Budapest, 1971. (9. évfolyam)
3. szám március - Zolnay László: Másfél zavaros évtized
Enea Vico: A Duna-zárólánc (1542.) Egyetlen korabeli rajz. (Pontatlan ábrázolás) Molnár János reprodukciója „Elvégeztetett..." Augusztus 22-re Roggendorf belátta, hogy a Fráter György védte budai vár és a közeledő szultáni sereg harapófogójába került. Elkésett. Menekülését „ainen ordentlichen Abtzug"-nak szépítették. Ám amikor a sereg a balparti Pesten át szervezett visszavonulásba fogott, a török derékba kapta és szétszórta. 1541. augusztus 29-én — pontosan 15 esztendővel a mohácsi gyásznap után — a szultán Buda városát és a királyi palotát, minden vérontás nélkül, birtokába vette. Ez volt tizenöt év alatt a nyolcadik gazdacsere Budán. Október 3-án Batthyány Ferenc írja Batthyány Kristófnak: „.. . tudod, hogy Budán vagyon az (török) császár, nem tombolhatunk most annyit, mint az előtt..." (Tombol, régi nyelvünkön: táncol.) Ez volt a főurak gyásza. Meghatóbb a Buda sorsát szívén viselő testvérvárosé, Augsburgé. Ott a magisztrátus Buda eleste gyászául arra az évre betiltott minden dalos vigalmat, táncmulatságot, jég-ünnepséget. A szultán Magyarország főbírájává Werbőczy István volt nádort nevezte ki. (Werbőczy szerepe rövid életű volt. Nem sckkal később a budai basa megmérgeztette.) A Ferdinánddal paktáló Izabella királyasszonyt Lippára száműzte. Magyarország élére pedig kinevezte az első budai basát. János király nagy erőfeszítéseket tett a budai vár megerősítéséért; ekkor építtette az Országh család házainál — Táncsics Mihály utca 9—13. sz. —, vagyis a régebbi budai királyi palota várfalainál az Erdélyi bástyát. Bővítette a felhévízi hadianyag-gyárat, a puskapor törő malmokat is. Az augsburgi Fuggerektől ezer mázsa rezet kért és kapott ágyúk öntésére. Bécsből Ferdinándék a budai bástyák építéséhez gerendákat úsztattak le a Dunán. Ebben az évben — 1538-ban — vette feleségül János király Jagelló Izabella lengyel királykisasszonyt, akitől fiúgyermeke születik: János Zsigmond. Közben Werbőczy kancellár 1538. augusztus i-én tájékoztatta Váradi Pál esztergomi érseket, Ferdinánd emberét: Szulejmán szultán Budát csellel akarja megszerezni, János kétkulacsos politikája miatt. A szultán támadását a király azzal késlelteti, hogy megvesztegeti a nagyvezírt. Eközben Kassa megerősítésébe fog. 1540. március 27-én Thurzó, I. Ferdinánd nádora könyörög Ferdinándnak: most foglalja el Budát, „az Isten szerelmére..." 1540. július 22-én János király meghal. Szeptember 20-án Budára bevonul Fráter György és Török Bálint, a Ferdinánd-ellenes liga két vezére. Újabb ostrom 1540 nyarán Ferdinánd hadat gyűjt Buda ostromára. Megint itt az ősz, mire Fels Lénárd főparancsnok Buda alá ér. Alkudozás indul meg Izabella királyné — gyakorlatilag Fráter György foglya — és Felsék közt. Október 27-ig még egyetlen ágyúlövés sem dördült el. November 10-én pedig Fels — a közelgő tél miatt — Pest városában őrséget hagyva, elvonult Visegrád felé. Pest fontos: ez az az idő, amikorra a tüzérség már oly fejlett, hogy Pestről lőni lehet Budát. 1541 tavaszán I. Ferdinánd megújítja Buda ostromát. Roggendorf közelebb kerül a falakhoz. Megdöbbenten tapasztalja: Buda erősebb, mint 1530-ban volt. Fráter György keményen védi a várat. Roggendorf megkísérli, hogj' Buda német patríciusaival összejátszva, az egyik éjszakán — fia vezetésével — nagyobb német csapatot csempészszen be a várba. Az összeesküvők — Pálczán Péter bíró emberei — megnyitják az ún. Szent Mihály kaput. (Ez a mai Szent István szobortól délre, a Schulek Frigyes lépcső — régebben Jezsuita lépcső — helyén állt.) A behatolást néhány, záróra után a főtéren lődörgő ember veszi észre. A magyar őrség felkoncolja a behatolókat. Lassan megindulnak a szultáni hadak is Buda felé. Augusztus 22-én Pest német helyőrsége, Szulejmán közeledtének puszta hírére, elmenekül. A török Pesten 300 hadi szekeret, nyolc nagy ágyút, 600 hordó bort, 1600 hordó lisztet, 1000 mérő zabot, 300 hordó puskaport, 160 mázsa ólmot, temérdek vas- és kőgolyóbist, 200 gyújtó nyilat, 200 „tüzes golyót" (gránátot) zsákmányolt. Áprilisi számunk tartalmából Kelemen Lajos: Tanácstörvény, tanácsválasztások Pro Urbe, 1971 Budapest és környéke általános városrendezési terve VI. Gopcsa Ervin: A zöldövezetek Tiszóczky István— Mezőfi László: Új televíziós és mikrohullámú központ Bogáti Péter: Filmleltár a fővárosról Drenyovszky János: A Zrínyi Nyomda történetéhez Gál Éva: Kétszáz éves a Krisztinaváros III. Város az időben XXII. Gerő Győző: A török uralom kezdete Budán 41