Budapest, 1971. (9. évfolyam)

8. szám augusztus - Zolnay László: Buda felszabadítása

genes"-ről szóló. A bölcselet világában vezérfonalul szolgál az „Anleitung für den geringen Mann". Ehhez a témakörhöz kapcsolódik az,,Examen philososphicum" és a „Gradus ad Parnassum". Erkölcsi oktatást és elveket tartalmaznak a „Moralisches Elementarbuch" és a „Moralische Reden". Logikai tárgyú az „Institutiones Logicae". S magas értelmi színvonalra mutat, hogy olvasta Montesquieu alapvető művét, a négy részből álló „Geistesgeschichte"-t. Itt említjük meg a tulajdonában levő francia nyelvtankönyvet, a „Französische Grameur" címűt; talán leánya tanult belőle. Pest-Buda polgárai közül többen is foglalkoztak a francia nyelvvel. így a Holl jegyzékében szereplő Trach Johannak (Freyherr von 1787) is volt francia nyelvtankönyve, s Wissmann Anton-nak is: „Französische Grammaire von Curass I. Band" címen. 12 jogi könyve közül természetesen nem hiányozhatott Verbőczy Tripartituma. Két változatban is beszerezte, „Tripartitum Juris Hungáriáé Tyrocinium" és „Verbőczii Decretum Tripartitum" címmel. Holl számos Verbőczy könyvet sorol fel a XVII. századból; Johannes Kilian v. Freydenberg ügyvéd könyvtárában (1725) „Processus Criminalis de Jure Tripartito" címen szerepel. Még Szlávlk János csizmadia mestert is érdekelhették a jogi problémák: „Corpus Juris Hungáriáé in duobus Thomis" címen neki is van Verbőczy könyve. Hacker könyvtárában más jogi könyveket is találunk. Ilyen a „Bürgerliches Gesetzbuch". Ezt Holl már Kechel Nicolaus városi jegyzőnél említi 1694-ből, röviddel Buda felszabadulása után, „Corpus civilis" címen, továbbá Piesztyanszky József ügyvédnél (1767). De ami jogászoknál természetes, csodálatosnak tűnik egy ácsmesternél; ez is széles körű műveltségének bizonyítéka. Magánjogi könyve is van, „Shaeferii Synopus Juris privativi" címen. S még meglepőbb: a hadi jog is érdekli őt! Ilyen tárgyú könyvének címe: „Corpus Juris militaris". Sőt, a postajog is; ezt bizonyítja az „Einleitung zum Postrecht" című könyvecske. Orvosi könyveket is beszerzett. Elsősorban Plenek József Jakab műveit említjük, főleg hazai vonatkozásuk miatt. A jegyzék Blenk néven említi; a nagyszombati, majd a Budára helyezett egyetem tanára volt, 1783-tól kezdve a monarchia hadseregének fősebésze. Alapvető műveit Holl szerint Riskovics József pesti orvos könyvtárában is megtaláljuk (1795). Mindenütt Blenk-nek írják a nevét, Könyvei közt szerepel Hackernél „Anfangsgründe der Chirurgie" és a „Lehr über die venerische Krankheit" című. Mesterünk könyvei közt találjuk a „Praktische Wund Arzney Wissenschaft" és a „Für Schmerzen des Hauptes" című munkákat. Érdekes, és már akkor aktuális téma volt az „Analisis Aquarum Budensium". Kora gyógymódjáról ad számot Rauvolker Leonhard „Arzney Buch"-ja. Természetesnek találjuk, hogy mint szőlőbirtokost gazdasági, sőt nemzetgazdasági kérdések is érdekelték. Még lexikonja is volt, a „Zinkens aeconomisches Lexikon." A „Vollständiger Landwirtsschafts Anleithung" 6 részből áll; aránylag magas áron, 2 Ft 15 krért kelt el. Komoly szakmunka lehetett a ,.Regenten der Tierreiche und monatliche Landwirtschaft". A lótenyésztéssel foglalkozik az „Abilgard über die Pferde" című könyv s a paraszti gazdálkodást akarja segíteni a „Hilfsmittel für