Budapest, 1972. (10. évfolyam)

6. szám június - Evald Johanesson, Stockholm polgármestere: A svéd főváros ma és holnap

Újabban átalakult az építkezések menete. A város körül új központok alakultak ki. Város a városban A Vällingby centrum, amely az ötvenes években jött létre, jól példázza az új városközpontok szerepét. Jelenleg 90 000 ember él itt. Nagy többségük egyelőre Stockholmban dolgozik, de olyan sok vállalat és üzem kezdte meg itt a működését, hogy Vällingby ezáltal alapvetően különbözik a régi típusú alvóvárosoktól. A centrum lakóinak nem kell órákat utazgatniuk, ha vásárolni akarnak. Áruházak, butikok és egyéb szolgáltató létesítmények vannak minden központban. Valamennyi ilyen városközpont és egy sor előváros számára fontos közlekedési eszköz a földalatti. Stockholmban sokat fordítanak a tömegközlekedésre. Sok elővárost és peremkerületet gyors ingajárat köt össze Stockholmmal. A jegyárak viszonylag olcsók, mert az adókból jelentős hozzájárulást kap a közlekedési vállalat. A legújabb kezdeményezés a budapestihez hasonló 50 koronás bérlet — havijegy —, amellyel gyakorlatilag egész Stockholm megye területén lehet utazni. Szociális bér: a létbiztonság alapja A lakosság szociális követeléseinek kielégítése igen fontos alapelv. Bevezették az ún. szociális bért, mely a legszegényebbeknek is egy bizonyos életszínvonal-szint elérését teszi lehetővé. Az öszszeg, amelyet a segélykérő kézhez kap, változatlan értékű; ugyanis a nyugdíjhoz hasonlóan az árak növekedését figyelembe véve állapítják meg. Jelenleg havonta az alábbi összegeket fizetik ki szociális bér címén: Egyedülálló Házastárs, együttélő Gyerek, 0—9 évig Gyerek, 10 — 15 évig Ifjú, 16 — 19 évig 525 korona 875 korona 175 korona 260 korona 320 korona Ez az összeg nem tartalmazza a lakbér- és fűtési térítést, s olyan szociális juttatásokat sem, melyeket különböző feltételek alapján igényelni lehet. A segélyre mindenki jogosult, aki nem tud saját eltartásáról gondoskodni. Akinek évi jövedelme nem haladja meg a 7100 koronát, kiegészítő segélyre jogosult. Környezetvédelem Egyszer a városliázán egy vezető politikus azt mondta: Stockholm a munka, az egészség és a szépség városa. Ennek valóraváltása Stockholm város vezetőinek legfontosabb feladata. Úgy gondolom, nem véletlen, hogy az ENSZ idei környezetvédelmi kongresszusát Stockholmban tartják. Már régóta foglalkozik a Városi Tanács környezetvédelmi kérdésekkel, s 1970-ben — valószínűleg elsőként a világon — külön osztály létesült e problémák megoldására. Egy parlamentárisan választott környezetvédelmi bizottság tagjai is azon fáradoznak, hogy Stockholm minél kellemesebb, barátságosabb és egészségesebb város legyen. Nagy-Stockholm fejlesztésére nemrégiben új lehetőség nyílt. Nemrég vált szabaddá Järvafältet 4300 hektáros területe, melyet eddig katonai célokra használtak. A Városi Tanács Jarvafál-bizottsága évente 6000 lakás építését tervezi e terület mintegy 950 hektárán; ezen kívül 1300 hektáron munkahelyeket és szolgáltatásokat, 1400 hektáron zöldterületet, 700 hektáron közlekedési területet hoznak létre. A centrumban 110 000 — 140 000 ember fog élni 7 —8 év múlva. A tervezők arra törekszenek, hogy Järvafältet dolgozó lakosságának 40 —60%-a a központ területén kaphasson munkát. A közlekedési eszközök és a lakás távolsága nem lehet több 500 méternél. A budapesti kiállítás A Järvafältet városrésszel kapcsolatos komplex tervet mutatta be a többi között az áprilisban megnyílt „Stockholm ma és holnap" című kiállítás Budapesten, a Fővárosi Tanács V. B. Városrendezési Bemutatótermében. A kiállításon nyolc filmet láthatott a közönség, kettőt Järvafältetröl, egyet a Stockholmtól keletre fekvő szigetekről, egyet a 200 éves drotmingholmi kastélyszínházról. Filmen mutattuk be a budapestieknek a belvárosi Kungsan-park nyári életét és a Mälaren tavat. Két film az emberrel foglalkozott; az egyik születésének perceit mutatta be, a másik a nyugdíjasok problémáit. Csúcsforgalom