Budapest, 1973. (11. évfolyam)

4. szám április - Vörös Károly: A társadalom - statisztikákban és térképen

1873-as sajtóhírek A Nemzeti Színház 1873. január x-én Szigligeti Ede „Struensee" c. eredeti ötfelvonásos tragédiáját adta elő. Szigligeti a hivatalos lapban mondott köszönetet a színház személyzetének azért a felejthetetlen örömért, melyet századik színműve előadásával szereztek neki. Az üdvözletek között, melyekkel Szigligetit elárasztották, igen érdekes a belgrádi Szerb színház távirata, magyar szöveggel: „Szigligeti Edének, a Nemzeti Színház dramaturgjának, Pesten. Századik eredeti színművének színrehozatala alkalmából fogadja a szerb színészet üdvözletét és hálás elismerését színiirodalmi sikerdús működéséért. Hadzsics Antal, a szerb Nemzeti Színház igazgatója." A Népszínház javára a „Kis pipa" vendéglőben gyűjtés céljából perselyt állítottak fel, melyet minden hónap utolsó napján felnyitnak s a begyűlt összeget illetékes helyére szolgáltatják. Decemberben 61, novemberben 40 forint gyűlt össze. Petőfi születésének 50. évfordulójáról leginkább az ifjúsági önképzőkörökben és egyletekben emlékeztek meg. Így a „Hungáriá"-ban is; a pesti egyetemi és műegyetemi szövetségben. Az ünnepi beszéd után szavalat, ének, végül társas estély volt. Az irodalmi körök most még korainak tartottak ünnepélyt rendezni. Az „Ellenőr" c. napilap megjegyzi, hogy „az Akadémia és a Kisfaludy Társaság gondoskodhatnának, hogy a nagy költőről olyan életrajz jelenjék meg, mint pl. Vörösmarty Mihályról ... és gondoskodnia kellene, hogy a még kiadatlan művei is megjelenjenek. A költőt, aki a csatatéren esett el, éppen mint forradalmi költőt nem ismeri eléggé a közönség. Forradalmi műveit tartják zár alatt bizonyos túlzott lojális szempontok." A kereskedő ifjak társulati helyiségében Jókai Mór tartott felolvasást a „Repülő gépek őrültjei"ről. A budai Rudas fürdőnek évről évre több a bevétele. A fürdő az elmúlt évben 50 000 forintot jövedelmezett a városnak. Kriza János kiadja a „Vadrózsák" második kötetét. A pesti egyetem orvosi fakultását két tanszékkel gyarapítják: a gyermekgyógyászat és a homeopatheai klinika tanszékeivel. Az elsőre Dr. Bókai Jánost, az utóbbira Dr. Bakody Tivadart nevezik ki. Pesten, a legújabb kimutatás szerint, 5064 ház van. „Zenészeti Lapok" címen, Ábrányi Kornél szerkesztésében, folyóirat jelent meg. Első számában a cikkek között szerepel Liszt Ferenc tanulmánya, melyben „Prometheus" c. szimfóniájának eszmei tartalmát jellemzi. Markó Károly tájképfestőnek azt az életrajzát közölte Lützow a „Zeitschrift für bildende Kunst" c. folyóiratban, melyet Keleti Gusztáv írt és olvasott fel a Kisfaludy Társaság ülésén. A főváros rendezése alkalmából a belügyminisztérium felszólította a törvényhatóságokat, hogy a fővárosban kelt és ide címzendő hivatalos iratokban, bármely nyelven legyenek is ezek kiállítva, a törvényszerű Buda-Pest használtassék. Petőfi Sándor házi sapkáját küldte el Kolozsvári Lajos szabómester Jókai Mórnak, aki föl is ismerte azt. Ezt az ereklyét a költő neje készítette még jegyes korában s később ugyancsak ő adta át fiának, Zoltánnak, mint atyjától való emléket. A fiú azonban egyszer megszorulván, szállásadó aszszonyának eladta 60 krajcárért, akitől Kolozsvári bátyja 1 forintért vette meg. Mennyi házbért fizetnek Pesten egy év alatt? ' Statisztikai kimutatások szerint csak magában Pest belvárosában 4 millió forintnál is több lakbért fizetnek évenként. A pesti tűzoltóknak iskolájuk