Budapest, 1971. (9. évfolyam)

1. szám január - Győrffi Lajos: Úthálózat és közúti létesítmények

épülnek majd Békásmegyer, Őrmező, Gazdagrét intenzív kiépítése során is. A több megvalósult példa közül érdemes utalni az Üllői úti lakótelep Dési Huber utca—Napfény utca íves tengelyére, mely megépítése óta a budapesti közúti forgalmi hálózat jelentékeny szakasza. — Korábban szabályozott, de ki nem épített utak bekapcsolása a hálózatba. Példa erre a hegyvidék feltárására, a meglevő utak tehermentesítésére szolgáló Brassói út vagy a Rácz Aladár utca. Mindkét útvonal jelentős szakaszán a már végrehajtott szabályozás biztosítja a szükséges közterületet; néhány szakaszon a szabályozást még az útvonalak kiépítése előtt kell elvégezni. A meglevő szabályozáson belül létesítendő új útvonal a zuglói Fogarasi út külső szakasza is. Ennek kiépítését követően mód nyílik majd egy rákosszentmihályi kapcsolat megvalósítására is a MÁV körvasút vonala felett. — Meglevő útvonalak magasabb kategóriába sorolása. Ez általában az egyes útvonalak vagy útszakaszok megnövekedett jelentősége, illetve a forgalom nagyarányú fejlődése miatt szükséges. A vízivárosi rekonstrukció teljes végrehajtása, valamint a Belváros-Víziváros között előirányzott Duna alatti közúti alagút megvalósítása például szükségessé teszi a Csalogány utca korszerű kiépítését és bekapcsolását a közúti forgalmi hálózatba. Az E 5-ös út déli ágának jobb kapcsolata a belső városrészekhez, valamint ennekazútszakasznak a Belváros szegélyét érintő észak-déli irányú útvonallal való közvetlen összeköttetése érdekében a Közraktár utca korszerű kiépítésére és rangosítására kerül sor. A Kacsóh Pongrácz úti lakótelep nyugati peremén beérkező M 3-as autópálya forgalmának bevezetésére a már említett új útszakasz megépítésén felül a Rudas László utca magasabb kategóriába történő sorolásával is számolni kell. Ugyancsak forgalmi útként szerepel a Soroksári úttal párhuzamosan vezetett — a pesterzsébeti forgalom egy részének a belterület felé történő lebonyolítására hivatott — Gubacsi út is. A fenti lehetőségek felhasználásával alakul ki és válik a figyelembevett tervidőszakon belül teljessé, a felmerült igények kielégítésére hivatott közúti forgalmi hálózat. Struktúrája — mint korábban említettük — a budapesti morfológiának, a város történelmi növekedése során kialakult úthálózatnak, valamint a területfelhasználás és az általános városrendezési terv egyéb előirányzatainak — a szerves beilleszkedés folytán — mindenben megfelel. E közúti forgalmi hálózat főbb adatai a főváros közigazgatási határán belül: városi autópályák 78,8 km autóutak és főforgalmi utak 326,0 km forgalmi utak 229,2 km a közúti forgalmi hálózat teljes hossza 634,0 km E hálózat gerincét a városi autópályák alkotják, melyeknek jellemző szakaszai az alábbiak: Flórián tér — Hungária körút • csomópont M 1 — M 7 autópálya M 2 autópálya M 3 autópálya M 4 — M 5 autópálya M 51 autópálya M 6 autópálya M 11 autópálya Jrmezei 16,7 km 2,7 km 9,6 km 8,3 km 13,9 km 5,6 km 14,0 km 8,0 km A városi autópályák összes hossza Az előirányzat szerint Budapest területén 78,8 km A főforgalmi útvonalak legnagyobb része már kialakult, meglevő útvonal. Fejlesztésük a megnövekedett forgalom követelményeit kielégítő, korszerű, forgalomtechnikailag helyes keresztszelvény-elrendezéssel és burkolatépítéssel, illetve helyenként kisebb vízszintes és magassági vonalkorrekciók végrehajtásával biztosítandó. A teljes hosszhoz viszonyítva a közúti forgalmi hálózatnak csupán elenyésző hányada az, amely a hálózat sűrítése, vagy az intenzív beépítésre kijelölt területen létesülő útvonalszakaszok miatt teljesen újonnan épülne meg. Vagyis: a budapesti közúti forgalmi hálózatfejlesztési feladatok többségét a meglevő, leromlott, elhanyagolt vagy korszerűtlen főútvonalaknak az eddiginél kiterjedtebb, gyorsabb ütemű korszerűsítése képezi. Az utóbb mondottak természetesen a környék úthálózatára is s S < s í y s • /' t / X Budapest közúti forgalmi hálózatának terve vonatkoztathatók. Budapest környékén az új autópálya-szakaszok megépítésén, a bevezető főútvonalak korszerűsítésén felül azonban kiemelkedő jelentősége van az alsórendű úthálózat rendbetételének is. A kisebb, kevésbé jelentős településeket ugyanis zömmel ez a hálózat kapcsolja a jelentősebb fejlesztés előtt álló nagyobb településekhez. Csomópontok fejlesztése, szintbeni vasúti keresztezések felszámolása A fentiekben vázolt módon kialakuló — a főforgalmi áramlatok irányának és volumenének megfelelő — hálózat összehangolt, zökkenőmentes működésének egyik előfeltétele: csomópontjainak organikus beillesztése ebbe a hálózatba, illetve a zavaró nagyvasúti keresztezések mielőbbi kiküszöbölése. A 78,8 km hosszú autópálya-hálózat csomópontjain — ahol a csatlakozó vagy keresztező útvonalakkal való kapcsolat szükségszerű forgalmi igény — az autópályák forgalma csak elkülönített szinten vezethető át. Ilyen többszintes csomópont 27 lesz, de ennél lényegesen nagyobb azoknak a szintben elkülönített keresztezéseknek a száma, ahol a keresztező útvonalnak nincs semmiféle kapcsolata az autópályával. Ugyancsak többszintes formában alakulnak ki a Duna-hidak hídfőinél létesülő csomópontok, de szükséges az is, hogy a városi autóutak, valamint főforgalmi és forgalmi utak fontosabb csomópontjai is keresztezésmentesen épüljenek ki. Az úthálózati terv előirányzata szerint a főváros közúti forgalmi hálózatának összesen 72 többszintes csomópontja lesz. Ebben a hálózatban 91 szintbeni közút-vasút keresztezés van jelenleg, melyből 66 Budapest területére, 25 pedig a környék területére jut. Ezek forgalmukra és jelentőségükre nézve különbö-8