Budapest, 1972. (10. évfolyam)

5. szám május - Zolnay László: A köztisztaság kezdetei

A német arénától az Erzsébetvárosi Színházig Feld Zsigmond színigazgató emlékirataiból 1849-ben Pozsonyban született, Bécsben nevelkedett, ugyanott a színiakadémián 20 éves korában vizsgázott az a Feld Zsigmond, akinek élettörténete a kiegyezés utáni kor színészetének története. Színigazgatói pályafutása felöleli Budapest megmagyarosodásának félévszázadát. 25 éves korában — 1874-ben — a Josefstädter Theater társulatával jött először Pestre, a Gyapjú utcai (mai Báthori utca) német színházba, vendégszereplésre. A további évek során „a ...Herminenstädter Theaterbe, ami a mostani Operaház helyén, a volt Schiffmannplatzon állt. A színház körül piac volt, a mai fényes Andrássy útnak talán még a terve sem volt meg" — írja Feld Zsigmond emlékirataiban. Visszaemlékezéseit, elbeszélése nyomán, Olga lánya adta ki 1938-ban. „A Herminenstädter Theater igazgatója 1876-ban öngyilkos lett. Én lettem a színház igazgatója, huszonhatéves koromban" — írja a továbbiakban és benyomásait közli Budapestről: ,,1874-et írunk. Már első vendégszereplésem alkalmából megragadott Budapest gyönyörű fekvése. A királyi vár, ahonnan látni, amint a Lánchíd a két partot összeköti. Az akkor épülő Margithíd girbe-görbe vonalával, az akkori Váczi-körút, Kerepesi út, melynek végén hosszú távolságot jelentett a Keleti-pályaudvar. A Sugárút (mostani Andrássy út), elvétve egy-egy palota, különben homokbuckák, gödrök, ekörül áll a mostani Opera, mögötte a Schiffmannplatz, rajta a Herminenstädter Theater, a Fasor, egy-egy villatelek, egy-egy villa, az Aréna út csupa telek és dombok. Régi, ódon épülete Pestnek az Orczy-ház, a Király utcában, három udvarával. Ebben a házban templom, színház, vendéglő és kávéházak voltak. Ez a ház arról veit nevezetes, hogy itt született a bécsi Burgszínház nagy művésze, Adolf Sonnenthal és itt, az Orczy-ház udvarának kis színházában lépett fel Barnay Lajos, a berlini Schauspielhaus világhírű igazgatója. Az akkori németajkú közönség a német színházakat látogattaleginkább,pedigakkor már a mi Blahánénk ragyogtatta páratlan, ízig-vérig magyar művészetét. Szállodák még nemigen voltak akkoriban, egy-kettőt kivéve, melyek közt a legelegánsabb az Angol királynő volt, mi pedig az akkori Goldene Adler-ben szálltunk meg. Természetesen villanyvilágításnak, gázvilágításnak nyoma sem volt. Petróleum- és olajvilágítás járta akkoriban. A vizet pedig az udvarban álló kút szolgáltatta. A főposta az akkori Kishíd utcában, a mostani Koronaherceg, azaz Petőfi Sándor-utcában állott, a Trattner Károly-házban, az belenyúlt egészen az akkori Hatvani-, most Kossuth Lajos-utcába. A patinás Bécs után Budapest egy kissé furcsán hatott rám, de mindamellett kiéreztem a gyönyörű fekvésű városnak mai európai színvonalát." Feld Zsigmond 1876-ban megnősült: feleségül vette dr. Plesch Mátyás gyárosnak — Kossuth Lajos és Jókai Mór barátjának — leányát, Plesch Katalint. Bár özv. Pleschné a házasságot ellenezte, az esküvőt 1876. január 6-án megtartották. Az egyik tanú maga Jókai Mór, a másik Szvoboda Károly színházigazgató volt. A Dózsa György(arégi Aréna) út és Ajtósi Dürer sor (a régi István út) sarkán, de már a Városliget területén, kb. ahol most a trolibusz az Ajtósi Dürer sorból a felvonulási térre fordul, állt az 1850. évi térkép szerint az Aréna épülete (innen az Aréna út neve). Ide került az 1870-es években újraépített városligeti Színkör, illetőleg 1876. május 10-én a Feld Zsigmond igazgatása alatt megnyílt Német Aréna. A ligeti német színházban szerepel Szvoboda Károly és neje, állandó vendégei Friderika Kronau, a naiva, aki először Edelsheim Gyula majd Lobkovitz herceg felesége, Adolf Sonnenthal, Girardi, a bécsi komikus, akit Feld Zsigmondné jó magyar konyhája vonzott Pestre, a híres Schratt Katalin, aki egy Kiss nevű fiatal huszárkapitányhoz ment férjhez. Feld Zsigmond lefordíttatja Tóth Ede „Falu rosszá"-t németre és úgy adatja elő; de 1879-ben a Hermina úti színházban a szegedi árvízkárosultak megsegítésére