Budapest, 1971. (9. évfolyam)

12. szám december - Fodor József: Hogyan lettem budapesti?

ket uralkodójuk a Mátyás-templom nagy jövedelmet biztosító vezetésével bízott meg. Tán a legnevezetesebb közöttük llkuszi Bylica Márton, Mátyás krakkói származású csillagásza, a naptárreformáló Regiomontanus munkatársa, a pozsonyi „Accademia Istropolitana" professzora. A főtemplom karmesterei közül az 1500-as évekből ismerjük „herr niclas chormeistert". A templom későközépkori alakját Mátyás király támogatásával alakították ki. Ekkor húzták fel déli tornyát, s harmadik emeleti ablaka alatt a király kőcímerét helyezték el az 1470-es évszámmal. (A ma is a tornyon látható hollós címer az eredetinekcsupán hű másolata. Az eredetit a múlt századi renováció idején Schulek Frigyes — hogy megóvja — levétette s azt a templom déli oldalbejárója, a Mária kapu közelében, a déli hajó nyugati zárófalába építtette be.) A XIV. századtól fogva a templomnak mind északi, mind déli hosszfala mellé temetkezési kápolnák egész sorát fűzték. Bizonyos Ellenpeck János budai polgáron kívül 1410 körül a Garai nádorcsalád, majd 1470-től Ernusth János főkincstartó építtette itt fel sírkápolnáját. (A múlt századi helyreállításkor Schulek csupán az északi Garaikápolnát újította meg. A többinek alapfalai a föld alatt vannak.) Ernusth egyébként 1476-ban kelt végrendeletében tetemes öszszeget hagyott a főtemplom — soha meg nem épült — északi tornyának építésére. A főtemplomot dél és kelet felől a német polgárok temetője övezte. Ennek az öt sírrétegből álló temetőnek egyes részeit Zolnay László 1963-ban tárta fel. (Legrégebbi, legmélyebb sírrétegét IV. Béla dénára datálta. A legfelső sírok felett Zsigmond király pénze került elő.) A temetőt a XV. században szüntették meg. A temetőben is kápolnák épültek. Az Ulvingus pénzverő kamaraispán építette Szent László kápolna (1333) a mai vári iskola táján állhatott. A Szent Mihály kápolna altemplomát pedig a Halászbástya testében 1963/64-ben tárták fel. A középkorban a főtemplom fenntartásáról, budai házakból A Mária kapu timpanonja. A feltámadás (Dombormű, XIV. szd. vége) Lőrinczy György felvételei és vidéki földbirtokokból álló vagyonának kezeléséről a német patríciusokból alakult Krisztus teste templomcéh (konfraternitás) gondoskodott. A templom — mint a XVI. századból fennmaradt leltárai mutatják — az országnak egyik leggazdagabb temploma volt. Pusztulása a középkori Magyarországéval egyidejű. 1526-ban a Mohácsnál győztes Szulejmán szultán első budai bevonulása után már tűzkár éri a templomot. 1541-ben, Buda végleges török kézre jutásakor a törökök szétzúzzák szobrait, felaprítják táblaképeit. A főoltár két kandeláberét Isztambulba, az Aja Szófia mecsetbe szállítják. (Középkori berendezéséből mindössze ez a két, reneszánsz stílusú kandeláber maradt meg — Törökországban!) 1541-től 1686-ig a főtemplom Szulejmán szultán dzsámi, vagy Eszki dzsámi (Öreg templom) néven a budai törökség főtemploma. A barokk Mátyás-templom — és a neogótikus A barokk korban, a XVII. század végétől a jezsuita rend birtokába és használatába kerül a templom. Ekkoriban a jezsuiták mind dél, mind észak felől emeletes házaik kalodájába fogják a gótikus templomtestet. Mivel pedig a főtemplom külső falai súlyosan rongálódtak, saját koruk stílustörekvéseinek engednek és irgalmatlanul átbarokkizáljáka Mátyás-templomot. A jellegétől szinte teljesen megfosztott plébániatemplomban 1862-ben helyezik el III. Bélának és feleségének, Antiochiai Anna királynénak Székesfehérvárott 1848-ban megtalált sírját, az egyetlen épen maradt középkori magyar királysírt. (Leleteit 1968-ban átvitték a Nemzeti Múzeumba.) 1867-ben itt koronázzák meg I. Ferenc Józsefet. Ez alkalommal határozzák el a „koronázó főtemplom"** eredeti alakban való helyreállítását. A mű elvégzésével 1873-ban Schulek Frigyes műépítészt bízzák meg. Schulek a helyreállítási munkát azzal kezdte, hogy lebonttatta a templomot kétfelől fojtogató jezsuita kollégium- és kolostor-komplexust. A toldaléképületek bontásakor azonban kiderült: a középkori épület sokkal rongáltabb annál, mintsem hogy annak egyszerű renoválásáról szó lehetne. A falakat a két szomszéd épület támogatta csupán. A főfalak cseréjét Schuleknak—ilyenformán — helyenként a földszintig menően kellett végrehajtania. Schulek művét sokkal inkább tekinthetjük a középkori főtemplom — helyenkint neogótikában tovább fejlesztett — másolatának, mintsem önálló, vagy önkényes neogótikus téralakításnak. Schulek mindössze a déli, ún. Mátyás torony kősisakjának megtervezésekor eresztette szabadjára szárnyaló képzeletét. S megállapítható: mindössze kisebb, elpusztult épületelemek megkomponálásánál győzte benne le a renovátort az építőművész. A templomnak a második világháborús pusztítást követő újjáépítése — mind külsejében, mind a templombelső tekintetében — Schulek Frigyes építőművészi koncepcióját tartotta tiszteletben. V. E. ** A harmadik itt koronázott uralkodó IV. Károly volt. Koronázása 1916. december 30-án ment végbe. Oszlopfő a templomépítés első periódusából. XIII. szd 25