Budapest, 1973. (11. évfolyam)
5. szám május - Birgir Isleifur Gunnarsson: A nagyvárosi élet szervezése Reykjavíkban
BIRGIR ISLEIFUR GUNNARSSON, REYKJAVIK VÁROSI TANÁCSÁNAK ELSŐ ELNÖKHELYETTESE A nagyvárosi élet szervezése Reykjavik, Európa legészakibb fővárosa, Izland északnyugati részében fekszik, pontosabban az északi szélesség hatvannegyedik fokán. Éghajlata enyhébb, mint földrajzi fekvése indokolná, mivel országunk partjait a Golf áramlat mossa és felmelegíti a környező tengereket. Reykjavíkban a tél enyhe, a nyár hűvös. Az év leghidegebb hónapjában, januárban, az átlag hőmérséklet +1°C. Július a legmelegebb hónap, átlag hőmérséklete +11,2°C. Izland lakossága valamivel több, mint kétszázezer. Reykjavik lakóinak száma 82 900; de ha a peremvárosokat is hozzászámítjuk, Reykjavik területén százezren laknak. Mint a legtöbb európai főváros, Reykjavik története is szorosan összefügg az ország, Izland, és az izlandi nép történetével. Izlandról úgy tudjuk, hogy a IX. századig nem volt lakott terület; akkor szálltak partra az északi vikingek. Izland első telepese, a norvég származású Ingolfur Arnarson Reykjavíkban telepedett le. A monda szerint a hajóról a vízbe hajított néhány gerendát és azt mondta, hogy ott telepszik le, ahova a hullámok a gerendákat sodorják. Ily módon az istenekre bízta, hogy jelöljék ki leendő otthonát. És a gerendákat Reykjavíknál találták meg . .. Mivel Ingolfur Arnarson valószínűleg 874-ben érkezett Izlandba, jövőre ünnepeljük Izland és Reykjavik alapításának 1100-ik évfordulóját. Reykjavik magyarul „Füstös Öböl"-t jelent. Nevét a közeli meleg forrásokból feltörő gejzírekről kapta. A meleg források fontos szerepet játszanak a modern Izland, elsősorban Reykjavik életében. Kezdetben Reykjavik alig különbözött Izland többi tanyájától, de fokozatosan kis halászvárossá fejlődött. Ettől kezdve egyre fontosabb szerepet játszott, míg végül az ország fővárosa lett. Amikor az izlandi parlament, az Althing — amit eredetileg 930-ban alapítottak — negyvenöt éves felfüggesztése után, 1945-ben újra megkezdte működését, otthonául Reykjavíkot választotta és ezáltal a várost egyértelműen Izland fővárosává emelte. Bár számos európai országhoz viszonyítva Reykjavik lakosainak száma kevés, a nagyságbeii eltérések ellenére a fővárosok problémái mindenütt jelentkeznek. Természet- és környezetvédelem Az elmúlt években a világ sok részében felismerték, hogy a civilizált ember meggondolatlan magatartása már eddig is mennyi kárt okozott sok területen és ezzel milyen veszélyes helyzetet teremtett. A kérdés szorosan összefügg a városi élettel. A probléma sikeres megoldásához feltétlenül szükség van kormányszintű együttműködésre. Ugyanakkor a városi hatóságoknak is résen kell lenniük, hogy tervszerűen kialakítsák a természet és a környezet fokozottabb védelmét. Izlandban eddig még nem merültek fel súlyos nehézségek a szennyeződéssel kapcsolatban. Ennek ellenére a fokozódó urbanizáció, különösen a főváros területén, máris felvet megoldandó kérdéseket. A Reykjavik közelében húzódó tengerpart szenynyeződése például már problémát okoz, melyet mielőbb szeretnénk megoldani. Az ipar terjeszkedése növeli az ipari szennyeződés lehetőségét. Izlandban, szerencsére, hatalmas olyan területek vannak, ahol a természet még eredeti állapotában van, ahol a kis- és nagyváros lakói zavartalanul tölthetik szabadidejüket. A főváros és környéke hatóságai közös erővel gondoskodnak nagy kiterjedésű területek megőrzéséről a város közelében (félóra autóval), amelyek a jövőben menedéket nyújthatnak Reykjavik szabadba vágyó, természetbarát lakóinak. Mielőtt más témára térnék, szeretnék megemlíteni két, Izland szempontjából igen fontos kérdést. Izland földünk olyan részén fekszik, ahol sok a vulkán és a gejzír. A vulkanikus kitörések sok kárt okoztak a régi időkben. Ma már meg tudjuk fékezni a hőenergiát, és erejét Izland népének javára tudjuk fordítani. Reykjavik házait ma már a melegforrások vize fűti. Éppen ezért városunk majdnem teljesen mentes a szén- és olajfüsttől, ami oly sok nagyváros Az Austur utca, a város üzleti negyedének főutcája 7 k európai fővárosok vezetőinek találkozója, Budapest 137?
