Budapest, 1973. (11. évfolyam)

4. szám április - Gheorghe Cioara: Bukarest fejlesztése

rül 40 kilométeres sugárban helyezkedik el. Ezeket a várossal szomszédos tizenkét faluval együtt urbanizálni akarjuk. Ez a városrendszer hivatott befogadni majd az itteni gazdasági és kulturális fejlődés eredményeképpen növekvő jövendőbeli lakosságot. Bukarestben már elkezdtük kialakítani és tovább szervezünk néhány jól elhatárolt funkcionális övezetet, amelyek harmonikus kapcsolatban vannak egymással. Ennek érdekében áttérünk bizonyos nem megfelelő központi negyedek rekonstrukciójára, átalakítjuk az utcai közlekedés rendszerét, s új lakónegyedeket létesítünk a város keleti, déli és nyugati részében. Az északi részt, amely különösen szép és amelynek kedvezőek a természeti adottságai, elsősorban mint pihenő és üdülőövezetet fejlesztjük. A már működő vagy a gazdasági fejlesztési tervben szerepelő ipari üzemeket és tudományos kutatóintézeteket főleg külön övezetekben összpontosítjuk; ez megkönnyíti együttmüködésüket. Az egészségre nem ártalmas, magas fokú technikával felszerelt üzemeket, ahol erre lehetőség van, lakónegyedekben is telepítjük, hogy lehetővé tegyük a női munkaerő felhasználását, csökkentsük a közlekedési távolságokat, s komplex módon fejleszthessük a lakónegyedeket. A parkosított területeket továbbfejlesztjük és egységes rendszerré vonjuk össze, hogy egyenletesen helyezkedjenek el a főváros egész területén. Az egy lakosra jutó parkosított terület az utóbbi húsz év alatt új parkok telepítése révén nőtt. A korábbi 4 m2