rendezett előadás szereplői közt már ott találjuk Blahánét, Vidor Pált és Tamási Józsefet. A német anyanyelvű színházigazgató számára felejthetetlenestétjelentettazl 884. november 25-i zeneakadémiai hangverseny, ahol Erkel Sándor dirigált. Később pedig Liszt Ferenc hangversenye, amelyen Lisztet Erkel Ferenc fogadta és koszorút nyújtott át a nagy mesternek. Magyarosodásáról emlékirataiban ezt olvassuk: „1889. június 16. Áthatva a gyönyörű Budapesttől, annak nagy kultúrközönségétől, elhatároztam, hogy színházamat megmagyarosítom. Ez akkoriban nehezen ment, mert a főváros németajkú volt és leginkább a német színházakat támogatta. Barátaim figyelmeztettek, hogy ez a magyarosodás anyagi vesztemet fogja okozni, de én akkor már fanatikusa lettem a magyar művészetnek, a magyar nyelvnek. 35 éves koromban megtanultam magyarul . . ." Az átépített Városligeti Színház Jókai Mór prológjával nyitja meg kapuit. Az igazgató olyan erőket sorakoztat fel, mint Blaha Lujza, Beregi Oszkár, Góth Sándor; 1891-ben Jászai Mari; további vendégek Duse Eleonóra, Ernesto Rossi; 1893-ban Vízváry Gyula. Az 1890-ben télivé átalakított színházban az előadás nyelve magyar. 1901 -ben, 25 éves jubileumaalkalmából Feld Zsigmondot mint a magyar nyelv, a magyar színészet úttörő harcosát üdvözli Jászai Mari. 1902. szeptember 9-én Pakots József „Kossuth" c. darabjának premierjén a közönség felállva énekli a Kossuth nótát: „Kossuth Lajosazt üzente..." és ünnepli a megjelent Kossuth Ferencet, valamint Kossuth Lajos Tódort. 1903-ban Lehár bemutató: a „Pesti nők". 1906-ban. a vendég újból Blaha Lujza. És a későbbi vendégszereplők közül néhány név: Medgyaszay Vilma, Gaál Gyula, Rózsahegyi Kálmán, Újházi Ede, Sziklai Kornél, az „Erdészlány"-ban pedig Küry Klára. 1909-ben Feld Zsigmond legnagyobb vágya teljesül: fából készült régi városligeti színházát Budapesti Színház néven kőszínházzá alakíthatta és megnyitja. Az akkor 60 éves igazgatót Blaha Lujza és Küry Klára vezeti a színpadra, Ditrói Mór, a Vígszínház igazgatója átnyújtja a Színészegyesület díszoklevelét, Bárczy István pedig kezet szorít vele. Újabb nevek az első világháború előtti évekből: Lábass Juci, Ferenczy Károly, Rátkay Márton, Gellért Lajos; az orosz cári színház és a 60 tagú balett vendégjátéka. A két világháború közötti időkből is kiragadunk néhány nevet a színlapról: Darvas Lili, Lenkeffy Ica, Csortos Gyula, Somlay Arthur, Pető Attila, Pilinszky Zsigmond, Rákosi Szidi, Somogyi Bogyó, a bécsi Burgtheater és a Berlini Színház vendégjátéka. 1926: Feld Zsigmond felesége, aki évek óta betegeskedett — de megélte még az aranylakodalmat és férje színigazgatói munkásságának 50. évfordulóját — meghalt. Ettől a naptól kezdve Feld Zsigmond már csak néma szemlélője a magyar kultúrának, színházi életnek. Egy ideig még fia vezette a színházat; azután bérbe adta Erdélyi Mihály társulatának. A gazdasági válság súlyos éveiben a sok színésznek otthont nyújtó Erzsébetvárosi Színházat továbbra is támogatta a pesti közönség. 1938-b'an a 90. életévébe lépő Feld Zsigmondotünnepelték. AztaFeld Zsigmondot, akiről talán Heltai Jenő mondta el a legtalálóbban : „. . . hamar megértette az idők szavát, német színházból magyar színházat csinált, abban az időben még, amikor a fővárosnak a Nemzetin, az Operán, a Népszínházon meg a Budai Színkörön kívül nem volt több magyar színpada. Amit a Népszínház a Józsefváros, a Budai Színkör a Krisztinaváros megmagyarosításáért művelt, azt a Városliget meg a Csikágó környékével a Feld Zsigmond színháza cselekedte. Nagy munka, hősi harc szép gyümölcse volt, örökös küzdelmek, fáradhatatlan kitartás, nélkülözések büszke eredménye, nem a vergődő színigazgató, hanem amagyarság számára. A magyar színészetnek, a magyar drámairodalomnak ma is itt élő, új hajlékot teremtett Feld Zsigmond ..." # A felvonulási tér kialakításával együtt lebontották a régi Budapesti Színházat is. A közölt évszámok, nevek és események egy elfelejtett pesti ember és feledésbe ment pesti épület hivatását és jelentőségét tükrözik. (Dr. Berti Béla közlése) 46