Budapest, 1972. (10. évfolyam)

7. szám július - Vedres György: Várostervezők gondjai

A XVII. kerület és környéke agglomerációs központjának városrendezési modellterve a közintézmények és 3900 lakás telepítésének megoldásával. A modellfotón bekeretezett terület a Pesti út és Ferihegyi út keresztezését ábrázolja, ahol az építés a BVTV tervei szerint már megkezdődött A Pesti út és Ferihegyi út keresztezésének beépítési modellterve a kereskedelmi negyedekkel és az 570 lakás megoldásával városrészek, valamint a peremkerületek lakás- és épületállományának avultsága, a társadalmi szempontok és a járulékos költségeknek még a nagyméretű bontások ellenére is viszonylagosan alacsonyabb volta a városfejlesztés szakembereit arra a döntésre ösztönözte, hogy az elkövetkező tizenöt évben a tömeges lakásfejlesztést a belső városrészek rekonstrukciója és a peremkerületi központok ésszerű átépítése révén valósítsák meg. Ez az elgondolás nem utolsósorban azt is célozza, hogy a korszerű új városrészek, a lazább hegyvidéki telepítések és az elavult területek közötti sok-sok ellentmondás, így a kedvezőtlen társadalmi rétegeződés is megszűnjék. Ebbe a nagyszabású városrendezési koncepcióba illeszkekedik bele a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat által tervezett, a modell-fotókon bemutatásra kerülő XVII. kerületi központ, mint a peremkerületi központok átépítésének példája, egybekötve a tömeges lakástelepítéssel. A komplex városépítészeti megoldás itt igen sok szempontot vesz figyelembe. Más világvárosok törekvéseihez hasonlóan, a Budapest főközpontját tehermentesítő, a fővároson kívüli környezetre is vonzást gyakorló, fokozatosan kiépülő közintézményközpont nemcsak a kerületnek, hanem a Pest környéki községeknek is (Pécel, Maglód, Ecser, Gyömrő) központjává válik. Ezen a vidéken, a Pesti út és Ferihegyi út kereszteződésének körzetében fejlődő alközpont annál is inkább alkalmas a kitűzött cél elérésére, mivel a XVII. kerület maga is elválik a főváros összefüggően beépített területeitől. Adottságainál fogva képes arra, hogy a fejlődő agglomeráció központja legyen. így az alapfokú és a kerületi szintű közintézményeken felül, távlatban a környék középfokú kereskedelmi, oktatási, kulturális igényeit is kielégítené. A központ kialakításával megoldható, hogy a jelenleg meglehetősen elavult családiházas terület laza, városias lakástelepítésű övezetté épüljön át. A közintézmény-központ közvetlen környezetében, a szükséges minimális zöldterülettel, a városias jelleg lenne az uralkodó. A jelenleg meglevő, közeli, nagy, egybefüggő zöldterületek ugyanis megmaradnak, sőt ezek a belső zöldterületek kapcsolatba kerülnek majd a hozzá csatlakozó, távlatban a Rákos-patak völgyében kialakításra kerülő erdősített, úgynevezett „rekreációs" nagy üdülő-területtel. A közeli évek távlatában a fejlődő központból elsősorban a kereskedelmi negyedek valósulnának meg, mintegy 570 — ötszintes, illetve tizenegyszintes épületekben elhelyezett — lakással együtt. A kerület hagyományos kertes jellegét kívánja korszerű formában megőrizni, illetve városiasabbá formálni a teraszos lakóépület-típusok és a közintézmények kertesített tetőfelületeinek parkjellegű építészeti felfogása. Napjainkban az épületek egy részének kivitelezése megindult és a IV. ötéves terv idején folytatódik. A távolabbi célok összesen 3900 lakás, továbbá a teljes kerületi és agglomerációs központ kiépítését irányozzák elő.