Budapest, 1972. (10. évfolyam)

4. szám április - Merényi László: Dolgozó iskolások kulturális érdeklődése

FORUM e névcsere után is Ofennak nevezik a budai oldalt, mert az ő nyelvükön „Buda" semmit, de a hagyományos „Pest" szó annál többet jelent. Ó-Pest és Alt-Ofen A XIII. század második felében bukkan fel — a minden későbbi félreértések szülőanyja — az Ó-Pest elnevezés, majd később ennek német megfelelője, az Alt-Ofen is. Véleményem szerint e tényt mint a régi egységes Pest szétválását kell értelmeznünk. Ezt az új királyi vár beékelődése idézi elő. IV. Béla 1259-ben a szigeti apácáknak adományozza az Ó-Pest mellett fekvő Uzlár és Sülly nevű falvakat. (Fejér: Cod. Dipl. IV. 2. 486.) Részlet egy 1281-ben kelt oklevélből: „Az első határvonal a Duna mellett kezdődik a Pest városát körülvevő nagy árok fölött." (S. II . 204.) 1291-ben Ladomér esztergomi érsek átengedi a szigeti apácáknak az ó-pesti piac vámbeli részét. (S. II. 253.) Az idézett oklevelek két külön város létére engednek következtetni, de Salamon Ferenc — önmagát megcáfolva — így vélekedik: „És ha a mai Pest lapályon fekszik is, de a régi századok Pestje a jobb partra is kiterjedt, sőt az lehetett a korábban emelkedő helység." (S. II. 64.) Majd később: „IV. Béla uralkodása után Pest név alatt mindig azt kellett értenünk mint ma. Németül ezt Alt-Ofennak (Ó-Pestnek) nevezték." (S. II. 213.) Salamon helyesen határozta meg az Alt-Ofen — Ó-Pest azonosságot, azonban nem vette észre, hogy egy és ugyanazon városnak adott két nevet. (Pest, Ó-Pest.) Salamonnak ez a másik nagy tévedése, ezért érdemes kissé részletesebben áttekinteni az Alt-Ofen elnevezés kérdését. 1405 körül Pest már független város. 1410 — 20 (?) táján készül el a németnyelvű „Buda város törvénykönyve" (Ofner Stadtrecht), amelyben egy különös, jogfosztó rendelkezést találunk: „Az alt-ofeniek (ó-pestiek) Buda város esküdtei közül kapják bírájukat, akit a bíró és a tanács nevez ki, s azt kötelesek minden ellenvetés (wider redt = visszabeszéd) nélkül elfogadni." (Ofner Stadtrecht. 40. 31. §) Törvénykönyvünk hallgatásra ítélt külvárosként állítja elénk Ó-Pestet. Kétségtelen, hogy ez a rendelet nem a vagyonos, németajkú, pesti polgárok számára készült. E zavarosnak tűnő jogi helyzet magyarázata a „pest" szó értelmében van elrejtve. Adatok „Pest" kemencéiről „A Pest nevet már a XVI. században élt Oláh Miklós (esztergomi érsek) az ezen a tájon képzelt sok és nagy mészkemenczéből származtatta . . . az első században a magyar nem volt a kőfalnak olyan buzgó építője, hogy bárhol is sok és nagy mészkemenczére lett volna szüksége." (S. II. 63., 64,) „ ... az Oven helynév fordítása a pest-nek . . . A magyarban e szó átvitt jelentéssel kemencze értelművé lett. A német Ofen szónak újkori értelme hasonló." (S. II. 131.) „Egy Nagy Imre birtokában levő, s velem szíves barátsággal közölt 1586-diki oklevélben fordul elő Pesth = téglaégető kemencze." (S. II. 132.) Miután ismerjük a „pest" szó jelentését, keressük meg a hozzáillő régi kemencéket is. Az 1920-as évektől kezdve számos római eredetű kerámiagyártó-telep maradványa került felszínre Óbudán. Ezek közül a Kuzsinszky-féle 35 darabból álló objektum a legjelentősebb, ez, méreteiből ítélve, egy korabeli Diósgyőrnek, egy ókori gyárvárosnak felelhet meg. A római uralmat követő századok eseményeiről nem sokat tudunk, de a kerámiaipar továbbélését — ha csökkent méretekben is — feltételezhetjük. „ . . . a mohácsi vész előtt kevéssé vagy egyáltalán nem használták fel a budai. . . határban felhalmozott kitűnő téglaanyagot. Legalább igen sokáig nem volt szokás Budán a téglakészítés és téglaégetés." (S. III. 244.) „Ó-Pest kerámiaiparáról a középkori oklevelek nem nyújtanak felvilágosítást, de az 1300 —1304 között alapított budaszentlőrinci pálos kolostor romjai között található téglaanyag beszédesen bizonyít." (Bp. R. 1959. 