Budapest, 1973. (11. évfolyam)

5. szám május - Vörös Károly: A művelődés alapjainak lerakása

képekben Az Országház utca 9. számú ház, a volt Pernőfy-palota Budapest kulturális múltjának és életének egyik legmeghittebb hangulatú emléke. Több budavári, gótikus épülethez hasonlóan, két XIV. századi lakóház szélső traktusainak és a közöttük húzódott sikátornak az összevonásából keletkezett. Az utóbbinak két oldalfalába helyeztek el a XV. század folyamán tizennégy pompázatos ülőfülkét, amelyek e páratlan budavári emlékanyagnak két középkori periódusból származó legszebb iskolamunkái. Eredetük valószínűleg az 1482—1484 körüli évekre nyúlik vissza, amikor Handó György kalocsai érsek volt a palota tulajdonosa. Tőle 1498-ban Szomori Gyárfás János birtokába került. Budavára 1686. évi felszabadítása után először Kreusz (Kräuser, Krentzer) Gábor kamarai adminisztrátor kapta meg az épületet, amelyet 1692 — 1724 között újjáépíttetett. Majd Hoffman Ignác és később, 1752-ben Sonleithner Jakab polgárok kezébe került, akiktől Ialics Kristóf és neje, Sonleithner Anna örökölte. A XIX. század folyamán 1842-től először Bors Józsefné született Ialics Teréz volt a tulajdonosa, majd 1875 körül a Pernőfy család birtokába került. Ekkor vagy Preisz és Kirschenbaum, vagy Ybl Miklós eklektikus stílusban átépítette az addig valószínűen barokk homlokzatú házat. Ennek az átalakításnak a vakolatköntöse 1944—45-ben elpusztult és ekkor előtűntek az eredeti architektúra gótikus stílusú maradványai. Ezeknek rekonstrukciójával épült újjá 1960—1961-ben a különleges atmoszférájú Mátyás király-korabeli palota, s a Magyar Tudományos Akadémia Bartók-archívumának lett az otthona. Ez az egyetlen épület fővárosunkban, amelynek eredeti maradványai alapján némi fogalmat alkothatunk magunknak a feudalizmus-kori emeleti lakás-interieur-ök — például a „pallacium depictum"-ok megoldásáról. Igen érdekes, hogy e csúcsíves stílusú műemléki maradványok milyen összhangot alkotnak a mai modern berendezéssel és mennyire harmonizálnak a „Kékszakállú herceg vára", a „Concerto" és a „Cantata profana" halhatatlan szerzőjének szellemi hagyatékával, kiállítási anyagával. Az udvarban felállított Bartókszobor — Beck András alkotása — még hangsúlyosabbá válik a Mátyás-korabeli magas színvonalú építőművészet méltó keretében. A Bartók-archívum egyik emeleti szobája