Budapest, 1972. (10. évfolyam)
8. szám augusztus - Markos Béla: Pest-Buda nyomdái a XVIII. században
jelenik meg. A magyar nyelv fokozatos térhódítására csak a század utolsó évtizedeiben kerül sor. Ismerve Buda és Pest lakosságának századeleji anyanyelvi megoszlását, s mivel a nyomdászok is német származásúak voltak, nem csodálkozhatunk azon, hogy a magyar nyelv érvényesülése elég sokáig váratott magára. Ezért illeti különös elismerés Landerer János Sebestyént, aki már 1725-ben négy magyar nyelvű könyvet nyomtat. Közöttük van Gyöngyösi István Murányi Vénuszának első kiadása is. Nottenstein János György 1728-ban Balassi és Rimay, 1730-ban Gyöngyösi egy-egy művét adja ki. 1731-től 1738-ig az ő műhelyében készül az első magyarországi német nyelvű folyóirat, a „Wöchentlich Zweimahl Einkommender Mercurius". 1724 és 1800 között Gyöngyösi István hét műve összesen 28 kiadást, Gyergyai Albert Árgirusa és Boccaccio Tangrédusa 4—4 kiadást, Selymes Péter Tholdija 2 kiadást ér el a budai Landerer Nyomdában. A budai Landerer és a pesti Eitzenberger gyakran dolgoznak azonos szerzőkkel. Előfordul az is, hogy ugyanannak a munkának első kötete Landerernél, másik kötete Eitzenbergernél jelenik meg s gyakran kerül sor arra, hogy a budai nyomda pesti s a pesti nyomda budai megrendelésre dolgozik. A pesti Royer—Landerer Nyomda első termékei között van 1774-ben Kónyi János Orfeusa; s amikor Landerer János Mihály már saját maga vezeti a nyomdát, 1784-ben Dugonics András, 1785-ben Ányos Pál egyegy művének impresszumában olvashatjuk nevét. 1784 és 1800 között 11 Dugonics-könyv jelenik meg a pesti Landerer Nyomdában. Bár az eddig említett három nyomdában is bőven készültek latin és német nyelvű teológiai és tudományos munkák, az oktatási és tudományos célú hungarikák egyik legjelentősebb magyar nyomdahelyévé a budai Egyetemi Nyomdatermékei tették Pest-Budát. A kiadványok között, az ország különböző tanintézeteiben használt tankönyvek mellett, ott találjuk az akkori tudományos élet minden területét felölelő könyvek gazdag választékát is. A szerzők közül példákként Katona Istvánra, Kovachich Márton Györgyre, Révai Miklósra, Schönwiesner Istvánra hivatkozunk. Trattner nyomdatermékei között is szép számmal találhatók tudományos művek; de itt jelenik meg 1785-ben Ányos Pál, Bacsányi János és Bethlen Kata, 1790-ben Pálóczi Horváth Ádám s 1791-ben Szentjóbi Szabó László egy-egy kötete is. Trattner nyomja ki 1793-ban Verseghy Ferenc Prolódiumát s 1799-ben Virág Benedek Poétái munkáit. Igen figyelemre méltó volt a nyomda folyóirat- és almanachkiadó tevékenysége is. (PI.: Pester Wochenblatt, Neuer Kurier, Ephemerides Politico-Litterariae, Magyar Museum, Magyar Könyvház, Magyar Zsebalmanach stb.) A pest-budai nyomdák termelési statisztikája Az alábbi tábla külön-külön szemlélteti Buda és Pest könyvtermelését, s megadja azoknak a nyomdatermékeknek számát is, amelyek kétségkívül Budán, vagy Pesten készültek, de — megfelelő impresszum-adatok hiányában — gondos utánjárással sem voltak valamely meghatározott nyomda termékei közé besorolhatók. Ezeknek adatai szerepelnek az „Ismeretlen nyomda" jelzésű sorokban. az Egyetemi Nyomda kimagasló eredményeinek tudható be az, hogy a XVIII. századi pest-budai