Budapest, 1973. (11. évfolyam)

5. szám május - Kraemer Peter: Bonn népességalakulása és strukturális változása

Az európai fővárosok vezetőinek találkozója, Budapest 1912* KRAEMER PETER, Bonn város főpolgármestere Bonn népességalakulása és strukturális változása 1950 és 1970 között A kormányzati negyed A Városháza Húsz éven át — 1949-től 1969-ig — Bonn szövetségi főváros provizórium volt. A német szövetségi gyűlés és a szövetségi kormány e hoszszú évek alatt óvakodott attól, hogy Bonnban tervszerű építkezést folytasson, és hogy Bonnt, mint a Német Szövetségi Köztársaság politikai központját ismerje el. Ráadásul csak 1969-ben vetett véget az addig 11 önálló városra és községre osztott szövetségi főváros széttagoltságának a kommunális újrarendezés (1969. augusztus i-től), amely Bonnt 280 000 lakossal, 141 négyzetkilométer területen új nagyvárossá alakította. Európa legújabb fővárosa Bonn az európai fővárosok között egyedülálló helyet foglal el. Európa legnépesebb államainak fővárosai (Moszkva, London, Róma, Párizs, Madrid, Varsó) mind milliós városok. A kisebb államok fővárosai is (Budapest, Athén, Bécs, Bukarest, Koppenhága, Lisszabon, Stockholm, Prága) milliós rangra tettek szert. Más városok konkurrenciájától nem gátolva, országuk gazdasági és kulturális központjai. Sőt Budapesten, Athénben, Bécsben és Koppenhágában az egész ország lakosságának több mint egyötöde él. Bonn a szövetségi államok úgynevezett reprezentatív fővárosának a típusához tartozik, helyzete Washingtonéhoz hasonlítható. Bonnban él az ország minden kétszázadik lakosa, Washingtonban minden kétszázötvenedik. Amikor Bonnt, az egykori kis székvárost, amely semmiesetre sem metropolis, fővárosnak választották ki, ez a választás nem volt véletlen, mert Bonn mind földrajzilag, mind történelmileg közvetítő szerepet játszhat. Bonn-nál lép ki a Rajna a Középhegység szűk völgyéből a síkságra. Itt, Felső- és Alsó-Germánia határának közelében a rómaiak egy stratégiailag fontos tábori bástyát építettek. Nem messze Bonntól húzódik a felnémet és alnémet közti nyelvhatár. Bonn-nak ezenfelül már időben behatárolt fővárosi tapasztalatai is vannak: a reformációtól a francia forradalomig a város először a kölni fejedelemség központi hatóságának székhelye, majd végül — 1600 óta — magának a választófejedelemnek a rezidenciája volt. A Német Szövetségi Köztársaság területének * Az európai fővárosok vezetőinek budapesti találkozójára a résztvevők előadásokat készítettek. Ügy gondoljuk, szolgálatot teszünk olvasóinknak, ha az előadások szövegét — azok terjedelmétől függően kisebb-nagyobb rövidítéssel — folyamatosan közreadjuk. 4