Budapest, 1971. (9. évfolyam)
2. szám február - Gál Éva: Kétszáz éves a Krisztinaváros I.
A budai Várat és környékét ábrázoló katonai térkép 1753-ból. A sűrűn beépített Tabán mellett a később Krisztinaváros területe még teljesen üres, csak a Kéményseprő-kápolna áll a mai Krisztina tér helyén Jol látható a várvédelmi övezet vonalzóval meghúzott határa és a katonai temető is, a mai Déli pályaudvar helyen (A bécsi Kriegarchiv tulajdonában. Molnár János reprodukciója) önkényesen lefoglalt terület visszaszerzéséért, de csak részleges sikert ért el. 1729-ben visszaszerezte a mai Vérmezőtől északnyugatra erő részt, amelyet a várparancsnok mindaddig a saját magángazdaságaként használt, s ahol az 1720-as években Daun Henrik akkori várparancsnok villát is építtetett (a mai Városmajor utca 59. szám alatti iskola helyén). A város a visszakapott terület nagyobbik részén majorságot létesített, amelyet kertészeknek adott bérbe; a mai Csaba utca és a Vérmező közti részt pedig budai polgároknak adta el, akik azt szántóföldként és rétként hasznosították. A Várhegy alatt elterülő völgy azonban változatlanul katonai terület maradt, amelyet a budai helyőrség gyakorlatozásra és szénakaszálóként használt. Ennek megfelelően Exerzies-Wiese-nek (Gyakorló-rét), vagy — a várparancsnokról — General-Wiese-nek (Tábornok-rét) nevezték. Az építési tilalom alá eső várvédelmi vagy más néven várerődítési övezet (glacis) határát 1752-ben a várfalaktól „egy puskalövésnyire" jelölték ki. Ez nem volt egészen pontos meghatározás, s később vitára adott okot. Ugyancsak a katonaság fennhatósága alá tartozott a mai Déli-pályaudvar helyén fekvő katonatemető, amelyet minden valószínűség szerint még az 1686-os ostrom halottainak eltemetésére alapítottak. Az új külváros megalapítása 1769 elején nézeteltérés támadt a városi magisztrátus és a budai várparancsnokság között a várvédelmi övezet határát illetően. Az előzmény az volt, hogy Mária Krisztina A Naphegy u. és a Gellérthegy u. találkozási pontja a XX. sz. elején; az utca és a házak a XVIII. század végi állapotot tükrözik (Szöllősy Miklósné reprodukciója) 21