könyvtermés 58%-a Budán készült, míg Pest csak 42%-kal vett részt a nyomtatásban. Az egyes nyomdáknak termelési eredményeik szerinti rangsorolása némileg megváltozik, ha működésük időtartamát is figyelembe vesszük. Hiszen az Egyetemi Nyomda 24 év alatt többet termelt mint a budai Landerer 77 év alatt; s Trattner 18 évi munkájának nagyobb láttatja volt, mint az Eitzenberger— Lettner—Patzkó Nyomda 44 esztendőre terjedő könyvnyomtató tevékenységének. Ha tehát atermelés intenzitását mérlegeljük, akkor — az Egyetemi Nyomda változatlan elsősége mellett —a második legtermelékenyebbnek minősülő nyomdaként a pesti Trattner Nyomdát kell kiemelnünk. A sorban ezután harmadikként a budai Landerer Nyomda, negyedikként a pesti Eitzenberger—Lettner—Patzkó Nyomda s ötödikként a pesti Royer—Landerer Nyomda következik. Pest-Buda nyomdahelyi rangja a XVIII. századi Magyarországon Pest-Budát, meggyőződésünk szerint — Pest és Buda igazgatási különállásának ellenére is —, már a XVIII. századtól kezdve egyetlen nyomdahelynek kell tekinteni. Á két testvérváros élete gazdasági, társadalmi és kulturális szempontból összefonódott. Nyomdáik pedig ennek az egységes életnek igényeit törekedtek kielégíteni — teki ntet nélkül arra, hogy a Dunának melyik partján dolgoztak. Magyarország XVIII. századi határai között 45 nyomdahelyen 96 nyomda működött. 1712 és 1800 között 1 0 egyetlen olyan esztendő sem volt, amelyben valamennyi ismert nyomdahelyen egyidejűen folyt volna könyvnyomtató tevékenység. Voltak helyek, ahol a nyomdászat idővel megszűnt, vagy időnként szünetelt s voltak olyanok, ahol a könyvnyomtatás csak a század későbbi éveiben kezdődött el. Pest-Buda ez utóbbi nyomdahelyek közé tartozott. Amikor Budán megnyílik a Landerer Nyomda (1724), akkor 16, amikor a budai nyomdahely pest-budai nyomdahellyé tágul (1757), akkor 23 magyar nyomdahelyet ismerünk. A század végéig nyomdahelyeink száma 37-re emelkedik. Az egyes nyomdahelyek termelési eredményei nagy különbségeket mutatnak. Némelyikük csak néhány művel szerepel a bibliográfiákban (pl. Bártfa, Beszterce, Diószeg, Kismarton, Puchó vagy Zsolna), mások termelése meghaladja az 500 darabot is (Debrecen, Eger, Nagyszeben, Sopron). Győr eredménye: 710 nyomdatermék. Ezernél több XVIII. századi nyomdatermékkel csak öt nyomdahely dicsekedhetik. Ezek között van Pest-Buda is. u Forrásaink — a bibliográfiai gyakorlatnak megfelelően — csak azokat a nyomdatermékeket tartalmazzák, amelyek 1712-től kezdődően ielentek meg. Pest-Buda szempontjából az 1712. előtti anyag hiányának nincsen jelentősége. A XVIII. századi pest-budai nyomdatermékek nyomdónkénti megoszlása Hely Nyomda Nyomdatermékek száma db. Buda Landerer Nyomda 918 Egyetemi Nyomda 987 Ismeretlen Nyomda 120 összesen 2025 Pest Eitzenberger—Lettner—Patzkó Nyomda 466 Royer—Landerer Nyomda 272 Trattner Nyomda 485 Ismeretlen Nyomda 243 Összesen 1466 Pest-Buda összesen 3491 A XVIII. századi pest-budai könyvtermés legnagyobb hányada (28%) a budai Egyetemi Nyomdából került ki. A második legtöbbet termelő nyomda (26%) a budai Landerer Nyomda volt. Harmadikként (14%) a pesti Trattner Nyomda következik. A budai Landerer Nyomda és 42 Trattner János Tamás nyomdászatra tanítja trónörökös korában II. Józsefet