté. Az a körülmény, hogy a különböző típusú továbbképzési tanfolyamokon a szakmához legközelebb álló általános jellegű tantárgyi ismereteket fel lehet eleveníteni, és hogy a szakmai képzés és továbbképzés, valamint az általános iskola elvégzése szervezetileg is összekapcsolható, új lendületet adhat az alapiskolázottság még meglevő hiányainak gyorsabb ütemű pótlására. E munka csak most van kibontakozóban, de 1973 január—februárban máris 36 szakmunkás továbbképzéssel egybekapcsolt általános iskolai tanfolyam indult, mintegy 850 résztvevővel. Bizonyos, hogy a középfokú felnőttoktatás formáit a mainál jobban kell igazítani a szakmunkás igényeihez, és tananyagát jobban össze kell hangolni a szakmunkásképzéssel, főként az általános képzés szempontjából fontos ismeretkörökben. A közművelődés munkaformáinak kapcsolódása A szakmai továbbképzés fejlesztésére tett lépések kedvezően befolyásolják a közművelődés ismeretterjesztő tevékenységét. Nagy jelentőségű a TIT budapesti szervezetének kezdeményezése, amely a munkásakadémiák tematikáját és módszereit e folyamathoz igazítja. Ismeretes, hogy a közművelődési intézmények, művelődési otthonok, üzemek, a Népművelési Intézet, valamint a TIT kezdeményezésére kialakultak, pontosabban kialakulóban vannak olyan művelődési lehetőségek, amelyek egyes munkahelyi kollektívák viszonylag homogén csoportjaiban a kötetlen ismeretterjesztés és az iskolarendszerű felnőttoktatás közötti átmeneti formákkal kívánják elősegíteni az önművelési igény felkeltését, ill. az általános iskolai vagy középiskolai (gimnáziumi) végzettség megszerzését. Ezeket a kezdeményezéseket üdvözöljük. Kívánatos elősegíteni azt is, hogy a dolgozók osztályozó vizsgák révén nyerjenek új iskolai végzettséget; vannak ugyanis olyan rétegek, amelyeknek sajátos munkarendje nem teszi lehetővé az iskolarendszerű oktatásban való részvételt, ahol csak az iskolainál rugalmasabb formák segíthetnek. Minden lehetséges eszközt meg kell tehát ragadnunk arra, hogy minimálisra csökkentsük az általános iskolát nem végzett dolgozók számát. Véleményünk szerint a fiatal munkások számára ennek fő eszköze a dolgozók általános iskolájának esti, ill. levelező tagozata; a so—40 éves dolgozók számára a szakmai képzéshez vagy továbbképzéshez kapcsolt tanfolyami forma; a 40 évnél idősebbek számára bármely forma nyitva áll, s ezek között hangsúlyozzuk a közművelődés által kínált lehetőségeket. A középfokú továbbtanulás legfőbb útja az iskolarendszerű oktatás lehet; itt is támogatni kell azonban annak lehetőségét, hogy átgondolt program alapján, az önálló tanulás képességét fejlesztő segédanyagok és módszerek felhasználásával, a közművelődési és pedagógiai terület együttműködésével hatékonyan működő formák alakuljanak ki. Bizonyára még sokféle pedagógiai, módszertani kísérletre, megfontolt intézkedésekre van szükség a legjobb megoldások kialakításához. A munka azonban megkezdődött, jól halad, s megfelelő szervezés és pedagógiai biztosítékok esetén eredményes lehet. SZULY GYULA Ugyanaz a hely Ez volt a békató, ez a gödör, akkor épült be egy üres telek, mely ostrom után újra üres telek lett. Most gyerekjátszótér. Aki akkor javakorabeli volt, még nem öreg, de legtöbb halott már, aki akkor volt gyerek s aki él közülük, azzal megállt az idő, jövőbe szúró szakállt engedett. A békató betömve, betonút alá került a volt gödör, a tarajos gőték tavát lecsapolták, üres mederben ring ismerős arc, virulnak elvirágzott tavirózsák és sandán néz összevert víztükör. Ugyanitt jártunk, Ugyanezt figyeltük, kis tavat a Zugliget fölött, eltévedt madárraj szárnycsapását, mindennél sűrűbb bozótba ütközött, itt füttyentett és trópusi madár lett, megszokta a dús növényzetet és ide jött érte az idő, ősei kitárt szárnnyal lengenek. Azóta itt város építtetett. Az eltűnt víz világa fotocellás terrasz fölött lebeg. Előregyártott épületelemben Kőműves Kelemenné hamvai, világvárosok kikötőjének lángját fölénk a porolórúd tartja ki. Még nem mindegy, ki pesti, ki budai, vízivárosi lélek hazatart. Még lelassít az Iskola utca és mellémszegődik, ugyanaz a part. 5