Budapest, 1972. (10. évfolyam)

3. szám március - Siklós László: Távol az otthontól — kollégiumban

kollégiumban nisztériumnak öt, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumnak három. (Külön kell említeni a MÜM ön­álló ipari tanulóotthonait, ezekben mintegy 1500 — szakmunkásképző intézetekben tanuló — fiatal él. Az ipari tanulók otthonai sokban kü­lönböznek a középiskolás kollégiu­moktól; az ő képzésük három évig tart, heti 3—4 napot üzemben tölte­nek, más az otthonok életrendje, mások a nevelési eszközök, ezért cél­szerűtlen lenne együtt tárgyalni.) A működési elvek persze minden intézményre vonatkoznak. A szak­felügyeletet mind a 33 helyen a Szak­felügyeleti és Továbbképző Intézet látja el. De anyagi szempontból más a helyzet: az egyik szűkös tanácsi költségvetésből, a másik pedig termelő ágazat minisztériumának bőkezű ada­kozásából gazdálkodik. Ki lehet kollégista? A működési szabályzat szerint „A kollégiumba elsősorban azokat a te­hetséges, jó tanulmányi előmenetelű és magatartású tanulókat kell felvenni, akiknek szülei vagy gyámja, illetőleg közeli hozzátartozója lakóhelyén nincs középiskola, vagy akinek ott­honi körülményei (szociális helyze­te, szülei nagy elfoglaltsága) szüksé­gessé teszi a kollégiumi elhelyezést. .. A kollégiumba való felvétellel segít­séget kell nyújtani a nagyüzemi munkások, termelőszövetkezeti pa­rasztok, valamint népi demokratikus rendünk kivívásában, védelmében és építésében különös érdemeket szer­zett szülők gyermekeinek tovább­tanulásához." A nyolc általánost végzett fiatal fel­vételi vizsgát tesz Budapest valame­lyik középiskolájában. Ha ez sikeres, a diák kollégiumi elhelyezésére az is­kola felvételi bizottsága tesz javasla­tot. Az iskolák bizonyos keretszámot kapnak, de jelöltekben nem szűköl­ködnek. Különösen a tanácsi kezelésű kollégiumok bizonyulnak szűknek; a minisztériumok inkább képesek ösz­szehangolni saját szakiskolájuk létszá­mát saját férőhelyeikkel. Vannak szakmák, amelyekre csak Budapesten (esetleg egy-két vidéki városban) képeznek utánpótlást. Ha például al­földi, dunántúli kis falvakból jelent­keznek fiatalok postai technikumba, és a környéken valóban szükség van rájuk, természetesen megteremtik a bentlakás feltételeit. Kis számban budapestieket is föl­vesznek kollégiumba. Olyan jó ké­pességű, kiválóan tanuló fiatalokat, akik veszélyeztetettek, vagy ottho­nukban — a rossz életkörülmények Csigó László felvételei 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom