Budapest, 1972. (10. évfolyam)

11. szám november - Vincze Oszkár: Melyik lakásépítési formát szorgalmazzuk?

FÓRUM Vincze Oszkár Melyik lakásépítési formát szorgalmazzuk? Népek és egyedek jólétét Európában már jó ideje nem az elfogyasztott élelmiszerek fejenkénti mennyiségén mérik elsősorban — sokkal inkább a lakáskultúrán. Nekünk magyaroknak soha nem volt dicsekednivalónk e téren; s az elmúlt 27 esztendő erőfeszítései után sem tartunk ott, hogy elégedettek lehetnénk. Nézzük előbb a múltat. Budapesten az első világháború előtt — például 1910-ben — 1 szobára 4,6 személy jutott; ezt az átlagszámot a jómódú I., II., IV. és V. kerület kedvezőbb értékei még „javították" is. Mert a fővárosban gyakorta 7—8 lakó élt egyetlen szobában! A munkáscsaládok évi keresete — ma is hozzáférhető korabeli statisztikai adatok szerint — 624 osztrák—magyar korona volt. A századforduló idején Budapesten mintegy 80 ezer ember lakott igen egészségtelen lakásban. Ugyanakkor a magas lakbérek miatt több mint 1000 lakás, sőt gyakran ennek sokszorosa, üresen állott. Teljesen azonos volt a kép országszerte. Diósgyőr-Vasgyár munkáslétszáma pl. abban az időben már 6700 körül mozgott. (Közülük 5000 munkás naponta a jellegzetes városi villamosvonaton ingázott munkahelye és otthona között.) Az egyszobás főbérleti lakás átlagos évi bére országszerte 350 korona volt. Ez az összeg gyakran a család évi keresetének 50 százalékát is meghaladta. Magyarországon egészen 1928-ig igen kevés új lakás épült. Az első világháború után a kötött lakbérrendszer a magántőkét nem serkentette; az állam pedig igen kevés lakást épített. Az ország lakásállománya e 10—12 év során évente mindössze 35 — 36 ezerrel gyarapodott. Az 1000 emberre jutó lakószobák száma (konyha nélkül) 344-ről 380-ra emelkedett. E túlzsúfoltság még a harmincas évek elejére is jellemző. Kétségtelenül javult azonban — elsősorban Budapesten — a lakások felszereltsége, komfortja; az alábbi táblázat is ezt mutatja. (Táblázatunk természetesen nem tartalmazza a jelenleg Nagy-Budapesthez tartozó, akkoriban még teljesen elhanyagolt települések adatait.) A budapesti lakások felszereltsége 1920— 1930 között: Felszerelt lakások az összes lakások %-ában Felszerelt lakások 1920 1930 Vízvezeték 71,8 76,9 Villanyvilágítás 49,o 79,7 Gázzal felszerelt 37,3 Fürdőszobás 29,7 32,3 A leglassúbb tehát a gázfogyasztás és a fürdőszobás lakások számának növekedése volt. Vidéken a fürdőszobás lakások száma ebben az időben 10—12 százalék között mozgott. Érdemes idéznünk az 1930. évi népszámlálás adataiból: 20 község kérdőíveinek feldolgozása alapján megállapították, hogy a szegényparasztok 48 százalékának nem volt külön ágya; 30 százalékuk másodmagával, 70 százalékuk harmadmagával, 3 százalékuk pedig negyedmagával aludt egy ágyban. Elsősorban Budapesten — a lakáshiány, valamint a magas lakbér miatt — kialakult az ágyrajárás és a tömegszállás rendszere. 1925-ben csaknem 9800 ember élt pince- és alagsori lakásban. Számuk 1930-ban már 14200-ra emelkedett. 1920—1930 között mintegy 8000 volt a szükséglakások (üzlethelyiség, raktár, műhely, mosókonyha, bódé) száma. 1930-ban a lakosság 4,8 százaléka — vagyis 48 600 ember — ilyen szükséglakásban élt. Budapesten az albérlők és az ágyrajárók száma az 1920. évi 97 ooo-ről 1930-ban több mint 101 ooo-re emelkedett. Az ipari munkások csaknem 60 százalékának vízvezeték nélküli, 50 százalékának villany, és több mint 75 százalékának W. C. nélküli lakása volt. A konyha nélküli lakások száma 1920—1930 között csaknem a másfélszeresére, az ilyen lakásokban élők száma kereken 50 százalékkal emelkedett. A lakásépítés csak 1934 után kezdett megélénkülni. Ennek a folyamatnak azonban a második világháború véget vetett. Súlyosbította a helyzetet, hogy az 1940—41. évi árvíz és az 1942. évi belvíz során csaknem 30 000, jobbára vidéki lakóház teljesen elpusztult, több mint 60 000 pedig erősen megrongálódott. A következő év során már a légitámadások is egyre több kárt tettek az ország lakásállományában. Városainkban a szükséglakások száma az 1935. évi 47 oooről 1941-ig csaknem 50 ooo-re növekedett. Minden civilizált országban törekednek 28