Budapest, 1973. (11. évfolyam)
4. szám április - Dr. Fónyad Ernő: A 125 éves Műegyetemi Könyvtár
A könyvtárt alapító Eötvös József kézjegyével ellátott könyv Az újjáépítés nehéz éveiben dr. Herepey Árpád állt az intézmény élén. Kiváló, nagy tapasztalatokkal rendelkező könyvtáros volt, aki a magyar könyvtárügyet fél évszázadon át szolgálta. Az olvasóterem mai berendezése, az olvasók kiszolgálásának, a kölcsönzésnek új, praktikusabb formája Herepey Árpádnak köszönhető. Az élet tehát lassan, keserves viszonyok között, de megindult. Mint a Műegyetemi Sajtószolgálat akkori vezetője, a Budapesti Nemzeti Bizottsághoz fordultam segítségért. Hamarosan plakátok jelentek meg a pesti utcákon, nemzetiszínű kerettel: ,,A Műegyetem, a magyar mérnökképzés otthona, súlyos károkat szenvedett, teljes talpraállítása országos érdek" — hangoztatta a Budapesti Nemzeti Bizottság felhívása. Hogy az újjáépítés ügye országos ügy legyen, 1946. december hatodikán a Kossuth rádióban ismertettem a háború okozta gondokat, és kéréssel fordultam a Műegyetem volt tanítványaihoz is: jöjjenek, segítsenek. Ekkor jelent meg az Országos Nemzeti Bizottság felhívása, az egész országhoz szólóan. A fővárosi, valamint a vidéki sajtó is napirenden tartotta a Műegyetem problémáit. A vidékiekkel való közvetlen és személyes kapcsolat céljából Műegyetemi Napokat szerveztem, s a mozgalomnak mottóként adtam: Az ország építi a Műegyetemet — a Műegyetem építi az országot! Győr, Miskolc, Szombathely voltak a Műegyetemi Napok nagyobb állomásai. Ezeken képviseltette magát a kormány, a megye és ott voltak a helyi társadalmi szervek vezetői. A gyárak, vállalatok, intézmények pénz- és természetbeni adományaikkal: téglával, cementtel, üveggel stb. segítettek. A Győri Vagongyár munkásai száz széket és kályhákat adtak. Újra megnyithatta kapuit a Műegyetemi Könyvtár! A mai nagy, modern könyvtárban tízezer az olvasók száma, négyszázezer kötet könyv és folyóirat várja az oktatókat és a hallgatókat. Hetvenkét ország 900 intézményével állunk könyv- és folyóirat cserekapcsolatban. Bizony, lassan kinövi falait a könyvtár. Még szerencse, hogy előrelátó volt a tervező: a központi épülethez csatlakozó folyosó lehetőséget nyújt arra. hogy a legcélszerűbben megoldják a helyszükségletet. Bölcsebb dolog bármely tanszéket, hivatalt máshova, esetleg új épületbe áthelyezni és a könyvtár egységét, központiságát megtartani, az épület eredeti, szép architektúráját megőrizni. Á Műegyetemi Könyvtár oktató és nevelő szolgálatában fontos szerepet töltenek be a kiállítások. Ha a helyproblémák megoldódnak, állandó kiállításra is gondolni kell, amely a Műegyetem s a Könyvtár történetére vonatkozó eredeti dokumentumokon kívül bemutatná a Műegyetem tudós tanárainak, neves tanítványainak, a tudományos világ nagyjainak, a műszaki és természettudományok úttörőinek műveit. Erre pedagógiai és szakmai szempontból is nagy szükség van ott, ahol a mérnökképzésben részt vevő hallgatók, a könyvtárba beiratkozott olvasók száma tízezernyi. A Könyvtár jubileuma alkalmából illő lenne emléktáblán megörökíteni az alapítás évét: 1848. De mindennél fontosabb, hogy az alapítók szelleme legyen élő örökség.