Budapest, 1972. (10. évfolyam)
2. szám február - Vincze Oszkár: A lakbérrendelet margójára
Csökkenteni kell a bért például olyan esetekben, ha a lakás három- négy vagy ennél többszintes lakóépület földszintjén, illetve első emeletén van, vagy ha a lakás valamennyi ablaka zárt udvarra nyílik. Ugyanez vonatkozik a felvonó nélküli házak negyedik vagy ennél is magasabb emeletén levő lakásokra, továbbá, ha a komfort ismérveinek bármilyen egyéb vonatkozásban nem felelnek meg. A lakbérek, a szokvány-eseteket alapul véve, a következő táblázat szerint alakultak: Komfortkategória Átlagos alapterület m2 -ben Régi bér Új bér A régi és az új bér különbsége Komfortkategória Átlagos alapterület m2 -ben r o r i n t ban Összkomfortos 57 129 342 213 Komfortos 53 100 286 186 Félkomfortos 43 53 155 102 Komfort nélküli 32 37 37 — Az új lakbérrendelet végrehajtása nyomán a tanácsok évi lakbérbevételi többlete a következő esztendőkben elérheti az 1 milliárd forintot. A többi állami szervhez befolyó bértöbblet összege évi 130 millió forintra becsülhető. A személyi tulajdonban levő bérlakások száma országosan 200 ezer körül van. Ebből mintegy 40 ezret 1957 után szabad bér alapján hasznosítottak. Mintegy 100 ezer a komfort nélküli lakások száma, ezeknek a bére a rendelet szerint nem változik. A mintegy 60 ezer félkomfortos, komfortos és összkomfortos személyi tulajdonú, kötött bérű lakás évi bértöbblete 100 millió forintra tehető. Ez az összeg már lényegesen kedvezőbb helyzetet teremt az ingatlanok rendszeresebb karbantartására. A kormánynak ügyelnie kellett arra, hogy a lakbéremelésekkel a dolgozók reálkeresete ne csökkenjen. A kormány ezt olyan áron is vállalta, hogy a lakásellátás terhei a költségvetésben csökkenés helyett átmenetileg emelkednek. Hiszen a rendezési koncepció alapjául nemcsak anyagi, hanem politikaimorális megfontolások is szolgáltak. Mikorra térül vissza a lakbérhozzájárulás összege? Az átlagos alapterületű, 2 szobás-összkomfortos lakás után a lakbéremelés havi többlete 213 forint. így például családonként két keresőt számítva, a hozzájárulás összege 107—107 forint. Ha az egyik kereső havi jövedelme 2600 forint, a másiké 1800 forint, és az évi átlagos, névleges keresetnövekedés kulcsa 3 százalék, az egyik kereső havi átlagbérének növekedése évenként 78 forint, a másiké 54 forint. E bérnövekedés 25 százalékával — az egyiknél 19—20 forinttal, a másiknál 14 forinttal — lankezelő szervezet 1500 dolgozóból álló létszámát mindössze 300 külső, kisegítő munkaerővel kiegészítve, 398 860 tanácsi bérlakást kellett felmérnie és a rendelet intézkedéseit végrehajtania. (A nem tanácsi kezelésben levő ingatlankezelő vállalatok megbízásából további 5421 lakás felmérését is elvégezték.) Ténylegesen 396 237 új lakbérközlést kézbesítettek; 2623 közlés különböző tárgyi okok folytán nem volt kézbesíthető (üres lakás, átmeneti lakás stb.). A fővárosban felmért tanácsi lakásállomány komfort-fokozata a következő táblázat szerint alakult: csökken a lakbérhozzájárulás összege. Az adott esetben a családra jutó hozzájárulás folyósítása kerek öt év múltán szűnik meg. Ha viszont az évenkénti keresetnövekedés csupán 2 százalék, az állam 7—10 évig téríti a hozzájárulást. A hozzájárulás kezdő összegét a béremelkedés a számítások szerint átlagosan 8 esztendő múltán kompenzálja. Egykeresős, kisjövedelmű családokban e folyamat 8—10 évig is elhúzódhat. A kiegyenlítődés után az évi 1,100 millió többletbér-bevétel — a nyugdíjasok elhalálozása, valamint a béremelkedések révén — évenként további 100 millió forinttal növekedhet. Ily módon 1972—1975 között évi egymilliárd forinttal gyarapodhat a lakáskarbantartás pénzügyi fedezete. Az ötödik ötéves terv időszakában ez az összeg már a 3—3,5 milliárd forintot is elérheti. Számításba kell vennünk, hogy az 1971. július 1-e után beköltözhetővé vált lakásokért a bérlők már afelemelt díjat fizetik. A negyedik ötéves terv időszakában az állami erőből épülő 180—200 ezer lakásból legalább 100 ezer bérlakás lesz (a többi szövetkezeti és egyéb). E jelentős állományból a negyedik ötéves terv időszakában mintegy 0,5 milliárd forint, a következő öt év során pedig már mintegy 2 milliárd forint lesz a várható bértöbblet. Igen jelentős összeg ez, amelyből a felújítás és tatarozás az eddiginél lényegesen nagyobb mértékben megoldható. A jogszabály végrehajtásának lebonyolítása A rendelet végrehajtása egészen példa nélküli arányú és alapos, körültekintő munkát követelt az egész ország tanácsi szervezetétől. így például a Fővárosi Tanács V. B. Ingatlankezelési Főigazgatóságának, szokványos napi tevékenységén kívül, az ingat-Minősítés Lakások száma % Összkomfortos 57 775 14,6 Komfortos 151 070 38,1. Félkomfortos 65 044 16,4 Komfort nélküli 105 629 26,7 Szükséglakás 16719 4,2 Összesen 396 237 100 A táblázat szerint Budapesten az összkomfortos és komfortos lakások együttes számaránya 52,7 százalék, ami már a kedvező európai fővárosi normák közelében van. (Lényegesen kedvezőtlenebb ez az arány vidéken, azonban az állami lakásépítés nyomán ott is gyors ütemben javul.) Időközben megkezdték a nem lakásjellegű tanácsi bérlemények felmérését és azok új bérének megállapítását. Ezek az adatok csak jóval későbbi időpontban, a feldolgozás és értékelés teljes befejezése után válnak ismertté. Az ipar, a mezőgazdaság, a raktározás, a közületek stb. roppant nagy beépített területet kötnek le. Az ilyen jellegű bérek rendezése egész népgazdasági árképzésünk realitása szempontjából is igen nagy jelentőségű feladat; ez azonban a lakosságot csak közvetve érinti. Az új lakbérrendelet lakásgazdálkodásunk csaknem három évtizedes szakaszára tesz pontot. E három évtized során új lakáspolitikai irányzat is kialakult; ez a lakásépítésben és a lakástulajdonban egyre inkább a személyi tulajdont teszi uralkodó formává. Népgazdaságunk feszített fejlesztési szükségletei és anyagi erőforrásaink ismeretében ez kétségtelenül helyes. Helyesnek kell ítélnünk e tendenciát még akkor is, ha szociálpolitikai következményei nem mindig és mindenben a kívánt irányban hatnak. A javító-felújító hálózat korszerűsítésre vár Az állami lakásépítő kapacitás véges volta miatt a jövőben mind több családi és társasház építésével kell számolnunk. Ezek lényegesen alacsonyabb színvonalú műszaki eszközökkel és kevésbé korszerű építő anyagból 6