-rel szemben ma 12 m2

parkosított terület jut egy lakosra. A parkosított területek kialakításával és a vízterületek felhasználásával nemcsak az esztétikai látványt, hanem a város mikroklímáját is javítjuk. A következő húsz évben újabb zöldövezeteket, sporttelepeket létesítünk pihenés és szórakozás céljaira, s ezzel a beültetett terület a kétszeresére növekszik. Ezen kívül fejlesztjük a tavak övezetét és a főváros északi részét. A már megépült hat tó vízfelülete ma körülbelül 900 hektár; ez 1975-ig 1600 hektárra növekszik. Növeljük és korszerűsítjük az utak és körutak rendszeréből álló úthálózatot. A főutak hálózatát kiegészítik a keresztező artériák és az új lakótelepekhez épült útvonalak. Észak—dél és kelet—nyugati irányban megkettőzzük a főútvonalak számát. A fő körút által határolt területen derékszög alakú forgalmi rendszereket alakítunk ki, mégpedig többségükben a meglevő utcák felhasználásával. Ezeket szélesíteni fogjuk, hogy biztosítsuk a központi városmag — a régi történelmi és kereskedelmi góc — felszabadítását. A várost külső autópálya veszi majd körül; ezen bonyolódik majd le az ipari szállítás, az érintőleges forgalom, valamint az ország minden részéből a fővárosba tartó főutak közti átmenő forgalom. A közlekedés javítása és gyorsítása céljából közúti és gyalogos aluljárókat, föld alatti és feletti megállók megközelítésére szolgáló alagutakat építünk. A közlekedés átszervezésében számoltunk a gépesítettség fokának növekedésével; elemeztük a csúcsforgalmi időpontok forgalmi szintjét, figyelembe véve az utazás fő célpontjait: a munkahelyeket, a kirándulóhelyeket és a nagy tömegeket vonzó látványosságokat. A tömegközlekedést elsősorban az autóbuszhálózat növelésével és kapacitásának emelésével fejlesztjük. A központi gyűrűn kívül működő villamosvasúti hálózatot teljesen átalakítjuk és zajtalan közlekedési eszközökkel váltjuk fel. Tanulmányozzuk annak lehetőségét, hogy a távolsági járatokon gyorsabb és nagyobb befogadóképességű járműveket közlekedtessünk. A vasúthálózatot illetően továbbra is felhasználjuk az Északi Főpályaudvart és a körvasutat, amely különféle elágazások révén kapcsolatban van a többi kilenc pályaudvarral. Ez utóbbiak lehetővé teszik az ipari övezetek kiszolgálását és a nemzetközi járatok fogadását. A belföldi légiforgalom repülőtere Benias marad, s továbbfejlesztjük az otopeni nemzetközi repülőteret. A főváros fejlesztésében az utóbbi években több figyelemre méltó eredményt értünk el. A változtatások célja az volt, hogy emeljük a gazdasági teljesítőképességet és a lakosság életszínvonalát több olyan nagy ipari üzem létesítésével, amely élelmiszert, fogyasztási cikkeket, ruházati cikkeket, tejtermékeket, gumiárukat, egészségügyi cikkeket, háztartási eszközöket, villamossági árukat, automata gépeket, számítógépeket, valamint nehézipari szerelvényeket gyárt. Ügyeltünk az egészségügyi előírásokra, gondot fordítottunk az egészségre ártalmas hatások megszüntetésére a működő üzemekben. A jövőben nem engedjük meg, hogy Bukarestben egészségre ártalmas üzemek épüljenek. Növekedett a kulturális, oktatási és tudományos intézmények száma. Újabb nagy együtteseket és egyedi épületeket építettünk a parkosított övezetben, a központi tereken és az új negyedek központjában. Ezek közé tartozik a 12 000 diák otthonává vált műegyetem, az 1500 ágyas egyetemi klinika, az új Nemzeti Színház, az Intercontinental Szálloda és az új TV-központ, valamint a bukaresti egyetem és az építőipari főiskola bővítése stb. A lakosság növekedésével összhangban biztosítani kívánjuk a szükséges lakásállományt, s fokozatosan felújítjuk az elavult lakásokat a régi városrész egyes negyedeiben. 1970-ig körülbelül 200 000 lakás épült, 1975-ig további 122 000 lakást építünk, évente átlagban körülbelül 25 ooo-et. Az új lakónegyedeket úgy telepítettük, hogy további új városépítészeti együtteseket alakítsunk ki a meglevő központok, illetve lakónegyedek övezetei közelében, körülhatárolva olyan új tereket, mint az Északi pályaudvar tere, a Köztársasági Palota tere. A főváros nagy ipari övezetei közelében is telepítettünk lakónegyedeket. Kialakítottuk a város északi övezeteit, a Ziul és a Floreasca nevű új negyedeket, a keleti részen pedig a Titan nevű nagy lakónegyedet, ezeknek az építése 1956-ban kezdődött, itt 70 000 lakás végül körülbelül 210000 lakosnak nyújt otthont. A város nyugati részében a Drumul Taberei lakónegyed 55 000 lakása 160 000 lakónak fog otthont nyújtani. Meg kell még említeni a Berceni és a Nicu Vasile új déli lakónegyedeket is. Ezeknek az új lakónegyedeknek az építésével és egyes kevéssé közművesített városrészek rekonstrukciójával arra törekedtünk, hogy a város területén ésszerűen telepítsük a lakásállományt és a szociális-kulturális intézményeket. Kedvező technikai-közgazdasági mutatókat értünk el a térkihasználásban, az építészeti megoldások ésszerű bevezetésében és az elavult lakásállomány fokozatos szanálásában. Új és jól felszerelt együtteseket kívánunk építeni, ki akarjuk egészíteni a régi negyedeket, hogy a lakásokban meglegyen a fokozott városi komfort, s ugyanakkor biztosítsuk a modern városképet. Ennek érdekében egyedül a fővárost jellemző impozáns magasépületeket emelünk. Egyes övezetek rendkívül kedvező lehetőségeit felhasználjuk arra, hogy szépítsük az általános városképet. A közművesítés érdekében jelentős összegeket fordítottunk csatornázásra, víztárolók építésére, a távfűtés bevezetésére, az energiatermelő kapacitás növelésére, az aluljáró-rendszer bővítésére. A napi ivóvíztermelés fejenként 450 literre nőtt, s a következő évek folyamán körülbelül 650 literre növekszik. Új csővezetékeket helyeztünk üzembe az ipari víz szállítására; ezáltal lehetővé vált a napi 120 000 köbméter ivóvíz megtakarítása, s az iparnak juttatott vízmennyiség megkétszerezése. Az energiafelhasználás 1970-ben 2405000 megawatt volt, az ipar fogyasztása az utóbbi évben 138 százalékkal nőtt. Új hőerőművek épültek, ezek lehetővé teszik mintegy 125 000 lakás távfűtését. A háztartási célokat szolgáló, illetve a kisebb hőerőműveket ellátó gázhálózat hossza több mint 700 km. Egyes műemlékek helyreállítása végett használatba vesszük a városközpont régi épületeit, a város régi üzleti utcáit. A következő években a gazdasági fejlesztés minőségileg új követelmények alapján folytatódik. A termelés növekedése elsősorban a munka termelékenységének emelésén alapul; ezt a meglevő üzemek további korszerűsítésével, rekonstrukciójával és automatizálásával érjük el. Ugyanakkor fokozott ütemben kívánjuk fejleszteni a tudományos kutató munkát, a középiskolák és a felsőfokú tanintézetek hálózatát. Bevezettük a tízosztályos kötelező és ingyenes általános oktatást. Bővül a kultúra és a művészet anyagi bázisa, fejlődik a szociális és kulturális intézmények hálózata. Jelentősen növekszik az üzletek és a szolgáltatási üzemek száma. A jövőben a városképben meghatározó szerepe lesz az északi városrésznek, amelyet a zöld területek, az új víztükrök és a köréjük telepített nagy parkok nyugalma jellemez. A keleti, a déli és a nyugati városrészben a lakónegyedek ipari üzemekkel váltakoznak majd. Ezeknek impozáns és modern tömegei láttán már most elképzelhetjük a holnapi városképjet, amelyben szocialista társadalmunk fejlődésének mindegyik szakasza tükröződik. 14