Budapest, 1972. (10. évfolyam)

7. szám július - Fekete Gábor: Fővárosi őrjárat III.: A „csendes” városrész

AWekerle telepen fiai struktúra Kispestet az egyedülálló és csonka családok kerületévé is teszi. A családtöredékek nagy számából adódóan viszonylag sok a veszélyeztetett környezetben élő gyermek. Ezért is készítették el egy 240 férőhelyes egész hetes kispesti internátus terveit, ahol már néhány éven belül helyet biztosítanak rászoruló fiatalok részére. A költségeket közösen viseli Kispest, Csepel, Ferencváros, Pestlőrinc és a Főváros Tanácsa. Ami pedig a még fiatalabb nemzedéket illeti: a kerület negyedik ötéves tervében négyszáz új óvodai férőhely létesítése szerepel a rekonstrukciós építkezések hatvanszemélyes óvodája mellett, s bár ez sem lesz elég az 1975-re várható kétezer óvodáskorú kispesti gyermek elhelyezésére, a jelenlegi helyzethez képest mindenesetre javulás ígérkezik. Ezenkívül Alsóőrsön kétszáz személyes ifjúsági tábor építését, s két kerületi uszoda létesítését is célul tűzte a tanács. A kerület három üzeme — a Vörös Csillag Traktorgyár, a Ganz Műszergyár és a Vörös Október Férfiruhagyár —, valamint két ipari telephelye — a Gránitcsiszoló és Kőedénygyáré, a Hungária Jacquard Selyemiparé derekasan, jó értelemben veszi ki részét Kispest fejlesztéséből: az öt üzem 36 millió forintot ajánlott fel óvoda- és bölcsődeépítkezésre, s a rekonstrukciós területeken épülő lakások egy részéért, dolgozóiknak juttatandó társasház-lakások formájában, ugyancsak anyagi áldozatot hoznak. Metró-végállomás, mint városkapu Ami Kispest kereskedelmét illeti, az áruellátás nem okoz különösebb gondot, a hálózat annál inkább. Hajdan vajmi kevés jelentőséget tulajdonítottak az üzleteknek, a végtelen sorban egymás mellé épült kisházak közé nem terveztek boltot. A főútvonalak üzleteit nem a mai életszínvonalhoz méretezték, sem nagyságban, sem kivitelben. Ebben a tervidőszakban az Achim András utcában és a Vörös Hadsereg útján ABC-áruházakat, a Kossuth téren önkiszolgáló fűszerboltot, ezenkívül több éttermet létesítenek a kerületben. A kispestiek fontos bevásárlóhelyét, a Kossuth téri piacot idővel áthelyezik és bővítik. Külön üzletházat kap a szolgáltatóipar a Vörös Október út —Nagykőrösi út sarkán, s a kerület nyolc ipari szövetkezete közös, központi telephelyre költözik a használtcikk piac területén. Ami pedig a kerület közlekedését illeti, Kispestnek nincs oka panaszra. Attól eltekintve, hogy a 42-es villamos rendszertelenül jár, a kerület tömegközlekedése jobb a főváros átlagánál, közútjai nem telítettek. Érződik az út-és járdaépítkezésre fordított rendszeres erőfeszítések hatása is. Az észak-déli metró kiépítésével Kispest tízperces közelségbe kerül a Belvároshoz, s valósággal új városkaput kap a Határ út mentén, ahol a földalatti gyorsvasút végállomása egyúttal kereskedelmi centrum kiépítésére ösztönzi a tervezőket. A rekonstrukció, a metró, a kereskedelmi és oktatási hálózat mellett azonban még várat magára a nagyobb egészségügyi és központi kulturális létesítmények tervezése, gyarapítása; ezeket még nem ígéri — nem is ígérheti — a kerületi tanács. Azt viszont igen, hogy még a századforduló előtt százezerre növekszik a ma 67 ezres lélekszámú városrész, méghozzá úgy, hogy csak a lakásépítkezések törik majd meg a lakóterületek nyugalmát, csendjét. Addigra a földszintes Kispest falusias arculatát magasházakkal épülő főútvonalak tarkítják. Az öregek kerülete benépesül majd az ifjabb nemzedékekkel. Ezek a nemzedékek minden bizonnyal a maitól lényegesen különböző ígéretek és igények teljesítését kérik majd számon a tanácstól. S ez így lesz rendjén. A Ganz Műszergyár irodaépülete