Budapest, 1972. (10. évfolyam)

10. szám október - Zolnay László: Művészet és műveltség a XII-XIX. századi Pest-Budán

és nyelv apostolait, a színészeket illették: A nemzet napszámosai Nemzeti felszabadulási harcunk a nyelvújításért és a nemzeti irodalomért vívott harc álruhájába öltözött. Magyar szó budai-pesti színpadon — a középkor óta — először a XVIII. században, 1728-ban egy diákelőadáson hangzott el. A pesti piaristák diákjai voltak az úttörők. (Előadásuk színhelye a régi piarista iskola volt, a mai ELTE — s hogy stílusosabb legyen: az Egyetemi Színpad — helyén.) Az első magyarul játszott darab Simái Kristóf kegyesrendi szerzetes németből átformált műve volt. A magyar, de amatőr színjátszás mellett — a három város zömmel német polgárságának igényére — megindult a profeszszionista színjátszás is. Ez azonban német volt. A budavári Vörös Sün fogadó (I. Hess András tér 1.) udvarán, a Fő utcai Fehér kereszt vendéglőben már az 1760-as évektől fogva játszottak német vándortársulatok. 1774-ben Pest tanácsa a Duna-parti üres Rondellát engedte át színházi célokra. Szemben, a budai Dunaparton ugyanilyen okból Reischl ácsmester rótt össze egy óriási fabódét. Első kőszínházunk — Buda A pesti Nemzeti Színház égése 1847. febr. 3-án (Fuchstaller A. acélmetszete) Egressy Gábor, a Nemzeti Színház tagja, mint Dózsa György (Rajz 1838-ból) 40 A Nemzeti Színház belseje, 1837-ben