lesz, ahol teendőik szakmabeli oktatásán kívül magyar nyelvet is tanítanak. A pesti tűzoltók között sokan vannak, akik nem tudnak magyarul; de azért az ügykezelés és a vezényszó magyar. Ezután mindazok a tűzoltók, akik magyarul beszélnek, szolgálat alatt fehér gombot viselnek a sapkájukon. A Rókus kórház „jelenlegi alkalmatlan helyéről való eltávolítása és a ronda, célszerűtlen épülettömeg szétbontása régi óhaj ..." — írja az „Ellenőr" 1873. január 22-én. Pest városa, a helyzet kivizsgálására, bizottságot küldött ki. Egyenes adó fejében az egyesített főváros, Pest, Buda és Óbuda összesen 7 millió forintot fizet. Ünnepélyesen megnyitották az egyetemi ifjúság olvasókörét, ahol Jókai Mór olvasott föl „A jövő század regénye" c. művéből egy fejezetet. A felolvasás után a vendégek és az ifjúság megtekintette a Zöldfa és Szerb utca sarkán levő kör helyiségeit. Jókai a könyvtár részére felajánlotta összes műveit. 1873 elején Magyarországon 201 magyar hírlap volt; 1872-ben 198, 1850-ben csak 9. Jókai Mór elhatározta, hogy a honvédmenházban élete végéig egy honvédet fog saját költségén eltartani. A Duna-parti korzó aszfaltozásával kapcsolatban abban állapodott meg a „sétaügyi bizottság", hogy a korzót vékonyabb aszfaltréteggel vonják be, mint a Váci vagy a Hatvani utcát, mert a korzón csak igen korlátozott közlekedést engednek meg. Több orvosi szakember azzal a szándékkal szövetkezett, hogy Poliklinikát, vagyis olyan orvosi rendelő intézetet alapítanának, melyben az illető szakemberek a szegény járó betegeknek, bántalmaik minősége szerint, az orvosi tudomány valamennyi szakmájából ingyenesen rendelnek, s ahol a szükséges gyógyszerek, fürdők, kötszerek, szemüvegek stb. részben leszállított áron, részben ingyen utalványoztatnak. A „Debrecen városá"-hoz címzett budai szálloda tulajdonosa, figyelembe véve az utazók kényelmét, a Déli vasúthoz naponként és minden vonat indulásához illetve érkezéséhez, omnibuszt járat. A pesti kávésok kérelemmel járultak a főváros hatóságához, hogy farsang ideje alatt éjfél helyett éjfél után 2 óráig lehessen helyiségeikben zenélni. A tanács a kérelmet — tekintettel az éjjeli csend fenntartására s az illető ház lakóinak nyugalmára — nem találta teljesíthetőnek. A városligeti színkör német színigazgató kezébe jutott, aki a bérleményért évi 4000 forintot fizet. így a színkörben német előadások lesznek. „Franklin" néven új irodalmi és nyomdai részvénytársaság alakult. Heckenast üzletét vették meg, bankok közvetítésével, s 8000 000 forintig 400 darab 200 forintos részvényeket bocsátanak ki. Elnökké Hunfalvy Jánost választották meg. Liszt Ferenc ajánlatot tett, hogy a felállítandó Országos Zeneakadémián a legfelsőbb zongora „kiművelési osztály" tanári székét szívesen elfogadja. A Fővárosi Iparoskör, Ráth Károly elnökletével, megtartotta alakuló gyűlését. Az egyesületnek 340 beíratott tagja van, ezek közül 170 kézműiparos, 40 gyártulajdonos, 60 kereskedő és 70 más foglalkozású: képviselő, hivatalnok, magánzó stb. A Műegyetem új palotájának terveit a közoktatásügyi miniszter által kinevezett zsűri megvizsgálta s a 600 arany pályadíjat, öt pályázó közül, Haussmann Alajos műépítésznek ítélte oda. „Akadémiai nyomda és könyvkiadó részvénytársulat" címen új részvénytársaság alakult, 1 millió forint tőkével. A társulat célja elsősorban tudományos művek és folyóiratok kiadása. A magyar nyomdászat 400 éves fennállása alkalmából indítványozták: tekintettel arra, hogy az Akadémia a