Budapest, 1972. (10. évfolyam)

5. szám május - Zolnay László: A köztisztaság kezdetei

A Császár fürdő udvara 1852-ben (Harsányi József reprodukciója) Gyógyvízzel hajtott malom a későbbi Lukács fürdő helyén ről tanácsi intézkedések egész sora maradt fenn. A városi tulajdonú fürdők bérlői jobban tudták hasznosítani kalyibáikat, ha ott a fürdésen kívül egyéb szórakozásról is gondoskodtak. Ezeket til­totta is a tanács, meg szemet is húnyt felettük. Az 1820-as években azonban a vándorzenészeket s a ledér nőszemélyeket már kitiltották a fürdőkből. XIX. századi fürdőélet Az újkori fürdőélet fellendülése a XIX. század­ra esik. Az első jelentős gyógyfürdőépítkezés a Császár fürdőé volt. 1802-ben (majd 1815-ben) Marczibányi István a fürdőt az irgalmasoknak ad­ja át. Csupán azt köti ki (mint egy Krúdy-novella hőse), hogy az ő, majd utódai részére a rend egy szobát mindig biztosítson a fürdőben. A fürdőt Gelencsér István mizerikordiánus rendfőnök ala­kíttatja át. Dr. Poór István, az 1840 —50-es évek híres budai fürdőorvosa ezeket írja: „. . . ez a Hygieidnak szentelt templom mindazoknak a beteg­ségeknek gyógyításában foganatosnak bizonyult, melyekre a kénes meleg ásványfürdőket javasolják. Különösen hasznos csúzban, köszvényben, idült bőrbetegségekben, lép- és máj daganatban, arany­érben, úgyszintén vesekő, megrögzött bujakór, idült higanysenyv . . . esetében." A fürdő dokto­ra szerint a gyógyulás a Császár gőzfürdőjében négyszer olyan gyorsan következik be, mintha a víz­ben csupán megfürdik az ember. A Császár akkori gőzkamrájában a 24 Celsius fokos vizet 40 fokra melegítették fel. A gőzölgés után langyos, hideg zuhanyok következtek. „E zuhanyok mellett hú­zódnak a padok, melyeken az izzadással megelége­dett vendégek a derék és nyájas fürdői szolgák által szappanyos flanelldarabokkal dörzsöltetnek" — írja 1863-ban a Vasárnapi Üjság. 1863-ban a Császár fürdőnek 24 öltözőkamrája volt. A Császár fürdőt időrendben a régi Rác fürdő — Imre fürdő — átépítése követte. 1860-ban Hein­rich Iván doktor elegáns luxusfürdővé alakíttatta át. A Rudas épületét 1831-ben emelték; ez a sze­rényebb közfürdők közé számított. A régi Sáros­fürdő — amelynek kőépülete még a törökkorból származott — Gellértfürdő néven csak a XX. szá­zadban vált modern gyógyhellyé. 41 Sárosfürdő, a Gellért fürdő elődje (Lörinczy György reprodukciói)

Next

/
Oldalképek
Tartalom