Budapest, 1972. (10. évfolyam)
11. szám november - Dr. Z. Zuska, Prága főpolgármestere: Környezetvédelem és a környezet kialakítása Prágában
sára leállított kőbányákban, még pedig úgy, hogy a Prágába szenet szállító szállítóeszközöket ingajárattal közlekedtetjük. E módszer lényege az, hogy az üres szerelvények térnek vissza az északcsehországi barnaszén medencébe. Tanulmányozzuk a szemét pneumatikus elszállításának néhány rendszerét is, amely jelentős mértékben csökkentené a munkaigényes folyamatokat. Sok hasznos ösztönzést adtak azok a külföldi tapasztalatok is, amelyekkel szakembereink az idén júniusban az ISZVA — Városok Köztisztasági Szervezete — által Prágában rendezett világkongresszuson ismerkedtek meg. Városi és elővárosi zöldterületek, üdülőhelyek A Prága területén található történelmi nevezetességű parkok és kertek rendkívül nagy értéket képviselnek, és igen szépek. Több fővárostól eltérően, a természet Petrzsin, Gradcsani és Letna csodálatos dombjaival, a Vitkov és Visegrád zöld növényzetével ajándékozott meg bennünket. Ezek a dombok közvetlenül a város központi részében helyezkednek el. A történelmi városrészben ez az összefüggő zöldövezet feljogosít bennünket arra, hogy Prágát festői városnak nevezzük. Az állandóan és egyre nagyobb mértékben növekvő urbanizációs és iparosítási folyamat azonban erős nyomást gyakorol a jelenleg még szabad zöldterületre. Az új zöldövezetek létesítésekor — elsősorban Prága 19 új lakótelepén — számos hibát követtek el az építőipari vállalatok és a közterületi zöldövezetért felelős szervek. Nem sikerült kellő időben végrehajtani a nagyobb fák átültetését sem. Eltekintve a hiányosságoktól, az elmúlt tíz év során jó eredményeket értünk el. Az említett időszak alatt a városban levő zöldterület 1190 hektárral növekedett, és elérte a 3493 hektárt. Az erdők területe 797 hektár új erdő telepítésével eléri a 2416 hektárt. 1077 hektárt tesz ki a parkok és a lakótelepi zöldövezetek területe, amely a szóban forgó időszakban 390 hektárral növekedett. A jelenlegi közterületi zöldövezetet figyelembe véve, a város egy lakosára 30,78 m2 zöldsáv jut. A város fejlesztését célzó városrendezési terv szerint 3700 hektár erdőtelepítést és zöldövezet létesítést tervezünk; beleértve a város közvetlen környékén elhelyezkedő 2700 hektárt is, az üdülési célokra szolgáló víztárolók övezetében levő erdőterületekkel együtt. A városrendezési terv ugyanakkor megállapítja, hogy 15 000 hektár erdőt üdültetési célokra terveznek és kb. 39 500 hektár erdőt tájvédelmi területnek nyilvánítanak. A kialakítandó hétvégi üdülőövezetre 500 hektár területet jelöltek ki. A városrendezési terv a város kiegyensúlyozott fejlesztését tervezi a zöldterületek szempontjából is; valamint a meglevő természeti adottságok megóvását olyan területeken, ahol sportlétesítmények, fürdők és hasonló objektumok építését tervezik, amelyek az üdülőterület értékét tovább növelik. Tudatában vagyunk annak, hogy a természetes környezetben lehetővé tett pihenés elősegíti a munkaképesség helyreállítását, biztosítja a legfontosabb előfeltételeket a szabadidő egészséges kihasználásához, ami a mai iparosított társadalomban különösen nagy szerepet játszik. Prága és Budapest között sok a közös vonás. Ez természetesen nemcsak a széntüzelés által okozott légköri szennyeződésekkel járó közös problémákat, vagy Buda és a mi Petrzsinünk festői dombjának, zöld hegyeinek szépségét jelenti. Nem, ez elsősorban a fővárosaink lakóiról való gondoskodást jelenti. Meggyőződésem szerint sok közös probléma létezik a műszaki fejlesztésben, a gyakorlati megoldásokban szerzett tapasztalatok cseréjében, a politikai-szervezeti munkában és más területeken is. A kölcsönös tapasztalatcsere hozzájárulhat a szocialista társadalom fontos céljának eléréséhez: az életkörülmények egészségesebbé tételéhez és további fejlesztéséhez. A „Na Invalidovne" lakótelep A prágai vár: a Hradzsin (MTI Külföldi Képszolgálat) 11
