Budapest, 1972. (10. évfolyam)
5. szám május - Zolnay László: A köztisztaság kezdetei
A Császár fürdő udvara 1852-ben (Harsányi József reprodukciója) Gyógyvízzel hajtott malom a későbbi Lukács fürdő helyén ről tanácsi intézkedések egész sora maradt fenn. A városi tulajdonú fürdők bérlői jobban tudták hasznosítani kalyibáikat, ha ott a fürdésen kívül egyéb szórakozásról is gondoskodtak. Ezeket tiltotta is a tanács, meg szemet is húnyt felettük. Az 1820-as években azonban a vándorzenészeket s a ledér nőszemélyeket már kitiltották a fürdőkből. XIX. századi fürdőélet Az újkori fürdőélet fellendülése a XIX. századra esik. Az első jelentős gyógyfürdőépítkezés a Császár fürdőé volt. 1802-ben (majd 1815-ben) Marczibányi István a fürdőt az irgalmasoknak adja át. Csupán azt köti ki (mint egy Krúdy-novella hőse), hogy az ő, majd utódai részére a rend egy szobát mindig biztosítson a fürdőben. A fürdőt Gelencsér István mizerikordiánus rendfőnök alakíttatja át. Dr. Poór István, az 1840 —50-es évek híres budai fürdőorvosa ezeket írja: „. . . ez a Hygieidnak szentelt templom mindazoknak a betegségeknek gyógyításában foganatosnak bizonyult, melyekre a kénes meleg ásványfürdőket javasolják. Különösen hasznos csúzban, köszvényben, idült bőrbetegségekben, lép- és máj daganatban, aranyérben, úgyszintén vesekő, megrögzött bujakór, idült higanysenyv . . . esetében." A fürdő doktora szerint a gyógyulás a Császár gőzfürdőjében négyszer olyan gyorsan következik be, mintha a vízben csupán megfürdik az ember. A Császár akkori gőzkamrájában a 24 Celsius fokos vizet 40 fokra melegítették fel. A gőzölgés után langyos, hideg zuhanyok következtek. „E zuhanyok mellett húzódnak a padok, melyeken az izzadással megelégedett vendégek a derék és nyájas fürdői szolgák által szappanyos flanelldarabokkal dörzsöltetnek" — írja 1863-ban a Vasárnapi Üjság. 1863-ban a Császár fürdőnek 24 öltözőkamrája volt. A Császár fürdőt időrendben a régi Rác fürdő — Imre fürdő — átépítése követte. 1860-ban Heinrich Iván doktor elegáns luxusfürdővé alakíttatta át. A Rudas épületét 1831-ben emelték; ez a szerényebb közfürdők közé számított. A régi Sárosfürdő — amelynek kőépülete még a törökkorból származott — Gellértfürdő néven csak a XX. században vált modern gyógyhellyé. 41 Sárosfürdő, a Gellért fürdő elődje (Lörinczy György reprodukciói)