Budapest, 1971. (9. évfolyam)

11. szám november - Mezei Gyula: Az iskolai élet demokratizmusa

Sipoczi Lajos rajza Dr. Rózsa László A Kossuth Lajos téri metróállomás A metró kelet-nyugati vonalának második — az 1972. év végén megnyíló — szakasza a Deák tértől a Déli pályaudvarig terjed. A vonal utolsó pesti állomása a Kossuth Lajos tér alatt helyezkedik el. Bejárata a Magyar Kereskedelmi Kamara jelenleg épülő székházának földszintjén lesz. Innen lépcsősor vezet a felszín alatti elosztó csarnokba, amelyből mozgólépcső szállítja majd az utasokat a mélyállomásra. Műszaki megoldások A mélyállomás ötalagutas, hasonló az Astoria állomás szerkezetéhez, annak továbbfejlesztése. A két szélső alagutat, melynek külső átmérője 5,10 m, szovjet gyártmányú mechanikus pajzssal építették. A gépesített pajzsot a Szent István tér alatti pajzskamrában szerelték össze, innen a Moszkva téri állomásig folyamatosan építette a két szélső alagutat. Az alagutak falazata öntöttvas tübing-szerkezetű. Egy-egy gyűrű 10, hálósán rakott elemből áll, ezek bordavastagsága 20 cm. A szélső tübing-alagutakon belüli rész olyan alsó és felső boltozatokból áll, melyek egy különleges kialakítású tartószerkezetre támaszkodnak. Ezt a tartószerkezetet fej- és talpgerenda alkotja, amelyeket bebetonozott acélcső oszlopok támasztanak egymáshoz. A tartószerkezetre támaszkodó alsó és felső boltozatok merewasbetétes vasbetonból készültek. Az állomás-szerkezet megoldásánál különlegesen nehéz feladatot jelentett a mozgólépcső ferde aknájának csatlakoztatása. A csatlakozási szakaszon más jellegű keresztmetszetet alakítottunk ki. Két vasbetonból készült, ún. harapófogó-szerkezet csatlakozik a szélső alagutakhoz; e szerkezethez csatlakozik a mozgólépcső feszítőkamrájának alsó és felső boltozata. A korábban szerzett tapasztalatokat felhasználva, a talajvízszint alatt mintegy 20 m mélységben fekvő szerkezet vízszigetelését acéllemezzel oldottuk meg. Az acéllemez szigetelést a két szélen a tübing-alagutakhoz csatlakoztattuk, átvittük az alsó talpgerendák alatt és a boltozatokon belül vezettük. A szigetelő acéllemez íves dongalemekből áll, amelyeket a betonozott acélidomvasakhoz hozzáhegesztettek. Az öntöttvas-tübinges szélső alagutak hornyait duzzadó cementtel tömítették, a csavarkapcsolatoknál pedig műanyag vízszigetelő alátéteket alkalmaztak. A mélyállomás oldalfalát csiszolt mészkőlapokkal burkolják, a padlózat vörös gránitból készül, a peronszéleken 0,7 m szélességű gumiburkolatot készítenek, ami mintázott felületével kizárja az elcsúszás veszélyét. A mennyezet alumínium panelből, luxaflexből készül. A felszíni csarnokban szintén fehér kő oldalburkolatot készítenek. A fel- és leszálló utasok áramlásának irányait elkülönítették. A mozgólépcső lejtakna építése A mozgólépcső lejtakna alagútját két szakaszban építették meg. A felső szakasz résfalakkal készült, amelyek az agyaghatár alá nyúlnak le. A résfalakkal körülzárt tér és a feszítőkamra közötti szakaszon ferde, öntöttvas tübing-alagutat építettek. A résfalas építés hazai berendezéssel készült. A talajt előzetesen 3,6 m mélységig kiemelték, hogy a korábbi épületalapfalakat eltávolítsák. A résfalak által körülzárt terület 7,2x32 m volt. A résfal földmunkáját a tixotropos folyadék egyidejű pótlása mellett folyamatosan emelték ki. Két résfal-szakasz között 60 cm átmérőjű, 10 cm falvastagságú elválasztó csöveket helyeztek el. Az egyes résfal-szakaszok hossza 3,6 m. A kiemelt munkagödörbe beemelték az összeszerelt vasalást, majd folyamatosan elvégezték a betonozást. A réselt munkagödörben a talajt szakaszosan emelték ki. A kedvezőtlen alakú, hosszú és keskeny gödörben ideiglenes vízszintes dúcolásra is szükség volt. A lejtakna felső csatlakozásánál mozgólépcső gépteret kellett kialakítani, ahová a mozgólépcső meghajtó motorját helyezték el. A géptér alsó síkja — 4,17 m-en fekszik. A kiemelt munkagödrön belül, a földalatti építésnél első alkalommal, műanyagfóliás szigetelést alkalmaztak. Erre a célra a rhepanol fóliát választották. A fólia-szigetelést gondosan előkészített felületre hordták fel. A rhepanol rétegeket gázláng-melegítéses csatlakozással illesztették. A gépháztér vasbeton keretszerkezet, a talplemez 50 cm vastag. Erre támaszkodnak a vasbeton pillérek. A felszín alatti, illetve a felszíni csarnokra, valamint a résfalakra támaszkodik a metró csarnoka felett elhelyezkedő irodaház. Az állomás szellőztetése Az állomás szellőzését a Duna-parthoz közelebb eső aknán keresztül oldották meg. A szellőztetésnél megkülönböztetünk téli és nyári üzemet. A tervek szerint a nyári időszakban 294 000 m3

levegőt fújnak be. A levegő egy része — 166 000 m3

— az állomás felé, míg kisebb része — 128 000 m3

— a Duna alatti alagútszakaszon át a Batthyány tér felé áramlik. A szellőző gépházban két axial-ventillátort helyeztek el, amelyeket egyenként 2 db 40 kW-os elektromos motor hajt meg. Az állomás felé áramló levegő egy része az állomásrész szellőztetésére szolgál, a másik része a vonali alagutakon továbbhalad a Szabadság tér irányába. A téli időszakban a szellőzés iránya fordított. 10