Budapest, 1972. (10. évfolyam)
5. szám május - Fekete Gábor: A budai óriáskerület
Fővárosi őrjárat I. A budai óriáskerület A Móricz Zsigmond körtér (Csigó László felvételei) Országos napilapunk szerkesztőjével „játszották el" a XI. kerület vezetői a közelmúltban a játékot: elébe raktak „korabeli", pontosabban tíz-húsz évvel ezelőtt készült fotókat a városrész különböző pontjairól, s neki ki kellett találnia, hogy hol találhatók ma e fényképfelvételek színhelyei. A „született pesti" szerkesztő a képek többségénél nem ismert rá a mai XI. kerület részeire. S egy másik epizód, amely a legdinamikusabban fejlődő budapesti kerületre oly jellemző sokrétűséget érzékelteti: amikor néhány évvel ezelőtt a tanács vezetői időszakos kerületi újság megjelentetését határozták el, a legnagyobb fejtörést nem a témák válogatása, a szerzők kijelölése okozta, hanem a leendő újság — neve. Legyen „Kelenföld"? De hiszen mit szólnának a lágymányosiak, a sasadiak, a gellérthegyiek? Legyen „Üj-Buda"? Ezt még az óbudaiak is kikérnék maguknak, nemhogy a II. vagy a XII. kerületiek. S a „Dél-Buda" név? Ehhez viszont a nagytétényiek, budafokiak nem adnák beleegyezésüket. Könnyű a többi kerületnek, hiszen Kőbánya, Józsefváros, Csepel, Kispest, Terézváros rövid és közismert elnevezése mindenkinek hírül adja, mely városrészről van szó. Végül is az újság a „XI. kerületi Hírlap" szürke, de kényszerű elnevezést kapta. Olvasóinak viszont vigaszul szolgál, s büszkeségük, hogy ők Budapesten belül a legnagyobb magyar város lakói... E tréfás titulus azonban magában hordja mindazokat a gondokat, igényeket, amelyek egy városnyi városrész olyannyira heterogén összetételéből adódnak. Sokszínű kerület — sokféle igény XI. kerület, anno 1972: Grubics István tanácselnök gyorsjelentést ad a gondok forrásairól: — Lakosaink száma a 160 ezer felé közeledik, s ez a népességnövekedés a legkevésbé sem valamiféle lassú folyamat eredménye. A legutóbbi öt esztendő során volt olyan évünk, hogy 12 ezer budapesti lakos költözött hozzánk. Naponta negyedmillióan utaznak át kerületünkön, ahol csaknem hatezer lakásigénylőt, 25 ezer albérlőt tartunk nyüván. Fogadóóráimon 15 emberből 14 a lakáskérelme ügyében jön; ez ugyan nem kerületi specialitás, de- az már inkább, hogy a mi igénylőink a nap minden órájában látják a lágymányosi, kelenföldi, őrmezői új lakóházakat, s nem könnyű velük megértetni, hogy azok nem a kerület — az egész főváros számára épültek, épülnek ... — Munkáskerület vagyunk; 57 ezer fizikai munkás él nálunk. Bárki végigjárja a Fehérvári utat, a Budafoki utat, tanúsíthatja a nagyipari sajátosságokat. Értelmiségi kerület vagyunk, írók, művészek, tanárok tömege dolgozik, lakik itt, 15 ezer diák él és tanul a kerületben. Mezőgazdasági kerület vagyunk, a sasadi mammut téesz révén. Üdülő-pihenő övezet vagyunk, a Gellérthegytől, a Feneketlen-tó környékétől, a Villányi út menti villaövezetektől, az albertfalvai házkertektől.