könyvnyomtatás behozatalának 400. évét megünnepli, s miután Mátyás király uralkodása alatt az országban először Budán állítottak fel nyomdát, ennek emlékére a főváros 2000 forintból álló alapítványt tegyen, melynek 6 százalék kamatja az ország legrégibb, vagyis az Egyetemi Nyomdában elaggott betűszedőnek — özvegyének vagy árvájának — adassék ki. A budapesti ifjúság közül egyedül a Műegyetem hallgatóinak jutott eszébe március 15-ről megemlékezni. A Dalszínház ügyében a kormány felszólította a közmunkatanácsot, jelölje ki, melyik telek volna Pesten legalkalmasabb, a már megállapított beosztási és rendezési terv szerint, magyar operaháznak. A volt budai Népszínház telkén eszközölt alapozás közben ráakadtak az épület alapkövére. Két réztábla volt benne: az egyiken az 1711, a másikon az 1739. évszám volt. Közöttük régi bankjegy s mellettük többféle apró ezüst és rézpénz volt elhelyezve. Pest megye évnegyedes közgyűlésén a kiskőrösi Petőfi ház ügye került napirendre. Indítványozták, hogy a megye az adakozás útján már begyűlt összeget saját erejéből egészítse ki s szerezze meg közvagyonnak a halhatatlan költő szülőházát. Budapesten olasz hetilap indult „Gazetta italiana di Budapest" címmel, a magyar—olasz ügynökség kiadásában, Vasváry szerkesztésében. Történelmi festmények idei pályázatáról döntött a művészeti tanács. A 200 arany jutalmat Than Mór nyerte el „Muramezei diadal" c. festményéért. A 100 arany jutalmat Székely Bertalan „Thököly és fia" c. művéért, az 50 aranyat Weber Ferenc „Szent László" c. festményéért kapta. Az Erzsébet sétány parkírozása iránt a városi tanács elfogadta a sétaügyi bizottmány tervezetét. A parkírozáshoz már hozzákezdtek. Szóba került az is, hogyan lehetne azon segíteni, „hogy a sétányon az a temérdek cseléd, katona, dajka és ácsorgó nép távolítassék el, mert miattuk a sétányon tisztességes ember meg sem fordulhat. Erre nézve a kapitányság intézkedik majd, hogy helynélküli cselédeket ne engedjenek be a sétányra s akkor elmaradnak a katonák is. Gyermekeknek csupán szüleik kíséretében lesz szabad a sétányra belépni" — írja az „Ellenőr" április 6-án megjelent száma. Munkácsy Mihály festőművész legújabb nagy festménye, „Az éjjeli csavargók" Párizsban aratott a művész számára újabb babérokat. A napilapok elismeréssel, sőt elragadtatással írnak róla és kimeríthetetlenek a nagy művész tehetségének magasztalásában. Jó híre van a pesti közúti vasútnak. Legutóbb Rómából érkezett megkeresés, hogy a pesti közúti vaspálya építési és belszervezési rendszerét részleteiben is ismertessék, mivel az ott tervezett közúti vaspályát az itteni mintájára kívánják berendezni. A Sugárutat építő társaság által megvásárolt s lebontandó házakban levő lakásokat orvosi vizsgálat alá vették. A terézvárosi főorvos igen siralmas állapotokat talált. Sok ember föld alatti helyiségekben s színekben van összezsúfolva. Ezektől a szerencsétlenektől az építő társulat mégis jó lakbért vesz föl. A kapitányság intézkedett, hogy ezen lebujok néhányát bezárják. Magyarországon 25 állandó magyar színháztársulat van; ebből a pesti Nemzeti Színháznak 157 tagja van. A fővárosban a „Pesti termény- és áruforgalmi bank" tőkéjét 10 millió forintban állapították meg. Királyi kézirattal fölmentették Orczy Bódogot, a Nemzeti Színház igazgatóját. A napilapok egyöntetű megállapítása szerint „valóban ideje volna már ... a Nemzeti Színházat visszaadni rendeltetésének, melytől a léhák és élősdik elvonták." Szekeres István 48