Bauern". Feltehetően borral is kereskedett s az üzleti életben is haladni óhajtott a korral. Ezt bizonyítják a „Neuer Geschaftstiel für Kaufleute" és a „Der praktische Geschäfts Mann" című munkák. Modern gondolkodásáról tanúskodik egy árukivitelt tárgyaló könyve: „Patriotische Vorschlag für die Ausfuhr". Mi sem természetesebb, mint hogy ez a képzett ácsmester matematikai, mértani és fizikai ismeretekkel is rendelkezett, mint foglalkozásához közel álló tudományokéval. Volt egy „Elementa Arithmetica" című könyve, továbbá Michael Mayer „Rechenschutz"-ja. Rokontárgyú könyv a „Praxis Geometriae" s a „Geometrica practica". Hacker két változatban is beszerzett egy „Mechanische Kollegien" című munkát. S hogy a fizika is foglalkoztatta, erről tanúskodik az „Institutiones Physicae". Ácsmesterségéhez közel áll az építészet is. Háromszoros háztulajdonos volt, s házai építésében bizonyára ő maga is résztvett. Korában fontos szakmunka lehetett az „Architectura civilis" s még jelentősebb egy három részből álló könyv, melynek első rnsze az „Einleitung zur Baukunst", második része a szintén két részre osztott „Bruckenbau". Egy Pest-Budát összekötő híd problémája nyilván már akkor is foglalkoztatta a gondolkodó embereket. Végre egy magyar nyelvű könyvet is találunk könyvtárában: Molnár János művét, a,,Régi jeles épületek"-et. Hackernek földrajzzal foglalkozó könyvei is voltak. Fontosnak tarthatta a világismeretet, s pihenő óráiban talán vágyakozott is messze tájakra. Azt is elképzelhetjük, hogy céhbeli kötelező vándorlása alatt idegen országokon vitte keresztül útja, s hogy még öreg korában is álmodott távoli hegyekről, tengerekről, soktornyú városokról. Fontosnak tartotta hazája ismeretét. Volt egy „Geographie von Ungarn" című könyve. Elég terjedelmes mű lehetett: 1 Ft 20 kr-ért kelt el. A Brumféle „Reisebeschreibung" kisebb mű lehetett, mert 27 kr-ért vették meg. Viszont alapvető munka a „Deutscher grosser Atlas in Leder gebunden": 11 Ft 01 kr-ért keltel. A „Deutschlands Postkarte" 3 kr-ért volt kapható. Városleírások is vannak a könyvtárban; ilyen pl. a „Wien" című. Egy kis, 14 kr. áron elkelt könyvecske Rómáról tájékoztat; „Abgebildetes neues Rom". A derék ácsmester nagyon vágyódhatott oda. De a Kelet is vonzotta képzeletét, erre mutatnak a „Persisch und ostindische Reisebeschreibung" és a „Neue ostindische Beschreibung" című könyvecskék, s főleg a „Geschichte der Völker in Paraguaien". Vajon ez utóbbit hol szerezte? Felmerül az a kérdés is, hol tartotta könyveit? Hagyatéki leltárában könyvszekrény nem szerepel. Azt sem tudjuk, kötött vagy fűzött könyvei voltak-e? Arra a kérdésünkre sem kapunk feleletet, hogy a francia műveket eredetiben vagy fordításban olvasta-e? Címeikből következtetve, könyvei legnagyobb része német nyelvű munka, a magyarosodás folyamata lassan ment végbe Buda és Pest polgárságában. Szomorú, hogy Hackernak egyenes leszármazottja nem volt, akire vagyonát és kulturáltságát átörökíthette volna. Nevelt leánya, Barbara, röviddel apja halála után elhunyt. Vagyonát testvérei és ezek leszármazottai örökölték; szétszóródott az is, akárcsak gazdag könyvtára. Nyomát követni ki tudná? De a gondosan összeállított jegyzék tanúságot tesz tulajdonosa gazdag lelkivilágáról, széles körű érdeklődéséről. Bónisné Wallon Emma 43