Budapest, 1972. (10. évfolyam)

9. szám szeptember - Szépvölgyi Zoltán: Az európai fővárosok együttműködésének lehetőségei

Budapest lakosságának területi elhelyezkedése A koncentrált lakásépítés területei a szintben haladó városkörnyéki gyorsvasutakkal együtt fognak egységes hálózatot alkotni. Terveink szerint ezt a hálózatot egészítik ki majd a nagyvasútnak erre alkalmas vonalain közlekedő városkörnyéki gyorsvasúti szerelvények. Az autóbuszok és a részben megmaradó villamosvasúti vonalak szerepe elsősorban az lesz, hogy az utasokat a gyorsvasúti hálózat megfelelő pontjaira ráhordják. Ma még a budapesti tömegközlekedés súlyát a villamos és autóbusz viseli, ezért ezek fejlesztésére is nagy gondot fordítunk. A járművek számát állandóan növeljük. Évekkel ezelőtt bevezettük a nagy befogadóképességű csuklós járműveket. A közlekedés meggyorsítása érdekében kalauznélküli közlekedést vezettünk be. A meglevő autóbuszviszonylatokkal párhuzamosan közlekedő gyorsj áratokat szerveztünk, amelyek csak a legforgalmasabb megállóhelyeken állnak meg stb. A tömegközlekedés fejlesztése mellett is számolunk a gépkocsiforgalom nagymértékű növekedésével. Terveink tartalmazzák a várost körülvevő autópálya és a rávezető utak nyomvonalát is; kiépítésük folyamatban van. Belső főútvonalhálózatunk a múlt század második felében készült városrendezési tervek folyamán alakult ki. Viszonylag rendezett, áttekinthető rendszere alkalmas arra, hogy a helyenként szükséges szélesítésekkel, a csomópontok megoldásával a közlekedési hálózat gerince maradhasson. Ebben a vonatkozásban is állandóan folynak a munkálatok. A legforgalmasabb hídfőkben és útkereszteződésekben többszintes csomópontokat és gyalogos aluljárókat létesítettünk. Egyes útvonalak szélesítését részben bontásokkal, részben árkádosításokkal oldottuk meg. Főútvonal-hálózatunknak új útvonalakkal való sűrítését tervezzük. A belső városrekonstrukciókat már úgy hajtjuk végre, hogy új útvonalak számára is biztosítsuk a szükséges területet. Bár a megoldás a szakemberek feladata, a fejlődés kívánatos tendenciáinak megválasztására elsősorban a városi lakosság illetékes képviselői, a városok vezetői hivatottak. Ezért e témakörben is szükségesnek érezzük a sokoldalú véleménycserét. 6. Egészségügy. A budapesti egészségügyi ellátás figyelemre méltó eredményeket ért el, különösen a járóbeteg-ellátás kiépítése, a gyógyítómegelőző ellátás hálózatának integrálása, a betegségek megelőzésének megszervezése és az öregekről való gondoskodás területén. Az alapellátást végző körzeti orvosi tevékenységben a gyermek- és felnőtt-beteg ellátás különvált. A 0—14 éves korú gyermeklakosságot teljes egészében szakorvosok látják el; egy orvosra átlag 1000 0 — 14 éves korú gyermek jut. A 14 éven felüli lakosságot ellátó körzeti orvosnak újabban csak belgyógyász szakképesítésű orvos nevezhető ki. Ennek eredményeképpen ma már a körzeti orvosok több mint 40%-a belgyógyász szakorvos. Minden kerületben működik a felnőtt betegek számára szakorvosi rendelőintézet — poliklinika - (átlag 80 000 lakosként 1600-2000 napi forgalmat lebonyolító poliklinikák), 3—4 kerületenként pedig egy gyermekszakrendelő intézet; ezek sokoldalú szakorvosi segítséget nyújtanak a körzeti orvosi alapellátás számára. Az utolsó néhány évben jelentős eredményeket sikerült elérni a járó- és fekvőbetegellátás integrációja tekintetében. A kórházak szakmai felügyeletet gyakorolnak a járóbeteg-ellátó intézmények tevékenysége felett, szervezett munkakapcsolatokba kerültek a járóbeteg-ellátás orvosaival és mind a betegellátás, mind az orvostovábbképzés terén igen hatékony segítséget nyújtanak számukra. Budapesten 28 000 kórházi ágyat vehetnek igénybe a betegek. Az orvosok száma meghaladja a 9000 főt, ezeknek 76,5 %-a rendelkezik szakorvosi képesítéssel. A megelőző tevékenység egyre növekvő színvonalának köszönhető, hogy a többi között pl. a tbc. megbetegedések száma az utolsó 20 év alatt több mint 1/5 -ére, a bejelentett heveny fertőző megbetegedések száma szintén közel 80%-kal csökkent. Felére csökkent a csecsemőhalandóság. Kötelező védőoltásokkal megszüntettük a gyermekparalízist és minimálisra szorítottuk le a kanyaró előfordulását. A felszabadulás óta kiépült üzemegészségügyi hálózatnak és az üzemek berendezésében végrehajtott korszerűsítésnek köszönhető, hogy 10 év alatt 80%-os csökkenés következett be a foglalkozási megbetegedések terén. Szociálpolitikánk az egyedülálló öregekről való gondoskodás sokféle formáját alakította ki. Élelmezést, kulturális szórakoztatást és egyéb foglalkoztatást biztosító szociális otthonok létesültek, ahol ingyenesen, vagy minimális térítés ellenében látják el a beutaltakat. Emellett kifejlődtek a területi gondozás intézményei is. 22 kerületi napközi otthon van, ahol 1000 — 1100 idős korú lakost gondoznak. Ezen kívül a területi szociális gondozónővéri hálózat egyre szélesedő házi szociális gondozói tevékenységet végez. Igen nagy az érdeklődés a Nyugdíjasok Háza iránt, ahol önköltséges térítés ellenében panziószerű ellátás mellett az ott lakók egészségügyi gondozásban is részesülnek. 7. Kulturális élet. A mindinkább meghosszabbodó szabad idő hasznos eltöltése szükségessé teszi a lakosság tömegei számára rendelkezésre álló különböző kulturális lehetőségek színvonalának, elérhetőségének és tényleges igénybevételének tüzetes vizsgálatát. Azt hiszem, felesleges itt statisztikai adatokat felsorakoztatnom annak dokumentálására, hogy Budapest, melynek szellemi életét Bartók és Kodály, Eötvös Loránd, a nagy fizikus, József Attila, a költő tevékenysége fémjelezte — hogy csak néhány nevet ragadjak ki a sok közül —, az európai kultúra nagy hagyományokra visszapillan-12 Egy pont — ezer lakos