Budapest, 1973. (11. évfolyam)

5. szám május - Román Kálmán: A százéves fővárosi tűzoltóság

Borzalmas tűzvész a fővárosban Tudósítás a Párisi Nagyáruház, Kerepesi (ma Rákóczi) út 38—40. sz. alatti épületének égéséről Ötven év alatt a budapesti tűzoltóság több mint 21 ezer tűznél — köztük 173 nagy tűznél — működött eredményesen. A tűz elleni harcban ez idő alatt négy hivatásos és két önkéntes tűzoltó vesztette életét. 1936: kiselejtezik a régi típusú gépjárműveket. A tűzoltólétszám 617 fő, 59 motoros jármű, 8000 tűzcsap, 32 000 méter tömlőkészlet áll rendelkezésére. A 11 őrséget körtelefon köti össze a központtal. (A fővárosban 1928-ban szerelték fel az első automata-telefonközpontot.) A tűzjelzőtelefonhálózatnak 548 alállomása volt, egy részük közvetlenül az őrségekre bekötve. Ebben az évben 533 tűz keletkezett a fővárosban, 1 tűzoltó meghalt, 23 megsérült. A tűzoltók 66 ember életét mentették meg. A tüzek közül 249 okozott kárt. A tűzkár — a tűzoltók jó működésének eredményeként — lényegesen kevesebb volt, mint a hasonló nagyságú európai városokban. Az önkéntes tűzoltók Budán 1944. december 25-ig fenntartották az éjszakai ügyeletet. Ez volt a 25 768-ik, egyben az utolsó szolgálatuk. A második világháború alatt a fővárosi tűzoltóságot súlyos kár érte. Mintegy 100 millió forint értékű tűzoltószereinek és gépi berendezéseinek 80%-a elveszett, megsérült, egy részüket nyugatra hurcolták. A FELSZABADULÁS NAPJÁN egyetlen gépjármű nélkül maradt a tűzoltóság; kézi vontatású, kis teljesítményű szerekkel mentek oltásra. Majd önfeláldozó munkával a megmaradt roncsokat rendbe hozták. 1946 augusztusára minden kerületi őrség gépesítetté vált. A nyugatra hurcolt gépjárművek közül 1946 októberéig huszonötöt — közöttük 17 nagy teljesítményű gépjárműfecskendőt — visszahoztak. A tűzoltóság tűzszerészei 1944. június 21-től 1964. október 1-ig a fővárosban 130 000 különböző bombát, illetve robbanótestet hatástalanítottak. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány a tűzrendészet! igazgatás fontosságát felismerve, már 1945-ben rendeletileg intézkedett a tűzoltóság és a tűzrendészet újjászervezéséről. A fővárosi tűzoltóság 1946-ban hatósági jogkört kapott, állami szerv lett. Ettől kezdve feladata és tevékenysége alapvetően megváltozik: a mentő tűzvédelem biztosítása mellett előtérbe kerül a megelőző tűzrendészed munka. Megerősítik a tűzvédelmi szolgálatot, folyamatosan új gépjárműfecskendőket, nagymagasságú gépezeteket, tolólétrákat, modern oltóeszközöket szereznek be, nagy gondot fordítanak a személyi állomány elméleti és gyakorlati kiképzésére. Az 1956-os esztendő ismét hatalmas erőpróbát jelentett Budapest tűzoltóságának: a harcok során keletkezett tüzek eloltásába sokszor csak az élet veszélyeztetésével lehetett beavatkozni. 1956. október 23-a és november 10-e között több mint 250 esetben vonultak ki. Bátor, fegyelmezett és szakszerű beavatkozásuk eredménye volt, hogy a Magyar Nemzeti Múzeumnak csak kis része vált a tűz martalékává, valamint, hogy nem alakulhatott ki egész üzemekre, utcasorokra kiterjedő tűzvész. A budapesti állami tűzoltóság fejlődése 1959 júliusában lehetővé tette a hivatásos üzemi tűzoltóság megszüntetését. Jelenleg tűzoltóságunk 15 kerületi, 4 üzemi tűzrendészeti parancsnokságra és 5 üzemi tűzrendészet!' őrsre tagozódik. Munkájuk eredményeként tűzrendészet! helyzetünk fokozatosan megszilárdult, folyamatosan csökkent a tűzesetek száma és azok kárértéke. A BUDAPESTI TŰZOLTÓSÁG az utóbbi években kiemelkedő munkát végzett a Kőbányai Sörgyár malátaraktára, az Óbudai Hajógyár, a Chinoin, a Ruggyantaárugyár tüzeinél; részt vett az algyői gázkitörés, Tűz a Shell kőolajfinomítóban (1944) a százhalombattai hőerőmű tüzének oltási munkálataiban; eredményesen közreműködött az 1956. évi dunai árvíznél, a bajai térségben, 1966-ban pedig a Körösök mentén végzett jelentőségteljes árvízvédelmi munkát. Hősiesen helytállt tűzoltóságunk az 1972. május 28-án éjjel keletkezett XIV. kerületi Csertő utcai tűzkatasztrófánál. Mint emlékezetes, 25 embert a tízemeletes épületben támadt tűz teljesen körülzárt. Életüket a 45 méteres tűzoltólétra segítségével mentették meg. A lakók közül heten életüket vesztették. (Mint kiderült, az épület folyosóit PVC-műanyaggal burkolták, a folyosó borítófalait pedig éghetetlen anyag helyett műfával.) A Csertő utcai tűztragédia óta a kerületi tanácsok építési osztályai és a kerületi tűzoltóparancsnokságok az épületeket használatbavételük előtt újból felülvizsgálják, s csak alapos tűzrendészed vizsgálat után adják meg a beköltözési engedélyt. Budapest tűzoltósága már eddig is nagy gondot fordított a tüzek keletkezésének megelőzésére. Tíz év alatt, 1962-től 1972-ig 91 110 ellenőrzést végzett, 19 526 esetben folytatott szabálysértési eljárást tűzelőidézést és a tűzvédelmet súlyosan sértő cselekedetek miatt. A kerületi I. fokú tűzrendészed hatóságok, valamint a Budapesti Tűzrendészet!' Parancsnokság — mint II. fokú tűzrendészed hatóság — a Fővárosi Tanács építési osztálya részére építkezésekhez 64 420 esetben adtak írásos szakvéleményt, és súlyosabb tűzrendészed hiányosságok miatt 7260 esetben figyelmeztették az illetékes felügyeleti szerveket. A lakosságtól — lakóházakból, üzemekből, intézményekből — az utóbbi 10 év folyamán 46 090 jelzés, segítségkérés érkezett, s a tűzoltóság mindenkor nyomban intézkedett. Jórészt az éber tűzrendészed tevékenységnek, valarr, t a lakosság figyel-24