Budapest, 1972. (10. évfolyam)
7. szám július - Gyene László: Egy ritkán emlegetett tömegközlekedési eszköz
képességű Duna-hidakon a Pest és Buda közötti közlekedés lényegében véve megoldottnak tekinthető. A mostani és a később jelentkező átkelési igényeket a távlati tervek szintén hidakon, vagy dunai alagúttal elégítik ki. A helyi hajózás feladatköre szinte kizárólag az egyre növekvő kiránduló-és idegenforgalom igényeinek teljesítésére összpontosul. A munkába utazással kapcsolatos forgalmi igény megfelelő rendszerességgel és számba vehető súllyal csak némely hídpótló jelleggel működő átkelőjáratnál mutatkozik. A helyi hajózás hálózata 1. Vonaljáratok: „R" jelzésű vonaljárat, Jászai Mari tér — Pünkösdfürdő közötti viszonylatban, Margitsziget alsó, Margitsziget felső, Szabadság strand, Népsziget alsó, Hableány, Római fürdő állomások érintésével; „B" jelzésű vonaljárat, Lágymányos és Margitsziget felső hajóállomások között, Boráros tér, Gellért tér, Petőfi tér, Batthyány tér, Jászai Mari tér, Margitsziget alsó állomások érintésével közlekedik. 2. Átkelőjáratok üzemelnek „A" jelzéssel: Újpest, Megyer — Csillaghegy Meder utca—Népsziget Nagyszombat utca — Margitsziget, Palatínus István park —Margitsziget, Casino Jászai Mari tér —Margitsziget, Casino Kossuth tér —Batthyány tér Budafok, Háros - Rózsa utca Budafok, Belváros — Csepel Művek között. 3. Kompforgalmat (személy- és teherszállítás) bonyolít le kötél-vontatású komppal: Soroksár, Molnár-sziget —Csepelsziget között. Az utasforgalom A helyi hajózásban az utasforgalmat befolyásoló tényezők részben véletlenszerűek, részben állandóak. A hajózás forgalmának szervezéséhez alapvetően szükséges az időjárás és a forgalom közötti sztohasztikus kapcsolat vizsgálata és ezek viszonylagos számszerűsítése. A helyi hajózás lehetőségeit az évszak, az időjárás és a vízállási viszonyok határozzák meg. A helyi hajózás idény jellegű. Ezt a tényt az utasforgalom évi alakulása tükrözi leginkább. Az utasforgalom a nyári hónapokban a legnagyobb a vonaljáratoknál. A hídpótló jelleggel működő át-15 1958 májusában a vállalat még három járatra kapott engedélyt: 10. Margitsziget —István park 11. Margitsziget —Jászai Mari tér 12. Kossuth-híd pesti hídfő —Kossuth-híd budai hídfő. Mindezek átkelő hajóiáratok; közülük több hídpótlóként napjainkig is üzemel. A Fővárosi Kishajózási Vállalat 1959-ben kapott engedélyt arra, hogy a Petőfi téri hajóállomásról kiindulva a Döbrentei tér, Szilágyi Dezső tér, Országház, Jászai Mari tér, Margitsziget, Casinó állomások érintésével az István parkig és vissza, az üzemben tartott révátkelési állomásokat összekötve, helyi járatot bonyolítson le. A Hajózási Főosztálynak ez az engedélye alapozta meg és tette lehetővé a jelenleg is üzemeltetett úgynevezett belvárosi járatot. A Fővárosi Kishajózási Vállalat mint hajózási vállalkozás, eredményesnek mutatkozott, mert 1961. június 25-én további hajózásra kért és kapott engedélyt. Eszerint: 1. Budafokról a Kopaszi gáton létesítendő hajóállomás érintésével a Petőfi térre helyi járatokat bonyolíthat le; 2. a margitszigeti budai Duna-ágban Nagyszombat utca és a Margitsziget között közlekedő (Palatínus strand) révátkelést helyi járattá kiterjeszti, oly módon, hogy annak forgalmába bekapcsolja a Kolozsy tér, a Sportuszoda és a Margithíd budai hídfőjénél levő hajóállomást; 3. Nagytétény, Csókási Pál utca és Lakihegy között révátkelést létesíthet. A főváros helyi hajózásában a leglényegesebb változás akkor következett be, amikor 1965-ben a Fővárosi Kishajózási Vállalat a MAHART-tól átvette a vízibusz vonalakat. Ezzel teljes hatáskört kapott a főváros helyi hajózásának megszer vezésére. A vállalat új elnevezést is kapott : Fővárosi Hajózási Vállalat lett. 1968 januárjában megalakult a fővárosi közlekedés összefogó szerv e > a Budapesti Közlekedési Vállala t - A helyi hajózás üzem ágként illeszkedett be a vállalat szervezetébe. A városi közlekedés rendszerébe illeszkedve a helyi hajózás megfelelő lehetőséget és alapot kapott működéséhez és további fejlesztéséhez. A fővárosi hajózás jellege a kezdeti időszakhoz képest alapvetően megváltozott. A jelenlegi megfelelő teljesítőtömegközlekedési eszköz A belvárosi járat hajója, a Budavár A BKV téli kikötője / Különböző hajótípusok a BKV-hajójavítóban
