Budapest, 1972. (10. évfolyam)

5. szám május - Kun László — Krasovecz Ferenc: A munkás sakkmozgalom kezdetei

az Andrássy úton levő Műcsarnok kávéházba, majd 1931 szeptemberében a Spatz étterembe (VI., Jókai u. i.) tette át székhelyét. Az MMSK-hoz hasonlóan, a nem szakmai alapon szerveződött sakk-körök közül a Vízivárosi, a Ferencvárosi, a Csepeli, a Pesterzsébeti, a Rákospalotai és a Pestújhelyi Munkás Sakk-kör vált a későbbiek során jelentősebbé. Ha nevében nem is, de tagösszetételét tekintve szintén a munkás sakk-körök közé tartozott az Újpesti Maróczy, a Charousek, a Ferencvárosi, a Ferencvárosi Barátság, a Kispesti és a Pestszentlőrinci Törekvés Sakk-kör, továbbá a Budafoki Műkedvelők Sakk-köre. A munkás sakk-körök számának jelentős gyarapodása a viszonylagos gazdasági és politikai konszolidációt hozó 1920-as évek derekától számítható; ekkor kezdtek életrekelni a szakszervezeti alapon szerveződő sakkkörök. Az 1920-as, 30-as évek folyamán — főként az illető szakszervezet helyiségében — az alábbi szakmák dolgozói rendelkeztek a legjobb sakk-körrel: a cukrászok, a könyvkötők, a könyvnyomdászok, a hírlapterjesztők, a szállítómunkások, a bőrösök, a ruházati dolgozók, a grafikusok, az esztergályosok, a szabók, a famunkások és a vasasok. A famunkásoknak Kőbányán, a vasasoknak Óbudán, Kispesten és Pestszenterzsébeten is voltak fiók-egyesületeik. Az 1930-as években az országban működő mintegy 40—45 munkás sakk-körből Budapesten és közvetlen környékén körülbelül 25—30 fejtett ki aktív tevékenységet. Ezek közül majd mindegyikük működésében fordult elő kisebb-nagyobb megszakítás. A gazdasági válság teremtette nehéz anyagi körülmények, a tagság körében felmerülő elvi ellentétek, vagy a játékosok egy részének átlépése a kedvezőbb feltételeket biztosító polgári sakk-körökbe nemegyszer az illető munkás sakk-kör működésének hol ideiglenes, hol végleges beszüntetéséhez vezethetett. Az ilyen esetek siettették a munkás sakk-körök összefogását, az egymás támogatását megszervező és érdekképviseletüket ellátó szövetség megalakítását. A munkás sakkozók ez irányú elképzelései egybeestek a munkásmozgalom baloldali szárnyának törekvéseivel. A kommunisták a fiatalokkal való kapcsolatteremtés erősítésének, a politikai nevelőmunka kiterjesztésének jó lehetőségét látták a munkás sportszövetségben, s emiatt fő propagátoraivá váltak létrehozásának. Az egykori MSZMP Sport Bizottsága már 1925-ben célul tűzte ki a munkás sportszövetség, vagy ha erre nem kínálkozott reális lehetőség, egy Intéző Bizottság megalakítását. 1925 és 1929 között a baloldal befolyása alá tartozó sajtóorgánumok, s 1929-30-tól már a Népszava is magáévá tette ezt a gondolatot. A sakkszövetség megteremtését szintén támogató Munkás Sakk Internacionálé (ASI) egyedüli magyar tagjaként a Famunkások Sakk-köre vállalkozott a szervező munkára. 1930. június 30-án a főváros és környékének 17 munkás sakk-köre életre hívta a Magyar Munkás Sakkszövetséget. Az alapszabályok kidolgozása kapcsán felszínre kerültek a nem szakmai és a szakszervezeti alapon működő sakk-körök között feszülő ellentétek. Az utóbb említett egyesületek csak szervezett munkást fogadtak be soraikba, s a szövetséghez való csatlakozásnál alapvető követelményként állították fel, hogy az illető sakk-körben kizárólag párt- illetve szakszervezeti tagok szerepelhetnek. Az új szövetség alapszabálytervezetének tárgyalásakor az ellentábort képviselő tekintélyes MMSK és a köréje csoportosuló sakk-körök álláspontját Bedő Ödön, a Népszava sakkrovatának vezetője fejtette ki. Véleménye szerint „a Munk4s Sakkszövetség tagja bárki lehet, aki a munkássakkozás tényezője kíván lenni, de a Munkás-Sakkszövetség versenyein csak szervezettek vehetnek részt és a szövetség tisztségeire is csak szervezettek választhatók". (Népszava, 1931. máj. 24.) Azzal indokolta álláspontját, hogy aki munkás sakk-körben játszik, az bizonyos fokig elkötelezte magát; az már csak idő kérdése, hogy ez a szimpatizáns réteg szervezetileg is csatlakozzon a proletariátus gazdasági és politikai harcához. Az ellentétek végül is szakításhoz vezettek. A sportáganként csak egy szövetség létrehozását engedélyező 1928-as belügyminiszteri rendelet miatt a szövetség helyett 1932-ben Munkás Sakk Intézőbizottságként (MSIB) megalakuló szervezethez Budapest és környéke kizárólag szervezett munkásokat befogadó egyesületei csatlakoztak. Az MSIB létrejöttét kimondó 15 sakkegylet közül csak az Újpesti Maróczy és a Vízivárosi Munkás Sakkkör nem volt szakmai alakulat. Az elkövetkezendő években több újonnan alakult, vagy olyan sakk-kör csatlakozott, amelynek összetételében, illetve vezetésében változás állott be. Például az a Ferencvárosi Sakk-kör, amelynek elnöke 1931-ben még a sakkmozgalom egységének megóvása érdekében minden munkás sakk-kört a polgári szövetségen belüli munkálkodásra és a politikai tevékenységtől való távolmaradásra szólított Jegyzőkönyv-részlet