294.) „Volt-e vályogház Pesten és Budán a mohácsi vész előtt, positiv adatok eddigelé nem felelnek a kérdésre. Csak kétféle házról, kőházról és faházról tudunk." (S. III. 244.) „A Duna partján, Buda völgyében .. . éppen ezer házból álló virágzó külváros ez. Csakis téglaépületű kétemeletes házai vannak" — írta Evlia Cselebi a hódoltság kori Budáról. Az eddigi adatok alapján is meghatározhatnék Ó-Pest fekvését a dunántúli oldalon, de figyelembe kell vennünk Salamon ellentétes véleményét, amely a mai Pest területére helyezi Alt-Ofent. IV. Béla a szigeti apácáknak adományozta a következő falvakat: „ ... az Uzlárnak és Süllynek nevezetteket a »Dunán túl«, melyek Ó-Pest közelében vannak." A „Dunántúl" ma közismert, egyértelmű földrajzi fogalom, azonban kérdéses, hogy a XIII. században melyik oldalt értették ezen ? Szerintem: az oklevél „ultra Danubium" kifejezését ugyanúgy kell értelmeznünk, mint ma. Álláspontomat egy másik, 1244-ben kelt oklevéllel igazolom, melyben ez áll: „Item minor Pest, ultra Danubium sita." (Fejér: C. D. IV. 1. 328.) „Kispest (minor Pest) vagy másnéven Kelenföld a középkorban a Duna jobb partján, a mai Döbrentei tér és a Tabán területén feküdt." (Jankovich: Bp. R. 1959. 81.) Adataim egyértelműen bizonyítják — az ókortól napjainkig működő — Alt-Ofennak (Ó-Pestnek) fekvését és fönnmaradását a budai oldalon. Miután tisztáztuk Ó-Pest földrajzi helyzetét, szót kell ejtenünk Óbudáról is. „Az Ó-Buda név csak tatárjárás utáni név . . . s most országvilág így nevezi, kivéve a németeket, kik az Etzelburgot megtartják." (S. II. 211., 212.) „Borbála királyné 1425. évben Hölzer János bécsi bírónál téglavetőket rendel meg Ó-budai vára újraépítése végett s e várat Etzelburgnak nevezi." — „Unser Sitz in Etzelburg für sich gepauren, dazu wir Ziegelprenner alhie zehande nicht gehaben." (Tholt Titusz: Arch. Ért. 1882. LXXXII. o.) Az olvasó jogosan kérdezheti: ha az Óbudának nevezett területen létezett Etzelburg, miért kellett „Bécstől" kérni téglavetőket? A bizonyított tények alapján más válasz nem lehetséges: Alt-Ofent és Etzelburgot topográfiailag két egymástól különálló, távoleső egységnek kell tekinteni. Salamon Ferenc szemléletének képtelenségét bizonyítja Wolfgang Lazius 1556-ban készült térképe is. Ez egyértelműen igazolja, hogy nem a mai Pest volt Alt-Ofen (Ó-Pest), hanem az a terület, amit ma Óbudának nevezünk. A németek azért nevezték Ofennak a budai partot, s Alt-Ofennak a mai Óbudát, mert e szó az ö nyelvükön szintén kályhát, kemencét jelent! Hogyan lett Ó-Pestből mégis Óbuda? A hódoltság ideje alatt a lakosság zömét elhurcolták, elpusztították, s ennek következményeképpen sok helynév és — az ezekkel kapcsolatos — hagyomány a feledésbe merült. Budavár ostroma után a németek Ofen felszabadulását ünnepelték, és az újonnan érkezett magyarok és német telepesek előtt természetesnek tűnt, hogyha Ofen = Buda, akkor Alt-Ofen csak Óbuda lehet. E tévhit — a Habsburg-szellemű irodalom közreműködésével (Schönvisner) — lassan közfelfogássá változott, s így fordulhatott elő, hogy ÓPestnek és az igazi Óbudának nyoma veszett. A kimutatott névcsere egyúttal választ ad arcai is: miért nem lehet megtalálni Ó-Pest, azaz Alt-Ofen területén Fehéregyházát, Árpád fejedelem sírját, és a többi híres, középkori objektumot. 33 tévedése